Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

78 Âz országgyűlés képviselőházának 175. városok erre a részesedésre sem számíthatnak. Ez pedig minimum 100.000—120.000 pengő kiesést jelent a városok költségvetésében. Ugyanígy vagyunk a borfogyasztási adóval, amelyet 1933-ban imperative 50%-kai csökkentettek. (Felkiáltások jobb felől: Ez helyes intézkedés volt. — Esztergályos János: De nem kárpótolták semmivel sem a városokat! — Zaj. — Esztergályos János közbeszólj Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, maradjon csendben. vitéz Shvoy Kálmán: Elismerem, hogy ez helyes intézkedés volt, hiszen a borfogyasztási adó csökkentése a termelők megsegítését szolgálta és én nem is ezt teszem vita tárgyává, amikor azonban én elveszem a várostól a borfogyasztási adó 50 százalékát, akkor ehelyett kárpótolnom kell valamivel. Akármivel is, de valamivel kárpótolni kellett volna a városokat, akár valamilyen italadóval, mondjuk, a reggeli kávéra, vagy az uzsonnakávéra kivetett adóval, be kellett volna hozni valami adót, amiből a városok az elmaradt bevételért valahogy kárpótlást találtak volna. Mert mit jelent ez? Azt jelenti, hogy például Szeged városának bevétele 704.424 pengőről 384.000 pengőre csökkent, ami 359.000 pengő kiesést jelent. (Kun Béla: Az én városom még siralmasa,bban néz ki.) Minden ilyen adóbevételi csökkenést a pótadók emelésével kellett a városoknak pótolniok. Ezt a tények is bizonyítják, mert a borfogyasztási adó csökkentésétől kezdve a pótadók mindenhol lényegesen emelkedtek. A hevételek csökkentésével szemben áll azonban a kiadási tételek imperativ emelése. Itt csak a tiszti főorvosok államosítására gondolok, vagyis arra, hogy az állam fizeti ezután a tiszti főorvosokat. A városi költségvetésekben a folyó évhen már imperative bizonyos hozzájárulás lesz beállítva a tiszti főorvosok fizetésének fedezésére, Szeged városára például 26.000 pengő esik ilyen címen. Ugyanígy vagyunk a rendőrségi díjakkal, a rendőrségi hozzájárulással. Azt tudomásul veszem és a városok is beletörődtek már abba, hogy a rendőrségi hozzájárulást, amelyek pedig a városokra igen súlyos terhet jelentenek, fizetniök kell. Eddig nem fizették ezt, most azonban bizonyos fizetési feltételek mellett fizetniök kell. (Kun Béla: Ez sem járjal) De kérdezem, hogy ha ilyen nagy összeggel járulnak hozzá a városok a rendőrség fenntartásához, ha a költségvetésben a rendőrségre évente annyi pénz van felvéve (Esztergályos Jánoís: Százezrek!), akkor miért kell a .rendőrügyeleti díjat mindenhol külön megfizetni? (Kun Béla: Miért kell külön megadóztatni a városokat?) T. Ház! Ha Szeged határában, tehát a város tanyai területén egész kis összejövetelt rendeznek, rendőri ügyeleti díj címén 10—20—30 pengőket kell fizetni, ezzel szemben a várossal határos Dorozsma községben, ahol csendőrség teljesít szolgálatot, ilyen címen semmit sem kell fizetni. Nem tudom, mi értelme van annak a mai állapotnak, hogy a csendőr ingyen köteles ellátni ugyanazt a szolgálatot, amelyért a rendőrségnek a kasszájába különdíjakat kell befizetni. (Helyeslés a baloldalon. — Esztergályos János: Kulturális célt szolgáló gyűlések tartásáért is rendőri díjakat szednek!) Nem tudom, mi történik ezekkel a rendőrségi díjakkal, de úgy gondolom, hogy az ezen címeken befizetett pénzek kiteszik azt az összeget, amelyet a városok amúgy, is megfizetnek a reiidüíése 1937 január 28-an, csüioriökőit, őrség fenntartásához való hozzájárulás címén» Igazságos volna tehát a városok érdekében az» hogy vagy az egyiket, vagy a másikat engedjék el. Ha színházban, moziban, futballmérkőzésen szükség van rendőrre, akkor ez vagy a közrend fenntartása céljából szükséges és ez esetben ingyen kell ellátni a rendőri szolgálatot, vagy pedig nem kell rendőr és ez esetben ne^ követeljék azt, hogy rendőrt kérjenek és még külön meg is fizessék. (Elénk helyeslés.) Legyünk azzal tisztában, hogy ezzel az állapottal az egész országban mindenki elégedetlen. Ne méltóztasssék engem féltreérteni. En itt ülök a kormánypárt oldalán, de kötelességemnek tartom, hogy ezeket egész őszintén megmondjam és arra kérjem a belügyi és pénzügyi kormányt, foglalkozzék ezzel a kérdéssel és tör rölje el ezt az úgynevezett rendőri ügyeleti díjat, mert ezzel óriási szolgálatot tesz a városok közönségének. (Elénk helyeslés és taps.) Én tiltakozom az ellen, hogy egyedül csakis ellenzéki képviselőnek lehessen jogában a véleményét szabadon elmondania. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azért mondom ezt, mert Meizler képviselőtársam integet felém, hogy menjek át az ellenzéki oldalra. Nem. Nem megyek át az ellenzéki oldalra, (Br. Berg Miksa: Befogadjuk szívesen!) mert én a kormánypárt oldalán is érzem azt a szabadságomat, hogy véleményemnek nyíltan és szabadon kifejezést adjak, anélkül, Ihogy ellenkezésbe jöjjek a kormányt támogató politikai felfogásommal. En nem támogatnám a kormányt akkor, ha nem adnék az érzéseimnek és felfogásomnak ibecsületesen és őszintén szabad kifejezést. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Ezzel be is fejezem felszólalásomat. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A városok nevében arra kérem a belügyminiszter urat, az iparügyi és pénzügyminiszter urakat, hogy a városrendezési javaslat életbeléptetésével kapcsolatban méltóztassanak a városok teherbíró képességét figyelembe venni, mert ez a városrendezés egyik alapfeltétele, hiszen nem lehet kívánni egy várostól, hogy rendezze a területeit, ha... (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Hol a belügyminiszter? — Gr. Festetics Domonkos: A felsőházban! — Fábián Béla: Munkamegosztás? — Gr. Festetics Domonkos: Természetes!) ...ha anyagi helyzete azt nem engedi meg. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Kinek érdekét szolgálja ez? Elsősorban a városokét!) Tisztelettel kérem a kormányt, méltóztassék tekintettel lenni*a városok teherbíró képességére és mindenkor megvizsgálni, van-e pénzük, vagy fedezetük a városrendezési kiadásokra, amikor ma a helyzet az, hogy a városoknak a legtöbb esetben még arra sincs pénzük, hogy meglévő köztereiket, parkjaikat fenntartsák és fejlesszék. (Farkas István: Tudnának takarékoskodni más területen, ha akarnának!) En a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) ' Elnök: Szólásra- következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Esztergályos János! * , Esztergályos János: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — GiV Festetics Domonkos: Na most beszélj, János!) Készséggel állapítom meg, hogy előttem szólott képviselőtársam felszólalásának nagy részével teljesen azonosítom magam. Különösen 'beszédének utolsó részével