Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

38 Az országgyűlés képviselőházának 1 rosrészek gyorsabban kiépüljenek. Ilyen rendelkezés adatott ki a Lipótvárosra, amely rendelkezés lehetővé tette, hogy a Lipót-körúttól egészen a harmadik keresztutcáig terjedő telkek maximális adómentességet kapjanak. Ugyancsak ilyen adómentesség tette lehetővé Budán,, a Margit-kőrúton az építkezéseket. Mi lett ennek a következményei > Első következménye az lett, hogy a telkek ára óriási módon emelkedett, ez volt az első jelenség. Olyan arányban emelkedett a telkek értéke, hogy amint emlékszem rá, egy közintézmény a Görgey Artúr-utcában egy telket vásárolt még ezelőtt másfél évvel, vagy kevesebb idővel, 300 pengőért és a szemközt lévő telkeket ma már 600 pengőért kínálják, anélkül hogy a tulajdonos! fillérnyi befektetést eszközölt volna* tisztán csak azért, mert a város azon a részen elrendelte az utak kiszélesítését, elfogadta a városrendezés szabályozását és maximális adómentességet engedélyezett. Miért teszik lehetővé, hogy ezek a spekulációk az égig nőjenek? Helyesnek tartom azt a rendelkezést, hogy egy telekértéknyilvántartó fektettessék le. Helyesnek tartom ezt azért, mert tájékoztatást ad mindenkinek a telkek árairól. De ha valakinek egy ilyen telekértéknyilvántartó hivatalban megállapítják a telke árát és ha az eladásnál minden nagyobb befektetés nélkül lényegesen magasabb árat lehet elérni, akkor ezt a többlet jövedelmet az államnak igénybe kell vennie. Mert ha a munkásnál a többletjövedelmet igénybeveszi; ha ő egy túlórát dolgozik, akkor az állam már belenyúl a zsebébe és a kereseti adóval beletársul, akkor teljesen indokolatlan, hogy a telekspekuláció révén keletkezett jövedelem szabadon ússza meg ezeket az adóztatásokat és a köz számára semmit ne adjon le. Budán egész csomó telek van ilyen; az egész Kózsadomb telekára emelkedett. Ezeket a telkeket még egy-két pengőért árusították ezelőtt 10—15 évvel, s ma ezeknek a telkeknek az ára— azt hiszem — 60 pengőnél kezdődik és 100-nál áll meg, ha megáll egyáltalában, mert a felfelémenetelben megállni nem igen szokott. Èz azért történt, mert a főváros széles autóutat építtetett, odafenn autóbuszjáratot létesített; a telektulajdonosok semmivel nem járultak hozzá, semmit nem fizetnek ehhez hozzá mást, mint azt a kötelező útburkolatot, amelyet a nélkül is meg kell fizetnie mindenkinek, annak a szegény — mit tudom én — Szent László-úti embernek a Tahi-utcában meg kellett fizetnie éppen úgy, mint a Kózsadonibon és a Pasaréten épülő elegáns villák lakóinak, ahol a telkek árai rohamosan emelkedtek. Méltóztassék tehát a törvény^ rendelkezésein olyan értelemben módosítani és a pénzügyminiszter úr figyelmét felhívni arra a jövedelemforrásra, amely itt kínálkozik. Annak a többletnek, amely itt az eladásnál mutatkozik, annak a haszonnak, azt hiszem, ha a felét az állam igénybe veszi, akkor ínég mindig elég szép jövedelem marad annak, aki ezt a hasznot, nyereséget eléri minden különösebb befektetés nélkül. (Czírják Antal: Ezért kell a betterment!) Helyeslem azt is, ami a fővárosban már ismételten "szóba került és más vidéki városoknak is ajánlani lehet, hogy vegyék igénybe a telekérték ad ót. (Bródy Ernő: A javaslatban benne van!) A-telekértékadónál azt a hamis szociális elvet állították fel, hogy nem lehet azt a szegény kültelki embert megadóztatni külön adóval, mert mit fog az csinálni, 74. ülése 1937 január 27-én, szerdán. így sem tudja az adót fizetni, a telekértékadóval pedig megfosztjuk kis ingatlanától. A telekértékadót szociális szempontok figyelembevételével is meg lehet állapítani. Méltóztassék a Kákóezi-úton és a képviselőházzal szemben, itt a képviselőház oldalán fekvő telkeket megadóztatni. A tulajdonosok ne kérjenek ezekért acélkékért 1000—2000 pengőket négyzetölenként, hanem elégedjenek meg valamivel kevesebbel és kevesebbel fognak megelégedni, ha ez évenként nekik kiadásterhet és adót jelent. Nem kell megadóztatni a kismebereknek kültelken fekvő telkeit, van arra elég lehetőség bent a város belső részén is. A parcellázási dühöt is valamiképpen szabályozni kell és főképpen a parcellázásnak azt az üzletszerűi részét kell lenyesni» amely az utóbbi években nagyon kezd felburjánozni. Amerikában és sok más külföldi államban csak akkor engednek telkeket eladni, ha a tulajdonosok, akik a parcellázást kérik, előzőleg megépítik az összes utakat, a ivízvezetéket, a csatornát és világítást. Azután lehet a telkeket áruba bocsátani. Nálunk fordítva van a helyzet. Nálunk először parcellázzák a mocsarakat, rendesen a rossz és vizenyős területeket, azután keresnek rá megfelelő propaganda-szervet, amely elhiteti az emberekkel, hogy ez kitűnő paradicsom lesz és amikor ez megtörtént, • akkor kezdenek csak azon gondolkozni már a tulajdonosok, hogy tulajdonképpen hogyan kellene ezeket a parcellákat valami módon megközelíthetőkké tenni és ellátni közművekkel. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ezen akarunk segíteni!) Nagyon helyes. En csak hivatkozom az úgynevezett Ganz-telepre, amely Pest közelében a legsaégyenletesebb módon épült meg. Ofb.-telkeket utaltak ki az építtetőknek» akik a maguk szegényes módszereivel Összeszedték az építéshez, szükséges anyagot és miután az emberekben megvan a törekvés, hogy saját otthont tudjanak maguknak teremteni, építettek, ahogy ezt a viszonyok lehetővé tették és ahogyan építeni tudtak. Méltóztassanak egyszer fáradságot venni maguknak és megnézni, hogy ez a telep, amely egyike a legújabb telepeknek és Budapest közvetlen közelében van, milyen szégyenletes módon épült fel, hiányával minden közegészségügynek, útnak, csatornának, majdnem azt lehetne mondani,, világításnak is. A parcellázásnál is ki kell kötni ezeket a feltételeket és nem szabad engedni, hogy csak az üzleti szellem, csak az üzleti érdek érvényesüljön, hanem igenis arra kell utalni, hogy megfejelő közegészségügyi •berendezésekkel, közművekkel láttassanak el ezek a telkek. Nem értek egyet azokkal, akik azt a felfogást képviselik, hogy Budapest sokkal nagyobb területen fekszik, mint más városok, hogy a lakosságot összehasonlítva más városokéval, túl nagy a terjedelme. Nem osztom ezt a felfogást, mert híve vagyok annak, hogy az embereknek, akik a város belsejében dolgoznak és laknak, tegyük lehetővé, hogy a külső részeken kis családi házakban pihennék ki a napi munkájuk fáradalmait. (Helyeslés.) Éppen ezért én a fővárosnál sürgettem és az én indítványomra épült fel a kőbányai, illetőleg rákosi városszéli telep, amely ellen azt hozták fel, hogy lehetetlen^ée:. mert nincsenek ott közművek és egvéb szükséges w dolgok, de amint látom

% a gyakorlatban kitűnően bevált ez az építkezés és szerintem még sok il ven városszéli telepet kellene létesíteni és építeni. Természetesen nem úgy kellene építeni