Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-183
Az ország gyűlés képviselőházának 183. zott szerkezeteket, vagy műszaki eljárást szabályozza. Árra azonban, hogy az erőtani számításokat is szabályozza, nincs felhatalmazása. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Hogyan tetszik ezt érteni?) Nincs felhatalmazása arra, hogy statikai kérdésekben rendeletileg intézkedjék. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Mintát adjunk az erőtani számitásokra?) Ez szabad ipar, szabad szellemi munka marad. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ezt én nem értem!) Azért akarom megmagyarázni, ha megengedi a miniszter úr. A miniszter úr felhatalmazást kér a törvényhozástól bizonyos kérdések szabályozására. Én nem helyeslem a felhatalmazást, mert én törvényt szeretnék. De ha már kér felhatalmazást, akkor ne hagyja ki ezt a lényegbe vágó részt, hogy az erőtani számításokat is joga legyen a miniszter úrnak szabályozni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Hogyan tudom én azt szabályozni? Hogy milyen minta szerint számítsanak? Ezt őszintén szólva, nem értem!) Ez mindegyik javaslatban benne van. Nem tudok más magyarázatot adni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Például, hogy milyen biztonsággal számítsanak?) Például, hogy a vasszerkezetnél a biztonsági tényező ennyi és ennyi, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Szóval, hogy a biztonsági faktor például négy vagy öt!) hogy az igénybevétel országosan ennyi, vagy annyi legyen. Én ezt a felhatalmazást szeretném megadni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Benne van a műszaki eljárás szabályozásában!) Ebbe bele méltóztatik gondolni ezt is? Ez nem műszaki eljárás! A számítás csak egy eljárás előkészítése, de nem műszaki eljárás. Azt hiszem, kell egy faktornak lennie, amely ezt országosan rendezi és nem hagyhatjuk azt, hogy vidéki szabályrendeletek rendezzék. Ezért én nagyon kérném a miniszter urat, járuljon hozzá, hogy a neki adandó felhatalmazásban az erőtani számításokra vonatkozó felhatalmazás is benne legyen. Azt hiszem, ha én többet akarok adni, mint a miniszter úr, ezt nem lehet rossznéven venni. Helyesnek tartom, ha expressis verbis a miniszter úrra van 'bízva a kérdés, mert akkor egységesen lehet szabályozni a dolgot az egész országban és nem fordulhat elő az, amiről Shvoy igen t. képviselőtársam panaszkodott a túlsó oldalon, hogy Szegeden egészen más statikai adatok és tényezők vannak érvényben, mint Budapesten, hogy Budapesten például 1400 kilogrammal lehet a vasat igénybe venni, Szegeden pedig csak 1000 kilogrammal, Budapesten 50 kilogrammal lehet a betont igénybe venni, Szegeden pedig csak 35 kilogrammal. Ezeket a kérdéseket egységesen, országosan kell rendezni; nem szabályrendelettel, hanem vagy törvényben, vagy — ha nem lehet törvényben — miniszteri rendeletben. Ezért kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr .kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Müller Antal képviselő úr első indítványát visszavonta. Második indítványában azt kívánja, hogy a házilagos építkezéseket a törvényjavaslatban szabályozzuk és azt javasolja, hogy a házilagos építkezéseket az 5000 lélekszámot meghaladó községekben már ne lehessen végezni, hanem ilyen helyeken mindenütt csak iparos végezhesse az ilyen munkákat. Azt hiszem, hogy a házilagos építülése 1937 február 12-én } pénbeken. 315 kezesek kritériuma nem lehet az, hogy milyen lélekszámú községben hajtják végre, hanem az, hogy mit építenek. Amikor tehát a törvényjavaslat felhatalmazást ad arra, hogy mi• lyen munkát kell építőiparossal végeztetni, akkor ennek a felhatalmazásnak az alapján majd rendezni fogjuk a házilagos építkezéseket is, azonban az épület jellege alapján és nem a település alapján, mert a kettő között nincs semmi kapcsolat. Tanyán is lehet például olyan épületet létesíteni, amelynek építését nem lehet házilagosan megengedni, viszont városban is lehet olyan kisebb épületet emelni,, ahol a házilagos jelleg megengedhető. Nem akarok Petrovácz képviselő úrral ismét vitába szállni, hiszen az általános vita során kifejezést adtam annak a felfogásomnak, hogy az eddigi építésügyi törvényjavaslatokból azért nem lett törvény, mert sok olyan kis részletet akartak szabályozni, amelyek nem valók törvénybe. Ugyanez áll az építőipari törvényre is, amelyre több mint öt évtizede vár a magyar közvélemény s amelyet még mindig nem sikerült idehozni és elfogadtatni azért, mert túlságosan a részletekbe megy. Mondom, nem akarok vele még egyszer vitába szállni és nem akarom kijelentéseimet megismételni; hiszen Petrovácz képviselő úr ezeket már mind elmondotta és én már reflektáltam szavaira. Csak két konkrét javaslatra reflektálok, ö ugyanis a 22. § alapján rendeletben kívánja szabályozni azt, hogy milyen építőiparossal kell az egyes munkákat végeztetni. Ebben a tekintetben, hogy milyen építőiparossal kell valamilyen munkát elvégeztetni, tehát az építőipari munkakörök megosztásáról a következő paragrafusok- intézkednek, itt tehát felesleges egy ilyen rendelkezést felvenni. Másik észrevétele a szakasz d) pontjára vonatkozik, amely azt mondja, hogy az építési anyagok minőségét, méreteit, az építésnél meghatározott szerkezet vagy műszaki eljárás alkalmazását a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel állapíthatja meg, és azt kéri, hogy a »szerkezet« szó után az »erőtani számítás« szavak vétessenek fel. Az erőtani számítás tulajdonképpen egy technikai művelet, amelynél a fellépő igénybevételek alapján kell a szerkezeti méreteket megállapítani. Különbség ezekben a számításokban csak ott van, hogy bizonyos anyagoknak milyen igénybevételét engedhetjük meg. A számítási mód mindenütt egy. (Petrovácz Gyula: Nem egy! A képletekben is van differencia, de erre nem tértem ki!) A képletekben a biztonsági koefficiensek, azok a bizonyos z—-k és y—-k kétségkívül okoznak zavarokat. (Petrovácz Gyula: Szegeden például pl 2 pl a ~g" Budapesten pedig j% •) ^zt törvényben szabályozni nem lehet. (Petrovácz Gyula: Nem törvényben akarom szabályozni!) Mert méltóztassék két statikus tudóst vagy professzort megkérdezni, meg fogják mondani, hogy tényleg vannak a képletek között is differenciák és az igénybevétel tekintetében is vannak differenciák a fejlődés szerint. Á vasat például régebben kevésbbé vehették igénybe, mint azóta, amióta gyártása révén homogénebb anya,got tudunk az ipar rendelkezésére bocsátani. Amióta új anyagok kerültek piacra, természetesen más igénybevételi határokat lehet megengedni; éppen ezért voltam ellene annak, hogy ezeket az igénybevételi előírásokat törvényben szabályozzuk, mert az igénybevételi