Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

Az országgyűlés képviselőházának Í7 4. ülése 1937 január 27-én, szerdán* 43 ganizáció, nem kell semmiféle kedvezmény, hanem ezt a munkát egy egyszerű, iroda is elláthatja. T. Képviselőház! Ezek voltak azok a szempontok, amelyekből kifolyólag én rendkívül csodálatosnak tartom a földmívelésügyi miniszter úr válaszát. Rendkívüli csodálkozással tölt el az, hogy hónapok óta másról sem hallunk, mint arról, hogy a kormány tárgyal itt az erdőnagybirtokosok egy csoportjával, azok feltételeket szabnak, a kormány ellenfeltételeket szab és úgy folyik itt két hatalom között a tárgyalás, mintha valami dogma volna az, hogy a koncessziót csakis egynéhány erdőnagybirtokos kaphatja meg, hogy azok javára kell kisajátítani a kereskedelmet, hogy azok javára meg kell terhelni a fogyasztóközönséget, hogy azokkal, mint állammal az államban folynak itt a tárgyalások s az igen t. miniszter úr csak egy-két mondatos válaszra méltatja egy képviselőnek statisztikai alapokra támaszkodó komoly aggályait. (Zaj. — Rupert Rezső: Idevezet a rendeletekkel való kormányzás!) Azt a megoldást, amelyet a földmívelésügyi miniszter úr válasza nemcsak sejtetni enged, hanem amelyet ebből a válaszból biztosan lehet előrelátni, teljesen indokolatlannak, szociális szempontból helytelennek és az árszínvonallal mindenképpen összeegyeztethetetlennek tartom s ezért a mélyen t. miniszter úr válaszát nem veszem tudomásul. (Helyeslés a baloldalon.) • Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpellációra írásban adott válaszát tudomásul venni

1

? (Igen! Nem!) A Tíáz a választ tudomásul veszi. Most kérem a jegyző urat, szíveskedjék a belügyminiszter úrnak Mojzes János képviselő úr által muílt év november 18-án a gyülekezési szabadság visszaállítása tárgyában előterjesztett interpellációjára adott válaszát felolvasni vitéz Kenyeres Jáncs jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Mojzes János országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1936. évi november hó 18-án tartott ülésében a gyüiéstilalmi rendelet visszavonása és a gyülekezési szabadság visszaállítása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges írásbeli válaszom a következő: A magyar királyi minisztérium a 7100/1936. M. E. számú rendeletével a gyülekezés korlátozásáról szóló 5800/1936. M. E. számú rendeletét 1936. évi december hó 2-án hatályon kívül helyezte, mert megszűntek azok a közrendészeti okok, amelyek annakidején a gyülekezés korlátozását indokolttá tették. Már a képviselő úr interpellációja előtt jutottam arra. az elhatározásra, hogy a minisztertanácsnak javaslatot tegyek az idézett kormányrendelet hatálytalanítása iránt, de a miniszterelnök úr abban az időben külföldön volt s nem tartottam ildomosnak, hogy távollétében ebben az ügyben intézkedés történjék. A miniszterelnök úr hazaérkezése után "azonban azonnal megtettem a vonatkozó előterjesztést a minisztertanácshoz, amely azt el is fogadta és ennek alapján az előbb említett rendelet ki is adatott. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, ,1936. évi december hó 27-én. Kozma s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyív EP VIS ELÖHÁZI NAPLÓ. XI. miniszter úrnak írásban adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Most pedig következnek az interpellációk; Elsőnek Müller Antal képviselő úr interpellációja az összkormányhoz, illetőleg a miniszterelnök úrhoz, a fokozódó drágaság ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz, illetőleg a miniszterelnök úrhoz a fokozódó drágaság ügyében. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az utóbbi időben úgy az elsőrendű élelmicikkek, mint a közszükségleti ipari cikkek árai elviselhetetlenül megdrágultak? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr ezen indokolatlan és kibírhatatlan drágítási folyamatnak yégetvetni? 3. Hajlandó-e a miniszterelnök úr sürgősen intézkedni aziránt, hogy úgy a magán-, mint a közalkalmazottak fizetése, munkabérei és egyéb javadalmazása arányba hozassanak a megdrágult életteli« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, Müller Antal: T. Ház! Interpellációt jegyeztem be a drágaság kérdésében. Minthogy ez a kérdés az egész ország lakosságát nagyon súlyosan érinti, tisztelettel kérem a t. Házat, hogy interpellációs időmet egy negyedórával meghosszabbítani szíveskedjék. Elnök: Méltóztatnak a kérelemhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Müller Antal: T. Képviselőház! Nem akarom az elkeseredést és azt a hangulatot szítani, amelyet kint az életben mindnyájan tapasztalunk amiatt, hogy az utóbbi időben bekövetkezett drágaság igen súlyosan érinti, különösen a legszegényebb néposztályt. Akik kint az életben járnak, azok sajátmagukon, de családjuk révén is nap-nap után tapasztalhatják, hogy úgy az elsőrendű élelmicikkek, mint a közszükségleti iparcikkek ára nagyon jelentékeny mértékben emelkedett, úgy hogy nincs arányban ezeknek a cikkeknek ára az élettel, a mai keresettel. (Vázsonyi János: A hatosági drágítás eredménye! Drágítják a vizet, a villanyt, a közlekedést, mindent!) Ugy érzem, hogy közóhajnak teszek eleget, amikor ezt a kérdést a parlamentben szóváteszem, hogy alkalmat adjak a miniszterelnök úrnak, vagy a kormány bármely tagjának, hogy nyilatkozhassak, mit tett ebben a kérdésben eddig es mit szándékozik tenni, hogy ennek a veszélynek valamiképpen elébe tudjunk vágni. Nem az én feladatom megállapítani, hogy a drágaság indokolt-e, és mennyiben indokolt, hanem a kormány feladata. Szubjektiye érzem, hogy csak részben indokolt. A kormány megalakította az árvizsgáló bizottságot. Nézetem szerint nagyon helyesen tette, hiszen mar akkor a lapokból értesültünk, hogy ez az árvizsgáló bizottság erélyesen, radikálisan tog eljárni, és mindenütt, ahol észreveszi, hogy a cikkek ára jogtalanul emelkedett, drakoi szigorral fog eljárni. Eddig az árvizsgáló bizottság működéséről nem igen tudok, de amint hallom,, az, utóbbi időben a liszt es azután a bőranyagok árát tette vizsgalat tárgyává. 40rülbeíül hat héttel ezelőtt Tobler János képviselőtársam ebben a kérdésben egy interpellációt mondott el. Ügy tudom, hogy a mmisz-