Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-174
Az országgyűlés képviselőházának 17 U* tiltotta meg a mi gyűlésünket. Méltóztassanak megengedni, hogy én azt mondjam, hogy ez a feltevés megfelel az úgynevezett úri politika mentalitásának, (Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor: Hol van a belügyminiszter úr! Már lemondott? — Egy hang a jobboldalon: Nem is fog!) amely szerint a proletárnak és a munkásnak jó az a bizonyos cselédlépcső is. Ez megfelel annak az úgynevezett úri mentalitásnak, amely szerint a munkátínak ebben az országban kevesebb jog jár, mint az uraknak, (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ez megfelel annak a mentalitásnak, amely szerint a munkásnak kisebb falat kenyér is jár, kevesebb szociálpolitika jár és rosszabb elbánás jár, mint amilyent az urak egymásközött szoktak tanúsítani., (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a jobboldalon: Ezt ön se hiszi!) Ez megfelel annak az úri mentalitásnak, hogy a Vigadó az uraknak való, a proletárnak jó a lóvásár is, vagy a piac is. T. Ház! Ez ebben az esetben még azt is jelenti, hogy a munkásosztály nem élhet azzal a jogával, hogy védekezzék azon rágalomözön ellen, amellyel azon a bizonyos vigadói ülésen illettek. Ki kell jelentenem, hogy a munkásság egy ilyen másodosztályú elbánás ellen mindenesetre tiltakozik. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tiltakozik többek között azon a címen is, hogy a szociáldemokratapártnak egészen elsőosztályú európai országokban miniszterei és miniszterelnökei vannak, királyi palotákban tarthatnak összejöveteleket és üléseket. (Rajniss Ferenc: Nem kell külföldi példa!) Igenis, ez a külföldi példa az, amelyet mégis szíveskedjenek figyelembe venni, mert az országnak is érdeke az, hogy önök azokkal a politikai tényezőkkel, amelyekre én most hivatkozom, némileg jó lábon is maradjanak. Különben is az a helyzet,, hogy igenis az-urak a mi külföldi elvtársainknak, hivatalban lévő külföldi elvtársainknak, .akkor, ha azt hiszik, hogy ez közérdek, gazsulálni is szoktak. Hivatkozom arra, hogy azok az urak politikai okokból többek között elősegítették azt, hogy a mi elhunyt Henderson elvtársunk szobrot kapjon Genfben. Bethlen amikor^ szükségesnek tartotta, odakünn demokratának nevezte ki magát. Amikor azonban a munkások egyenlő jogáról és egyenlő elbánásáról van szó, akkor itthon egv ilyen magatartásnak pont az ellenkezőjét látjuk. Pont az ellenkező eljárásiban részesítik a magyar munkásságot. Ez az országnak nem érdeke, nem felel ímeg a jogról, az alkotmányosságról vallott^ felfogásnak, nem felel meg az ország érdekénefc sem. Tessék elhinni, a dolog úgy áll, hogy ha volt idő, amikor egy ország civilizációjának fokát a szappanfogyasztáson mérték, ma az a helyzet, hogy odakünn a világban igenis a civilizáció fokmérőjének tekintik bizonyos mértékig azt is, hogy az illető országban hogyan bánnak a munkássággal és hogyan bánnak a szociáldemokratapárttal. A dolog úgy áll, hogy az a gyakorlat, amelyet itt (kormányzat, rendőrség és fölöttes hatóságok gyakorolnak, teljesen Hitélesíteitéh : Nirnsee Pál s h. Tauffer Gábor s. Je. naplőbiráló-bizottsági tagok. ülése 1937 január 27-én, szerdán. 61 tarthatatlan. (Rajniss Ferenc: Sokkal jobb, mint Olaszországban!) Elég röviden megemlítem azt, 'hogy a munkásság olyan helyzetben van az ország fővárosában, hogy olyan helyeket, ahol régebben gyűléseztünk, parkírozták, kiépítették ilyen, vagy olyan imódon, egyszóval megtisztították a proletárságtól, proletarrein-ná tették az egész fővárost. Ebben főként igenis az vezette őket, hogy az úgynevezett belterületen a proletárság, a munkásság nem mutatkozhatik. Az ilyen elbánás ellen mindenesetre kénytelenek vagyunk tiltakozni és kénytelenek vagyunk megmaradni azon az állásponton, hogy ha mindenféle hivatásos szocialistafaló a város belterületén, a Vigadóban, vagy akármilyen más helyiségben a munkásokat rágalmazhatja és a munkások szervezkedését, a munkások becsületes politikai intencióit piszkíthatja, akkor a munkásoknak jogúk van ahhoz, hogy ugyanott, ugyanazon a belterületen felelhessenek. (Zaj a jobboldalon.) A mi politikai gyűléseinken igen komoly politikai és társadalmi témákkal foglalkozunk. Mi vagyunk annyira fegyelmezettek, hogy ezeket a kérdéseket tömeggyűléseken, népgyűléséken is igyekszünk nívósán, komolyan előadni, úgy, ahogyan ezt a munkásosztály és az ország érdeke tmegkívánja. (Zaj.) Mi ilyen kérdéseket szoktunk a mi ^gyűléseinken firtatni és vitatni, tehát igenis jogunk van ahhoz, hogy ezekben a helyiségekben, ezekben a közpénzeken fenntartott városi helyiségekben, városi termekben összejöhessünk. Jogunk van erre annál inkább, mert a mai gyakorlat szerint a kormányzat, a belügyminisztérium, a rendőrség tűri és hallgatja, hogy ezekben a helyiségekben kékkeresztes mozgalom cíimén, vagy egyéb más címen mindenféle politikai zagyvaságokkal hozakodjanak elő. (Mozgás.) Nekünk tehát jogunk van arra, hogy ikomoly, fontos, életbevágó politikai kérdéseinkben ott megnyilatkozhassunk, azokkal ott előhozakodhassunk. Röviden ezek azok az indokok, amelyek minket erre az interpellációra késztettek. Az ilyen egészen egyoldalú, pártoskodó, reakciós elbánás ellen tiltakozunk és követeljük, hogy a belügyi kormányzat a rendőrségnek ezt a magatartását tagadja meg és ezt a végzést változtassa meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt kiadjuk a belügyminiszter úrnak. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben"? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződött este 9 óra 3 perckor.)
