Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-173

U Áz országgyűlés képviselőházának 1 tó^tassék megengedni, hogy erre a válaszra ne. most térjek rá, hanem megszakítva a. városrendezési törvényjavaslat tárgyalását, egy fontos Kérdésben, a rádióengedély kérdéséhen tegyeíi 3gy nyilatkozatot, (halljuk! Halljuk!} •_.'*&• magyar rádiótársaság engedélyének kérdése az utóbbi időben ismételten szóbakerült a nagy .nyilvánosság előtt, még pedig olyan formában; amely sok téves teltevésre adhatott okot. A postáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával is belevonta néhány képviselőtársam > rádió kérdését a parlamenti vitába. Mivel azonban a postáról szóló törvényjavaslat nem vöhatkoziott a rádió működésére, a felszólalóknak csak rövid választ aühattam, hangsúlyozva, hogy a rádió jogviszonyaira és üzleti gészflójára vonatkozó részletes adatokat érdeklődő^ képviselőtársaimnak bármikor készséggel rendelkezésükre bocsátom. Sajnos, ez a készségem ^hiábavalónak bizonyult, mert azok a tényezők, akik a rádió kérdését napirenden tartották, nem vettek maguknak annyi fáradságot, hogy adataikat ellenőrizzék. A parlamenti szünet alatt is elhangzott olyan állítás, amely alkalmas arra, hogy a kereskedelemügyi és közlekedésügyi kormányzat szerepét helytelenül állítsa be, és ezért röviden bátor vagyok ismertetni a rádiókérdés lényegét. A rádióállomások berendezése, tehát a mikrofontól kezdve minden létesítmény, az állam tulajdona, s a rádió üzemi szolgálatát is állami tisztviselők, a posta alkalmazottai látják el. A posta az 1926. év elején kötött a Telefonhírmondó Részvénytársasággal egy szerződést & rádiő-műsorszolgálat ellátására, amely szerződés azóta ismételten módosítást szenvedett. Szükségesnek tartom megmondani, Ihogy ezek a módosítások általában á rádiótársaság kötelezettségeit súlyosbították. ^ ; J, ;^ ;-..:,,.. A rádiótársaság igazgatóságában és felügyelőbizóttságábah a kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter képviseletében helyet foglal a posta egy-egy megbízottja. A rádiótársaság a műsor ellátásáért a rádióelőfizetési díjaknak egy bizonyos hányadát kapja, még pedig 400.000 előfizetőig a rádióelőfizetők által befizetett összegeknek 50%-át, 400000 előfizetőn felül pedig 20%-át. Erre a kérdésre ^különben még bátor leszek visszatérni, A rádiótársaságnak -ezt az 50%-os részesedését a műsoradáson kívül egyéb kiadások is terhelik^ i Ilyen például á~rádió műszáki felszereléséhez való hozzájárulás, amely a nagyadó építésével kapcsolatos és amely évenkint kereken 500.000 pengőre tehető, továbbá a-távolbalátási kísérletezésekre fordítandó összegek és így tovább. A műsoradás költségei is nagyobbak, mint amekkoráknak , általában azokat, ^beállítani szokták. így péídául egyedül szerzői jogdíjakra a társaság több, mint évi 400.000 pengőt fordít* Természetesen ez az összeg a szereplők tényleges költségein felül értendő. Az Operaház műsorának közvetítéséért az Operaház évenkint kereken 200.000 pengőt kap, amely összeg bizonyos mértékben az Operaház felé támogatás jellegével bír. : A rádiótársaság jogviszonyait, bevételeit és üzleti gesztióját a Károlyi-kormány alatt a parlamenti hatos bizottság ichitóan megvizsgálta, azt rendben lévőnek találta és azóta a társaság jogviszonyában és ügyvitelében lényeges változás nem történt J.' Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a rádiótársaság a szerződésben vállalt kötelezettségeinek mindenkor eleget tett, sőt azon felül is teljesített lényeges szolgáltatásokat. 73. ülése 1937 január 26-án, kedden. Ami a rádióelőfizetési díjat illeti, annak megállapítása a szerződés szerint a kereskedelemügyi miniszter feladata. A miniszternek természetesen figyelemmel kell lennie a rádió| társaság-érdekeire is Minden ellenkező állítással szemben kétségtelen azonban, hogy a rádióI társaságnak és a postának az előfizetési díjak ! megállapítása tekintetében, a százalékos részesedésre való tekintettel azonos érdekei vannak. : t Klein Antal t. képviselőtársamnak az az állítása, hogy a rádiótársaságnak nem érdeke az előfizetők számának növelése, nem fedi ä valóságot. Az 50 százalékos kulcs ugyanis 400.000 előfizetőig van érvényben, és a 20 százalékos kulcs csak a 400.000-en felüli előfizetők számának emelkedése, tehát csak a többletnél érvényesül. Az előfizetők számának emelkedése tehát a rádiótársaság bevételeit nem csökkentheti, mert mint említettem, az első 400.000 előfizetőnél a rádiótársaság mindenképpen megkapja az 50 százalékos részesedést. A 400.000-en felüli előfizetőkre nézve a 20 százalékos ^kulcs azért lett megállapítva, mert az előfizetők számának emelkedése, nem az eredeti arányban emeli a műsoradás költségeit, de emellett is a társaságnak csak az lehet a természetes törekvése, hogy az előfizetők száma 400 ezren felül is emelkedjék. Azt hiszem, felvilágosításaim alapján Klein Antal t. képviselőtársam felfogását megváltoztatja és helyesbíteni fogja azt az állítását, hogy a rádiótársaság azért nem helyez súlyt az előfizetők számának emelésére és azért ellenzi a rádiódíjak leszállítását, mert az nem érdeke. Az elmondottak alapján világos, — és ezt még egyszer hangsúlyozom, — hogy a rádióelőfizetők számának növekedése tekintetében a postának és a rádiótársaságnak teljesen azonos az érdeke., Elnök:' Klein Antal képviselő úr a 143. §. : alapján személyes kérdésben kért szót. A szó ; a képviselő urat megilleti. Klein Antal: T. Ház! A miniszter úr felvilágosításal következtében indíttatva^ érzem magamat arra, hogy felszólaljak, annál is inkább, mert a kereskedelemügyi miniszter úr engem néVszerint is aposztrofált. A most kaj pott felvilágosítás alapján készséggel elismei rem, hogy Tolna vármegye közgyűlésén tartott beszédemben tett az a kijelentésem, amely ; szerint a rádiótársaságnak nem érdeke az elő! fizetők számának emelkedése, nem. fedi a téi nyéket. Ezért a tévedésért engem semmiféle felelősség nem terhelhet, mert én ezt az állításomat teljes jóhiszeműséggel arra a kijelentésre, alapítottam, amelyet 1936 november 17-én a postajavaslat tárgyalása kapcsán a kereske| delemügyi miniszter úr itt Házban tett meg és amelyet én félreértettem. Az újabb felvilágosítások után természetesen magam is sajnálom, hogy a belügyminiszter úrral kapcsolatban tett előbbi kijelentésem teljes jóhiszeműségem ellenére téves ténymegállapításokon épült fel és ezekből téves következtetéseiket vontam le. Ezeket kívántam a kereskedelemügyi mi, niszter úr felvilágosításai kapcsán elmondani. (Helyeslés.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem! (Szünet után.) Elnök: T. Ház! Az ülést újból megnyitom. A napirend tárgyalására megállapított, idó ) letelt, a vitát félbeszakítom.