Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-175

Az országgyűlés képviselőházának 175. AB 1. § b) pontjainál' kapcsolatban tisztelet­tel kérem, méltóztassék figyelemmel lenni a következő kérésemre (olvassa): »... az általa­nos^ és részletes re idézési tervek egyidőben ál­lapi tandók meg, mert az utcák szélessége — ami végeredményben a legfontosabb részlete a fejlesztési tervnek — csak a két terv birtoká­ban fixírozható a legcélszerűbben.« Ugyanezen szaka JZ c) pontjához kiegészí­tésképpen a következők figyelembevételét kér­ném (olvassa): » .. .teleknyilvántartással együtt terv (építési tervek) nyilvántartásáról is gon­doskodni kell.« A városkép kiépítése szempont­jából nagyon fontos az, hogy ha valaki házat tervez, tudjon róla, hogy mik a város további elgondolásai és tervei. A 3. § 1. f) pontjával kapcsolatban tiszte­lettel kérem, méltóztassék figyelembe venni a következőket (olvassa): »Az 1. f) pont 5. sorá­nak második mondata, mint a vidéki városok autonómiájára felettébb sérelmes, töröltessék és helyette h) pont gyanánt a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »A Fővárosi Közmun­kák . Tanácsának hatáskörét városrendezési, éplítési, közlekedési és. lakáspolitikai tekintet­ben az 1870 :X. tc.-ben foglaltaknak megfele­lően Budapest környékére terjessze ki oly mér­tékben, amely szükségessé teszi az autonómiák közti intézményes együttműkörést. (Petrovácz Gyula: Ez még a vidéki városokra sem áll!) En nem a vidéki városokra, hanem csak a pestkörnyéki városokra gondolok. Az 5. § harmadik bekezdése szerint az ott fel­sorolt közművek létesítésének költségeihez a közület legfeljebb 50%-kai járulhat hozzá. Igen t. miniszter úr! Ha a közműveket mindenütt az érdekelt telektulajdonosok tartoznak megépí­teni az olyan nagy adót, olyan nagy terhet je­lent részükre, hogy amiatt nem igen fog város­fejlesztés kialakulni a vidéki városokban. A 11. § szerint, ha a telekátalakítás köz­érdekből rendeltetett el, úgy a kártalanítási összeget a városnak kell előlegeznie. Erre talán lesz is megfelelő alap, ha a bettermentet helye­sen alkalmazzák. A 15. § szerint a kisajátított területnek ál­talában 50%-ig terjedő részéig kártérítés jár a 24. §-ban megállapított bettermentből, mely utóbbit az érdekelt telektulajdonosok »a hal­ványodás« mértékében tartoznak dotálni.^ T. i. ha egy városrész kiépül, ez nemcsak azt érinti, akinek az ingatlana mellett közvetlenül kiépül például egy út, hanem ez a kérdés érdekli azo­kat is, akik távolabb vannak, mondjuk, a má­sodik vagy hairmadik szomszédban levő telek­tulajdonosokat is. Méltányos, igazságos és jo­gos tehát, hogy a halványodás arányában ezek is hozzájáruljanak a hettermentalap dotálá­sához. Kérem, hogy a 18. Vban szereplő »köz­érdek« kitétel pontosan meghatároztassék. Kérem, ifoogy a kiadandó rendelet terveze­tét hozzászólás végett; — tekintettel az 1886. évi XXI. tc.-re is — a vidéki városok polgármes­tereinek és a műszaki érdekképviseleteknek megküldjék. Nem határozhatunk mi országosan építésrendőri vagy városszaibályozási ügyek­ben anélkül, hogy előzően az illetékes városo­kat meg ne kérdeznők. Hiszen minden városban mások és mások a terepviszonyok, vagy ha; sonló körülmények, amelyek mind szükségessé teszik az illető városok meghallgatását. A 23. §-ra vonatkozóan azt kérem,^ hogy ennek a §-nak az építőipar gyakorlására vo­ülése 1937 január 28-án, csütörtökön. 73 natkozó határozatai a szerzett jogokat ne érint­sék. A 24. § második bekezdése helyett a követ­kező szöveg fevételét kérem (olvassa): »Az egyes területeken végrehajtott nagyobb szabá­lyozási, rendezési műveletek alapján az eladás­kor, illetőleg átíráskor jelentkező ingatlanérték­emelkedés egyharmada erejéig igénybeveendő a rendezés költségeihez való hozzájárulás cél­jából. Jogi személyek ingatlanainál az érték­emelkedés 30 évenként állapítandó meg.« A 7. bekezdésbe felveendő a következő szöveg (ol­vassa): »Es e kivetendő adók és illetékek a többi városi jövedelmektől elkülönítve külön alapként kezelendők«. A 25. § negyedik bekezdésében törlendő a »belügyminiszter« jszó; javaslom, hogy az ipar­ügyi miniszterhez lehessen felülvizsgálati ké­relemmel élni. T. i. teljesen abszurdnak tar­tom azt, hogy a felülvizsgálati kérelmet a leg­felsőbb fokon a belügyminiszter bírálja el, ami­kor kimondottan technikai és mérnöki kérdé : sekről van szó és amikor ezekre a kérdésekre hivatalos szakértői szervünk az iparügyi mi­nisztérium. A mérnöki hivatal vezetője minden esetben az iparügyi miniszterhez fordulhasson felülvizsgálati kérelmével. Indítványozom, hogy a belügyminiszter he­lyett mindenkor az iparügyi miniszter intéz­kedjék, illetve a 3. § szerinti esetben az ipar­ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértő­leg, a 4. § második bekezdése esetiben az ipar­ügyi miniszter az említett mértékben, a 4. § harmadik bekezdése szerinti esetben az ipair­ügyi miniszter a belügyminiszter meghallga­tása után, a 18. § második bekezdése esetében a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértőleg, a 22. ^ első, második és harmadik bekezdése esetében az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, a 26. és 27. §-ok esetében pedig az iparügyi miniszter és a bel­ügyminiszter. A 26. § nevezetesen vonatkozik a hites mér­nöki intézményre, ahol elsősorban a belügy­miniszter ad a hites mérnököknek jogosítványt s azután az iparügyi miniszter. Itt szintén szak­kérdésről van szó, ezért ezt a jogot elsősorban a belügyminiszternek kívánom juttatni. r Ezekben voltam bátor a mi álláspontun­kat, nagyjában — különösen szociális szempon­tok tekintetében és legelsősor.ban természetesen a belügyminisztérium hatalmának kiterjesztése tekintetében — s az aggályainkat előadni. Mint hogy olyan megfelelő változtatásokra, amelyek minket is teljes mértékben .megnyugtatnának, kilátás nincs, a törvényjavaslatot sajnála­tomra, általánosságban sem fogadom el. (He­lyeslés a baloldalon.) Elnök: A képviselő úr módosító indítvá­nyokat kívánt előterjeszteni az előbbi szavai­ban? (Czirják Antal: Igen!) A házszabályok 150. §-a értelmében ezeket az általános vita megkezdése előtt kellett volna beterjeszteni. Az^ általános vita megkezdése után ennek már he­lye nincs. Szólásra következik vitéz Svoy Kálmán! vitéz Shvoy Kálmán: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat egy nagy hézagot pótol. Ha talán nem is felel meg min­den kívánalomnak, amelyet a törvényjavaslat­tal szemben több oldalról felállítanak, az én nézetem az, hogy a városok érdekében az a fontos, hogy ez a törvény minél előbb életbe lépjen. (Ügy van! a jobboldalon.) Elismerem. n*

Next

/
Thumbnails
Contents