Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. visszalépési jog kodifikálva van. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: De nálunk nincs!) így értelmeztem módosításaimat és kérem, ne méltóztassék szavaimnak olyan értelmet tulajdonítani, amilyet én nem adtam azoknak és amire nem is gondoltam. Elnök: A 9. § meg nem támadtatván, azt. elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (felolvassa a szakaszt). Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. H.áz! A szakasz 3. bekezdése azt mondja, hogy ha a kártalanítás ügyében az érdekeltek között egyezség létre nem jön, azt a telekkönyvi hatóság kísérli meg, sikertelenség esetén pedig a telekkönyvi hatóság a vitás kérdésekben végzéssel határoz. Szerény nézetem szerint a telekkönyvi hatóság erre nem teljesen alkalmas. Még egy fellebbezési fórumnak kellene lenni és erre a célra igen alkalmas volna a Közmunkatanács, ahol ilyen kérdések állandóan napirenden vannak. A kártalanítás értékét még a szakemberek is csak igen nehezen tudjak eldönteni, de nagysága igen sok tényezőtől függ. Megtörténhetik, hogy egy bejegyzés folytán a kártalanításnál a telek értéke kisebbedik és anyagi íkár éri a telektulajdonost. De megtörténhetik enneki az ellenkezője is, t. i. amellett, hogy készpénzt kap az illető, a telek értéke emelkedik is és így még anyagi előnyhöz is jut a készpénzen kívül. Úgyhogy itt feltétlenül szükségesnek tartanám a szakértők bevonását és erre nézve elvi jelentőségű kijelentést szeretnék a miniszter úrtól kapni. A 8. bekezdéssel kapcsolatban a Budapesti Ügyvédi Kamarának a beadványát vagyok bátor ismertetni, amely a következő gondolatot veti fel és kéri, hogy az vétessék még hozzá a szakaszhoz. (Olvassa.) »Ha azonban a telekátalakítási eljárást valamelyik érdekelt alaptalanul indította meg. hogy az kizárólag a kérelmező érdekeit szolgálja, az ellenérdekű felek felmerült költségeiben a kérelmező elmarasztalandó.« Tisztelettel kérem ennek a gondolatnak megszí vieles ét, ha nem is a törvényben, de a végrehajtási utasításban. Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Ház! Itt kifejezetten kártérítési dologról van szó. A túloldalról mindig azt a vádat hallottuk jogosulatlanul, hogy a törvényjavaslat kiveszi a kártérítési eljárást a bíróság hatásköréből. Össze méltóztatik téveszteni a kisajátítási eljárást a kártérítési eljárással. Itt kife^ jezetten kátrérítési dologról van szó, bírósági hatáskörről, ezt pedig nem lehet a Közmunkatanács hatáskörébe állítani, A Közmunkatanács nem lehet fellebbviteli fórum egy bíróság felett. Erről tehát a törvényjavaslat világosan rendelkezik. Ami a másik kérdést illeti, arról is világosan rendelkezik a törvényjavaslat, hogy tudniillik az eljárás költségeit a telekkönyvi, illetőleg az építésügyi hatóság állapítja meg, szintén a szabályszerű eljárás során. Azt hiszem, itt különleges rendelkezésre nincs szükség. Különben is indítvány nem volt, tehát kérem, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. 297 ; Veres Zoltán jegyző (felolvassa a 11. §-t, melyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa^ a 12. §-t): Pinezich István! Pinezieh István: T. Ház! Indítványozom, hogy az (1) bekezdés második sorában a »telek« szó után »vagy telekrész« szavak vétessenek fel, esetleg a »telekrész« szó zárójelbe tétessék. Nagyon jól tudom, hogy a telek szó telekrészt is jelent, de mivel a törvényjavaslat egyéb helyein a telekrész szó is használtatott, a világosság, a precizitás szempontjából jó j volna, ha itt is szerepelne a szövegben a »telekrész« szó. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! a 12 § a kisa! játítási jogról szól, amelyre vonatkozó általános kritikámat már az általános vitában el| mondottam. Megítélésem szerint t. i. itt a ! kisajátítási jog túlságosan bőven adatott meg s az ezzel a kisajátítási joggal való élés az én megítélésem szerint az eddigi kereteken meszsza túlhalad. Most a részleteknél kizárólag módosításaimnak az indokolásával akarok foglalkozni. Ezek a módosítások alábbiakban kívánnak változtatásokat. Az egyik az, hogy út létesítéséhez szükséges területet a törvény szerint ki lehet sajátítani, ami teljesen helyes, helytálló is. Ma azonban különösen az utak eddigi méretei nem felelnek meg a forgalmi céloknak és igen gyakran vagyunk kénytelenek az utakat forgalmi okokból kiszélesíteni, kibővíteni. Már : most, ha egy kisajátítás út céljaira már meg| történt .meghatározott méretben, azt hiszem,' | nem kell azt feltétlenül petrifikálni, ha van lehej tőség arra, hogy az útnak kisajátított területet még kibővíthetjük. Ennélfogva azt javaslom az első bekezdés a) pontjához, ihogy a városrendej zési terv szerint egy út létesítéséhez vagy 'bővítéséhez szükséges terület ugyancsak kisajátítható legyen. Nem tudom magamévá tenni azt a gondolatot, amely szerint magánfél vagy jogi személy is kaphasson kisajátítási jogot. Ha magánfél vagy jogi személy akármicsoda körülírások szerint, akármilyen esetekben vagy akármicsoda előfeltételek mellett, de mégis szerezhet magának kisajátítási jogot, akkor módjában van ezeket az előfeltételeket megszerezni és bizonyos^ telekre vagy épületre vonatkozólag kisajátítási joggal élni. Én a kisajátítási jogot kizárólag a hatóság részére tartom rezerválandónak, hogy t. i. csak a város vagy a község vagy a (közület sajátíthasson ki. Ezeknek a közületeknek vannak olyan érdekeik, amelyek a kisajátítást indokolják. De, hogy magánfél érdekében lehessen kisajátítani egy másik magánfél sérelmére, ezt a magam részéről megengedhetőnek nem tartom. Ezért ennek a bekezdésnek a törlését kérem. A kisajátítási eljárással kapcsolatosan ugyancsak szükséges volna annak törvényes szabályozása, törvényben való kimondása, hogy a kártalanítási eljárásoknál szakértőket nemcsak lehet, hanem kell is alkalmazni. Itt ugyancsak műszaki és jogi szakértők azok, akikre feltétlenül szükség van, hogy megnyugtatóan történjék a kártalanítási eljárás lebonyolítása. Éppen ezért egy módosítást terjesztettem be, amely szerint az értékemelkedés és a kártalanítás megállapításánál csak a szakértők