Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

46 Az országgyűlés képviselőházának ÎÏ kedett. Híres asztalosiparosaink munka nélkül állanak. Ha a (külföldi áru áremelkedésének osak híre jön el ide, az itt rafctároin lévő min­den asztalosam 20—25 százalékkal drájgul. A miniszter úr figyelmébe ajánlom a debreceni fíafeartelt, amelyre a budapesti asztalos ipartes­tület is felhívta figyelmelmiet. Ez az egész ti­szántúli asztalosipart ibelhálózta. Az országos árakmát mindig drágábban ad el, és még most is 20—30 százalékkial drágább, mint a nemrégi­ben felemelt országos ár. Egy éve kériik az asztalosok, ^ hoigy a debreceni fakartel árait vizsgálják át, eddig: azonlban intézkedés neon történt, A villanyisaerelési ciikkek. árai január 18-tól 20-^-35 százalékkal emelkedtek. A kokartel 25 százalékkal emelt ia. legutótbbi háromnegyed^ év alatt, ezt pedig három nagy vállalat és néhány kisebb kőbánya di-ktálta. Most, anaiikor elhatá­rozta a Ház bölcsessége, 'hogy az országban az utakat megjavíttatja, mert mindenütt kelleneik rendesebb, joíblb utak, az utakra szánt naigy ál­dozatok legnagyobb részét a kőkartel teszi zsebre. De itt van az építőipari cikkeiknek a drá­gasága, imiár pedig az építőipar a legtöbb szaík­miát foglalkoztatja. Most egy ikiiis^ építkezési kedv van. amelyet az adówientesslég m fokoz. A kartel itt is nagyon ihanmrosain munkához látott és nagyon erősen drágított. Nem mon­dok nagyon sóikat. A téglának az árát — amely tégla magyar földből készül, és amelynél a munkabér nem emelkedett s a iszénárak. sem emelkedtek — mégis 'milyen mértékben merték emeli, ami ellen Budapest polgármestere, Szendy Károly is felterjesztéssel fordult a kor­mányhoz, akadályozza meg az építőipar cikkei­nek dragulását. T. Ház! Nézzük a téglaárakat. Ha valaki szeptemberben lekötött közönséges kismer etií falazó téglát az építkezés színhelyére szállítva, ennek a falazótéglának az ára — ezer darabon­ként — szeptemberben 30 pengő volt, ma pedig 39 pengő, tehát 30%-kai emelkedett a falazó­tégla ára. A kettős méretű Ultrasejt-tégla ára szeptemberben 63.30 pengő volt, ezidőszerint pe­dig 82 pengő. A ( hatcentiméteres vastagságú üreges válaszfaltégla ára szeptemberben 8.1.76 pengő volt, ma pedig 105 pengő. A 10 centi­méter vastagságú üreges válaszfaltégla ára szeptemberben 163.50 pengő volt, ezidőszerint pedig 210 pengő az ára. Mindezeknél 30%-os a? emelkedés. A födémtégla ára m 2-ként 2.^0 pengő volt szeptember hó folyamán, ezidőszerint pe­dig a legolcsóbb ár 3.25 pengő, ami 18%-os emelkedésnek felel meg. Szóval emelkedés ta­pasztalható az egész vonalon. A faanyagoknál ugyancsak ez a helyzet. A zsaluzó deszka ára m 3-ként a szeptemberi 58 pengőről 67 pengőre, a faragott fa ára 48 pen­gőről 57 pengőre emelkedett, az emelkedés tehát 15%-os. A zárléc ára 68 pengőről 74 pengőre, a fürészelt fa ára 73 pengőről 79 pengőre, a gömbfa ára 40 pengőről 44 pengőre emelkedett. (vitéz br. Roszner Iván közbeszól.) T. Ház! Közbeszóló t. képviselőtársam is igazolja, hogy indokolatlan ez a magas áreme­lés, (vitéz br. Roszner István: Teljesen indoko­latlan!) Előttem szóló Éber Antal t. képviselő­társam is azt mondotta, hogy lehetetlenség, hogy Magyarországon ilyen magas faárak le­f yenek, mert ezzel lehetetlenné teszik az épít­ezést. A Nemzeti Újság 1937 január 14-i számába dr. Bálás Károly egyetemi tanár vezércikket írt. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek a 4. ülése 1937 január £7-én, szerdán. vezércikknek a gondolatmenetét két-három mondatban ismertessem. (Olvassa:) »Kétség­telen dolog«, — mondja Bálás Károly — »hogy ismét drágulási folyamattal állunk szemben. Éppen ezért nem elég fatalizmussal nézni ezt a jelenséget. Közérdekű feiladat és kormányzati kötelesség szembeszállni vele ott, ahol lehet, ahol szociális érdekek sürgetik a segítséget és közbelépést és elsősorban addig, amíg nem késő. Az emberi haszonlesés^ ugyanis minden alkailmat megragad a drágításra. A drágítási folyamat korántsem áll meg az indokolt és szükségszerű határok között, hanem továbbro­han, sokaknak jogtalan kárára és kevesebbek­nek jogtalan előnyére.« Kérdi a továbbiakban Bálás Károly, hogy mi a közérdek a drágulási kérdésben. Én is ezt a kérdést vetem fel. »Első­sorban itt is a minél több embernek az érdeke« — mondja Bálás Károly — »tehát a közérdek védelmében igenis fel kell venni ellenük a harcot.« T. Ház! Darányi Kálmánt az egész parla­ment szívélyesen fogadta a bemutatkozásánál és bizalommal volt és van működése iránt. Ez a bizalom azonban csak addig tart, amíg azt látjuk, hogy a kormány erős kézzel mer a ké­nyes és fontos kérdésekhez hozzányúlni és nem engedi a százak érdekét a milliók érdekei fölé helyezni. A napilapok és a közgazdasági lapok száz és száz cikkben foglalkoznak a drágaság kér­désével. A drágaság tehát olyan jelenség, amely felett nem hunyhat szemet a parlament. Bizonyítja ezt LZ ci tény is, hogy a mai inter­pellációs napon rajtam ikívül még három kép­viselőtársam jegyzett be interpellációt ugyan­ebben a kérdésben. Ezzel a kérdéssel tehát fog­lalkozni kell. Igazságos, egészséges gazdasági helyzetet ,kell teremteni. Drákói szigorral kell lesújtani az árdrágítókra és példát kell sta­tuálni. Viszont ha az Árvizsgáló Bizottság azt állapítja meg, hogy jogos az , árak emelése. akkor legyen bátorsága a kormánynak az élet­tel arányba hozni a keresetet, a munkabéreket. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék befejezni beszédét. Müller Antal: Rögtön befejezem. Tessék a közalkalmazottak járandóságait a drágaság arányában visszaállítani, azokat úgyis ideiglenesn csökkentették. A legbizto­sabb amtibolsevista propaganda az előrelátó és megértő szociális intézkedés. Ebben a kérdés­ben is ezt várom a kormánytól. (Taps a bal­oldalon.) Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza, a kereskedelem- és köz­lekedésügyi minisztérium vezetésével megbí­zott iparügyi miniszter: T. Ház! Tisztelettel kérem. méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy Müller Antal képviselő úr interpellá­ciójára válaszomat Farkas István képviselő úr hasonló tárgyú interpellációjának elmondása után adhassam meg. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház ehhez hozzájárul Következik Meizler Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a hábo­rúról szóló kivételes hatalom alapján kibocsá­tott rendeletek érvénytelenítése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a kormánynak arróL hogy a M. Kir. Közigazgatási Bíróság egy konkrét

Next

/
Thumbnails
Contents