Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-183
Az országgyűlés képviselőházának 183. viselő uraknak módjukban van a helyi ható- I ságoknáli, nevezetesen a [szabályrendeletalkotásnál, olyan terminusok felvételét szorgalmazni, amilyeneket szükségesnek látnak. Miután az előadó úr indítványa az eddigi szigorúbb rendelkezést enyhíti, azt hiszem, Petrovácz képviselő urat is kielégíti ez az indítvány. Kérem, méltóztassanak azt elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután Pinezich István képviselő úr viszszavonta indítványát s miután így az eredeti javaslattal szemben csak az előadó úr indítványa áll, ezért a kérdést úgy teszem fel, hogy méltóztatik-e a javaslat eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó úr módosításával? (Nem!) Ha nem, akkor a Ház az előadó úr módosításáv û fogadta el ezt a szakaszt. Következik ai 28. §. Kérem annak felolvasását. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa a 28.§-t). Előadó úr! Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! A 28. § 2. bekezdéséhez indítványozom, hogy a harmadik sorban a »Budapesten« szó után »iés környékén« szavak szúrassanak be. Ez annak a következménye, hogy a Közmunkatanács hatásköre ezekre a területekre is kiterjesztetett. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! Még ennél a szakasznál bátor vagyolk utalni a Budapesti Ügyvédi Kamara memorandumára, amely igen helyesen megállapítja, hogy e szakiasz 1. bekezdése a fennálló tételes jogelvekkel ellentétben áll és azt bünteti igen szigorúan, aki sem a tettesség, sem a részesség szabályai szerint felelősséggel nem tartozik. Az építtető ugyanis rendszerint nem szakember és így jóhiszeműsége esetén is büntetné őt ez a rendelkezés az esetben, ha a munkálat az engedélytől eltérő módon végeztetnék és pedig egy nagyobb értékű ingatlan egytized részéig terjedhető pénzbírság — az építtető jóhiszeműsége ellenére — vagyoni romlását jelentené. Ezt az utolsó percben még bátor vagyok a miniszter úr figyelmébe ajánlani. Elnök: Kíván még^ valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr sem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szakaszt, szemben az előadó úr módosításával, elfogadni, igen vangy nem? (Nem!) Ha nem, a Ház az előadó úr módosításával fogadta el a szakaszt. Következik a 29. §, kérem annak felolvaSclSclL* * Rakovszky Tibor jegyző (olvassa a 29. §-t.) Előadó úr! Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! A 29. ^2. bekezdéséhez indítványozom, hogy a (2) bekezdés ötödik sorában a »meghallgatása után« és a »határoznak« szavak közé a következő szöveg iktattassék be: »A műemlékek védelmével kapcsolatos ügyekben pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértően.« Ennek indokolása az, hogy a műemlékek fenntartásáról szóló 1881:XXXIX. te. a mü : emlékek védelmére vonatkozó közigazgatási intézkedéseket a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utalta. Ha tehát a városrendezéssel kapcsolatosan a műemlékekre vonatkozólag felmerül egy kérdés, akkor az érdeKEPVISELÖHÁZI NAPLÓ, XI, •lése 1037 február 12-én, pénteken, 325 kelt miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg tartozik eljárni. Kérem ennek az indítványomnak elfogadását. Elnök: Szólásra nincs senki feliratkozva. Kérdem, kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter urat illeti a szó. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: *T, Képviselőház! Mielőtt a részletes tárgyalást lezárnók, méltóztassék megengedni, hogy kedves kötelességet teljesítsek s a Háznak megértő türelméért és a r felszólalt képviselő uraknak értékes közreműködéséért hálás köszönetet mondjak. (Éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Miután az előadó úrnak van módosító indítványa, úgy teszem fel a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó indítványával? (Nem!) Ha nem, akitor a szakaszt az előadó úr módosító indítványával módosítottan jelentem ki elfogadottnak. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok előterejsztést tenni. (Az iparügyi minisztert számosan üdvözlik.) Napirend szerint következik a ha^ón szállított nehéz csomagok súlyának megjelöléséről szóló törvényjavaslat (írom. 297., 347. sz.) tárgyalása. Szentpály László képviselő urat, mint előadót, illeti a szó. Szentpály László előadó: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy a közgazdasági és közlekedésügyi együttes bizottság nevében elfogadásra ajánljam a hajón szállított nehéz csomagok súlyának megjelöléséről szóló törvényjavaslatot. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Szentpály László előadó: A nemzetközi munkaügyi szervezet még 1929-ben fogadta el a hasonló című egyezményt, amelynek becikkelyezéséhez az országgyűlés mindkét háza 1932-ben hozzájárult. Az egyezményben tisztára szociális védelemről van szó; célja: azoknak a szerencsétlenségeknek kiküszöbölése, melyek azáltal álltak elő, hogy a hajók be- és kirakodásánál használt darukat, amelyek normálisan 10(H) kg. teherbírásúak, túlterhelték, minthogy az egyes csomagok súlya nem volt feltüntetve. Az egyezmény nyolc cikkből áll. Az első cikk azt a határozmányt tartalmazza, hogy minden ezer kg.-nál nehezebb csomagnak súlyát a behajózás előtt világosan és szemmelláthatóan fel kell tüntetni magán a csomagon. Lehetővé teszi az első cikk, hogy a nemzeti törvényhozás a megközelítő súlyok megjelölését is megengedhesse és ugyanakkor a nemzeti törvényhozásra bízza annak megállapítását, hogy a súlyoknak a jelzett módon való megjelölése kinek a feladata. Az egyezmény többi cikke a nemzetközi egyezményekben körülbelül azonos szöveggel ismétlődő, egyező határozmányokat tartalmazza. Az egyezményt az országgyűlés képviselőháza és felsőháza 1932-ben fogadta el azzal a megkötéssel, hogy ratifikálásra csak akkor kerülhet sor. ha a többi környező dunamenti állam is ratifikálta az egyezményt. Erre szükség volt azért, mert egyenesen megtévesztő hatással lehet a hajók ki- és berakodásánál foglalkoztatott személyzetre, ha azt hiszi, hogy a nehezebb csomagoknak súlya már fel van tün47