Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-189
Az országgyűlés képviselőházának 189. ülése 193? február Éi-én, szerdán. 519 hes, de ez az 5—6%-os kulcs a bérlők esetében sem változik. A lényeg itt a kisbérlők helyzete és a kisfa érlőknél neancsaik ez a kérdés a fontos. Az egészen kicsiny kisbérlő, sajnos, vagy bála Istennek, — nem is tudom, hogyan mondjam — ritkán van eladósodva, mert nem kap hitelt. Az egészen kicsi bérlőnek a bérbeadójával való jogviszonya és a bérösszeg kifizetése a rendkívüli nehéz kérdés. Ha megnézzük a helyzetet, az olyan tömeges kisbérleteknél, aminőket Szeged városa és számos más közület alakított, látjuk, hogy ott rendkívüli engedmények voltaik, aanielyeikire szükség volt, mert ez elsőrangú szociális kérdés, (Dinnyés Lajos: Még mindig magas!) de azt hiszem, hogy ezek az engedmények néha inkább túlmentek a szükséges határon, mint hogy innen maradtak volna. Végül méltóztatott érinteni a gazdahitel kérdését. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ezek a védelmi intézkedések — ha lehetséges volna ezeket a bérlőkre kiterjeszteni — csirájában megölnék egy újabb gazdahitel felépítésének lehetőségét, mert hiszen a korlátozó intézkedések képezik a legfőbb okát annak, hogy a normális hitelélet nem alakul ki, mi tehát ezeknek a rendelkezéseknek terén sem a kisiparosoknál, sem a bérlőknél nem mehetünk tovább, hanem egyéb vonalakon és legfőképpen a gazdasági helyzet javulása révén kell várnunk helyzetük jobbrafordulását. Azt hiszem, jó szolgálatot teszek mindnyájunknak, ha ezt nyíltan mindenki előtt megmondom. Ezeket voltaim bátor az. interpöUáeaória válaszolni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Gallasz Ágost Rudolf: T. Ház! Már annakidején, amikor a gazdavédelmi rendeleteket a kormányzat kiadta, szó volt arról, hogy a bérlők,, vállalkocaók. A bérlőik szívesen belemennek abba, ha a Gyosz. fogja őket megvédeni, de azt remélik, hogy akkor ők is abban az elbánásban fognak részesülni — amint az előbb említettem — mint a cukorgyárak, malmok és a többiek. Ez volna a legjobb megoldás és akkor fel kellene őket hívni, hogy lépjenek be a Gyosz.ba és ott keressenek védelmet. (Mozgás-) Én egyébként most csak azokról a bérlőkről beszélek, akiknek nincs földjük. Ma a kisbérlők között vannak középbérlők és középbirtokosok fiai közül is sokan, akik szintén mint bérlők dolgoznak. A legnagyobb baj az, hogy azok a szegény bérlők, akik 7.5 vagy 8 százalékos kamatot fizetnek mindenképpen ki vannak téve a hitelezőknek és arra kényszerülnek, hogy abbahagyják munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy 1931-ben _ a bérlők, — amint mondani szokták — egy tyúkkal kifizethették volna az adósságaikat, ha az államhatalom a hitelezők javára nem veszi igénybe az aranypengőt, a bankzárlatot és a többi ehhez hasonló intézkedést. (Zaj és mozgás.) Ha a krach bekövetkezett volna — amelyet az állam, a pénzügyi kormányzat nagyon okosan és helyesen megakadályozott, ha az államhatalom nem tett volna ilyen intézkedéseket, akkor a bérlő ez időben is egy borjúval ezreket fizetett volna ki. Ha a bankérdekeltség ilyen nagyfokú védelemben részesült az államhatalom részéről ... (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Nem a bankérdekeltség! A pengő mindannyiunké! — Ügy van! — Zaj.) Ez csak az elv. Azt mondták, hogy a nemzet becsülete a pengő. De a font sem az angol nemzet becsülete és a többi nagy ország is megmutatta, hogy nem a pénz a nemzet becsülete. Az igazság a nemzet becsülete. Ebben az esetben pedig a tények azt mutatják, hogy a bankok kaptak védelmet, a bérlők pedig nem kaptak védelmet, s adósságaikat ki kellett fizetniök. Hogyan lehet tehát most kiszolgáltatni ezt az általam említett 140.000 főnyi tömeget egy olyan bankérdekeltségnek, amelyet csak az államhatalom védett meg attól, hogy a vagyonát az utolsó krajcárig elveszítse és amely most akkor mondja fel a kölcsönét a bérlőnek, amikor akarja. A bérlők most amúgyis csak vagyonrészleteket akarnak megmenteni maguknak. Annakidején Imrédy akkori pénzügyminiszter úr is megértéssel fogadta ezt a gondolatot és el is rendelte záros határidőn belül a bérlőadósságok összeírását. A pénzügyminiszter úrnak a részletkérdésekre vonatkozó válaszát tisztelettel tudomásul veszem, a válasz többi részét azonban sajnálatomra nincs módomban tudomásul venni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen.) A Ház a választ tudomásul vette. . Csoór Lajos, Baross Endre képviselő urak egy-egy rendbeli, Payr Hugó képviselő úr kétrendbeli interpellációinak elmondására halasztást adtam. Hátra van még a. mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa, az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben 1 ? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem kii és az ülést bezárotm. (Az ülés végződött délután 2 óra 46 perckor.) Hitelesítik : Huszovszky Lajos s. h. Marastoni László s. k, naplóbíráló-bizottsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. £t.
