Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

332 Àz országgyűlés képviselőházának 18$ rint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő főmagánvádió feljelentésére büntető eljárási indított a »Népszáva« című politikai napilap 1936. évi május hó 15. napján ikiadott 111. szá­mában megjelent »Nyomatékosan hangsúlyoz­zuk« feliratú cikk tartalma, de különösen an­nak következő kitételei miatt: »Györki Imrè kijelenti: »Rajniss állítása szemenszedett valótlanság.« »A főkapitányság részéről kijelentik, hogy ott nem tudják, hon­nan vette Rajniss a parlamentben elhangzott adatait.« — »Dr. Györki Imre elvtárs nyilat­kozata.« »Rajniss állításai szemenszedett va­lótlanságok.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján el­követett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a län felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem ne­vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János or­szággyűlési képviselő felelős szerkesztőt ter­heli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értel­mében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felte­szem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. A Ház Eszter­gályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 324. számú jelentésének tárgyalása Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 9644/1936. f. ü. szám alatt Esztergályos János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntet'j törvényszék B. 6079/6—1936. számú megkere­sése szerint ellene a bíróság, mint felelős szer­kesztő ellen, Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő főmagánvádió feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1936. évi május hó 14. napján kiadott 110. számában megjelent »Kutyakorbács és márka« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ez az az eszköz, amellyel lemossa magá­ról a horogkeresztes ügynökség vádját, ez az az eszköz, amellyel hatálytalanítja azt a leve­let, amely Trettinától egész a horogkeresztig széles körben fogja össze a levélíró gazdasági érdeklődését.« »Útjának egyik kellemetlen, bár ahogy ismerjük, számára nem túltragikus ál­lomása az, hogy parlamenti kötözködésére egypár megérdemelten 'udvariatlan választ, azután pedig .egypár bizonyítékot kapott.« »Csak azt ajánljuk, ne provokáljanak. Meg ne próbálják, hogy a guruló márka ügyét a sze­'. ülése 1937 február l°2-èn, pénbeken. mélyeskedés mellékvágányára tereljék! Mert csúnyán ráfizetnek.« »... egyes ficsuroknak diktatúrás hetvenkedését támadjuk és hiába fenyegetnek bennünket kutyakorbáccsal, a nyilvánvaló árulás, fölkínálkozás és politikai ügynökölés bizonyítékait mégis tovább is oda­tesszük a Ház asztalára.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit Játszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem ne­vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János or­szággyűlési képviselő felelős szerkesztőt ter­heli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értel­mében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. A Ház Esztergályos János képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 325. számú jelentésének tárgyalása Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszoyszky Lajos előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A . budapesti kir. főügyészség 9902/1936. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tetőtörvényszék B. 5832/6^-1936. számú megke­resése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő főmagánvádió feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1936. évi május hó 9. napján kiadott 106. számában megjelent »íme, itt az írás...« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »íme, itt az írás... Szenzációs leleplezés a képviselőház pénteki ülésén.« »Györki elvtárs ezután rövid beszéd kíséretében fölolvasta a következő levelet, amelyet Barasits Tivadar és Rajniss Ferenc, az »Űj Magyarság« munkatár­sai sajátkezűén írtak alá és amelynek német eredeti szövegéről készült fotókópiáját Györki végül a Ház asztalára letette.« »Barasits és Rajniss rendkívül fontos szerepet tölt be az »Új Magyarság« szerkesztőségében.« »A kép­viselőház folyosóin a politikusok és az újság­írók sokáig tárgyalták az eseményéket és egy­öntetűen az a vélemény alakult ki, hogy Györki elvtársnak a leleplezései elsősorban természetesen a fölolvasott és fakszimilében a Ház asztalára letett levél szenzációként hatott és ezen mit sem változtattak Makkai erőtlen magyarázgatásai. Megjegyezték az újságírók azt is, hogy a jobboldali képviselők személyes

Next

/
Thumbnails
Contents