Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-192
600 Az országgyűlés képviselőházának és arra kellene törekednie, hogy most, amikor évek óta tagadhatatlanul konjunktúra van a bányákban, teremtsenek egy olyan alapot, amely az esetleges rosszabb években fedezi az előállható hiányt. Amikor konjunktúra van, lehetetlen, hogy a bányák ne gondoskodjanak arról, hogy a munkások bányanyugbérpénztára ne legyen labilis. Ezzel a javaslattal kapcsolatban, — minthogy a törvényjavaslatban szó van az önkéntes biztosításról is, a II. rész 3. §-ában — szeretnék hangot adni ama önálló exisztenciák kívánságának, akik nem tartoznak az Országos Társadalombiztosító Intézet hatáskörébe. Bár tagadhatatlan az is, hogy az 1552/X929. számú népjóléti miniszteri rendelet módot nyújt arra, hogy öregség ese f ére biztosítsák magukat, mégis akár társadalmi úton, akár a kormány részéről lépéseket kellene tenni, hogy mi ezeknek az önálló exisztenciáknak is ne csak ennek a törvényjavaslatnak keretében, hanem intézményesen tegyük lehetővé, hogy öregség és rokkantság esetére biztosítva legyenek. Ezek után úgy pártom, mint a magam nevében örömmel üdvözölje a javaslatot, azt elfogadom. (Helyeslés-) Elnök: Kíván még valaki szólni a javaslathoz 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát berekesztem. A belügyi államtitkár úr óhajt szólni! Mikecz Ödön belügyi államtitkár: Peyer Károly és Tóbler János képviselőtársam a szóbanforgó nemzetközi egyezmény tárgyában benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban rámutattak arra, hogy ez az egyezmény, illetőleg javaslat a múlthoz képest jelentékeny előrehaladást jelent. Jelenti különösen azok szociális védelmiét, akik szociális biztosításra kötelezett munkaszolgálatot több ország területén töltöttek s ennek következtében a rájuk nézve megnyílt (kedvezményeket, illetőleg rájuk esedékes fizetéseiket Magyarországon kívánják felvenni. Méltóztattak egyértelműen rámutatni arra, hogy ezt az egyezményt az egyezményben résztvevő államoknak kiküldöttei közül egészen hatalmas többség fogadta el. Azok a kérdések, .-amelyeket az egyezménynyel kapcsolatban fel 'méltóztattak vetni, ennek becikkelyezése során el nem dönthetők, mert csak arról lehet szó, hogy ezt az egyezményt törvényibe iktatjuk-e vagy nem, ennek módosítását a most szóbanforgó javaslat tárgyalásánál természetesen keresztülvinni nem lehet. Tisztelettel kérem, méltóztassék ennek alapján a benyújtott törvényjavaslatot elfogadni és iaz egyezményt becikikelyezni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat., méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház ia törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori oAva92. ülése 1937 március 2-án, kedden. sása iránt napirendi javaslatomnál fogok ,a t. Háznak előterjesztést tenni. Az ülést öt percre felfüggeszteim. (Szünet után.) Elnök: T. Ház! Az ülést újból megnyitom. A napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsa és^ annak napirendjére tűzze ki a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasását, továbbá a mai napirenden szereulő, de még le nem tárgyalt pontokat. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnöfe napirendi javaslatához hozzájárul. Következik az indítvány- és interpéllációskönyvek felolvasása. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs, kérem tehát a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Csoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — a lisztforgalmi adó behajtásának kirívó eseteiről; Baross Endre — a kormányhoz — a bányamunkások nyugbérrendezése tárgyában; Payr Hugó — a belügyminiszterhez — a legismertebb magyar gyógyfürdőben létesítendő^ vízvezeték engedélyezésének bűnös késleltetése tárgyában; Payr Hugó — a miniszterelnökhöz — a ki! rályi család ráckevei uradalmán folytatott j veszteséges gazdálkodás tárgyában; ; Kun Béla — a belügyminiszterhez — a > Független Kisgazda« hetilap előfizetésgyüjté-' sének karhatalommal való megakadályozása miatt; Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökhöz — a széntermelés és a bányamunkások bérmegállapítása tárgyában; Dinnyés Lajos — a belügyminiszterhez — a székesfővárosi árvaszék felügyelete és ellenőrzése mellett kiskorú Kónay György 1200 holdas tehermentes birtokának teljes elpusztulása és anyagi romlása tárgyában; Soltész János — az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a hevesmegyei hatvan—füzesabonyi útvonal építése tárgyában; Soltész János — a pénzügyminiszterhez — a végrehajtási törvény reformja tárgyában; Petro Kálmán — a pénzügyminiszterhez — a borfogyasztási adó eltörlése tárgyában; Brogli József — az iparügyi, valamint a belügyminiszterhez — a bányamunkásság kereseti és szociális viszonyainak rendezése, illetve az öregségi és rokkantsági biztosítás revíziója tárgyában; Berg Miksa báró — a belügyminiszterhez — az ipolyszálkai atrocitások tárgyában; vitéz Balogh Gábor — az igazságügyminiszterhez — a kir. ügyészségi megbízottak helyzete^ tárgyában; Czirják Antal — a kormányhoz — a vasaskörnyéki munkás- és útviszonyok tárgyában; Csoór Lajos — a kormányhoz — a pécsi bányavidéken történtek előzményei és okai tárgyában; Meizler Károly — a miniszterelnökhöz — a