Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-184

342 Az országgyűlés képviselőházának 1 rilis hó 5. napján Miskolcon a csabai vámsorompón kövezetvám fizetése nélkül haladt át, habár a fizetésre a vámőr felszólította. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény íközött azonban kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Bobory György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólásra senki feliratkozva nincs. Kérdem, kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság imént előadott javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis vitéz Bobory György képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 361. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Népszava« című politikai napilap 1936. évi augusztus hó 22. napján kiadott 190. számában »Útépítő panama őrizetbevételekkel« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912 : LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, mert a dr. Virág Imre és társa elleni bűnügyben a nyomozás eredménye, valamint a vizsgálóbírónak a házkutatást és lefoglalást elrendelő végzésének tartalma részben leközöltetett anélkül, hogy a közlésre az arra illetékes hatóság engedélyt adott volna, vagy a hatóság ezen bűnvádi ügyben az iratok tartalmát nyilvánosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták s nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 : V. te. V. fejezete értelmében Esztergályos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság imént előadott javaslatát, magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. h. ülése 1937 február 16-án, kedden. Következik a mentelmi bizottság 362. számú jelentése Esztergályos János országgyűlési képviselő úr újabb mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Népszava« című politikai napilap 1936. évi október hó 2. napján kiadott 224. számában »Bizonyítékok hiányában« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912 : LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, mert dr. Gömörjr Albert és társa elleni bűnügyben a kir. ügyészség megszüntető végzésének tartalma részben leközöltetett anélkül, hogy a közlésre az arra illetékes hatóság engedélyt adott volna, vagy a hatóság ezen bűnvádi ügyben az iratok tartalmát nyilvánosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 : V. te. V. fejezete értelmében Esztergályos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség, A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Esztergályos János országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 363. számú jelentése Milotay István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen Kiss Jenő író és társai főmagánvádlók feljelentésére büntető eljárást indított az »Üj Magyarság« című politikai napilap 1936. évi április hó 12. napján kiadott 85. számában megjelent »A kilencágú korona családfája« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Az az ellenhatás, melyet a Károlyi-forradalom és a bolsevizmus tapasztalatai a keresztény magyar társadalomban felgerjesztettek annakidején ösztönszerű megsejtéssel, többkevesebb tudatossággal keresni kezdte mélyebb, kezdeti okait és jelenségeit annak a