Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

294 Az országgyűlés képviselőházának 18í mondani (felolvassa): »Az értékelésnél a telken lévő épületet figyelmen kívül kell hagyni,....« ezzel tehát még súlyosbítódik a helyzet az eljárásnál. En tehát egyik módosításomban azt kérem, méltóztassék törölni azt-a részt, hogy beépítésre alkalmas vagy beépített telket is lehet ilyen eljárás alá venni. A másik módosítás, amelyet javasolok, azt célozza, hogy hogy éppen az ilyen telekátalakításoknál ne lehessen szakértőket mellőzni. Mégsem lehet eventualitáshoz kötni azt, hogy az ilyen telekcsoportot át lehessen alakítani. En az előbbi szakasznál nem szólaltam fel, ahol a telekhatár .rendezésénél nincs kikötve szakértő, ahol a telekhatárrendezésnél az elsőfokú építési hatóság, tehát a főszolgabíró is meghúzhatja azt a vonalat, amely^ a telek új határát képezi és az elsó

r

fokú hatóság által megállapított vonalat £Y. telekkönyvi hatóságnál keresztülviszik. Elvégre, ha közös határvonalat két telek között nem is húznak meg helyesen vagy jól, az nem olyan veszedelmes dolog, de az ilyen eljárás, amelynél telek-kommasszációról van szó és a telekkommasszáció utánra telek újabb szétosztásáról és azután értékelésről van szó, nem csak műszaki, hanem gazdasági értékelésről is van szó és ahol az az elv, hogy arányosan levonva a közcélokra, utakra, szabályozásokra való területet, arányosan mindenki az eredeti állapotnak lehetőleg megfelelően vagy az eredeti arányban kapja viasza az új telket, vagy ha nem kaphatja vissza, pénzügyileg kártalaníttassék ebben a rendezésben: ehhez az eljáráshoz én a műszaki erő, a szakértő alkalmazását nélkülözhetetlennek tartom és nem vagyok abban a ^helyzetben, hogy elfogadjam azt az eventualitást, hogy az. építési hatóság diszkréciójára legyen bízva az, hogy alkalmaz-e szakértőt, vagy elvégzi a szükséges dolgokat sajátmaga. A törvényjavaslatban az van, hogy (olvassa): »A telekátalakítás tervének -megállapítása és az átalakítás alá vont terület értékelése ügyében az építésügyi hatóság határoz.« Tehát a hatóság határoz. Utána pedig következik ez a mellékmondat (olvassa): »A hatóság az eljárásban szakértőket vehet igénybe«. En egy építési hatóság kezében akkora impériumnak tartom azt, hogy ő saját tetszése szerint is megállapíthat ilyen (komplikált műszaki és gazdasági problémát^ hogy én. ezt nem vagyok hajlandó eventualitás formájában megszavazni és ezért adtam be azt a módosításomat, amely szerint az elsőfokú hatóság, illetőleg az építési hatóság ilyen esetben, ennél a komplikált műszaki és gazdasági műveletnél, igenis tartozik szakértőt igényibevenni, nemcsak »vehet igénybe«. Azután voltam bátor még egy r módosítást javasolni, az Ötödik bekezdésre nézve. Az 5. bekezdés ugyanis így hangzik (olvassa): »A hatóság a telekátalakítást megokolt esetben az eljárás megindításakor kijelölt területnél nagyobb területre terjesztheti ki, vagy kisebb területre korlátozhatja«. Az ellen, hogy minden előfeltétel nélkül csökkenteni lehessen, nincsen észrevételem, de azt,.hogy ha a város közigazgatása vagy .közgyűlése meghatározott egy telekátalakítás alá kerülő területet, és ezt utólag . kiterjeszti s ehhez az utólagos kiterjesztéshez ne kelljen ugyanazoknak a szerveknek jóváhagyása, a magam részéről nem tudom elfogadni. Szerintem azt, hogy kiterjeszthessék a telekatalakítási eljárást más telkekre nézve, . ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. amelyekre nézve a törvényhatóság nem határozott, és amelyekről az eljárás megindításakor nem volt szó, olyan nagy jognak tartom, hogy kérnem kell a miniszter urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a harmadik bekezdés rendelkezései a kiterjesztésre vonatkozólag feltétlenül módosítva legyenek. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Elfogadom!) Végül, nem ismétlem még egyszer a telekátalakítási eljárásnál a geodéziai munkák jelzéseire vonatkozólag az előző szakasznál már elmondottakat és el nem fogadott módosításom indokolását, mert hiszen indítványomat úgysem fogadják el itt sem. Arra az esetre akarok rátérni, amikor megindítanak egy telekátalakítási eljárást és a végén kiderül, 'hogy nem állapítható meg, hogy az a telek átalakítási eljárás olyan, amely a város érdekeinek megfelel és ebben az esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az, hogy egy telekátalakítási eljárást megindítanak és ezt a telekkönyvben feljegyzik, azoknak a telkeknek értékében nagy csökkenést, azoknak a telkeknek kihasználásában megkötöttséget jelent. Mert Z cl elekátalakítási eljárás nem lesz gyors munka, szerintem, ha egy esztendő alatt lebonyolítanak egy ilyent, az még rövid terminus, de lehet, hogy két-három esztendő is kell majd ehhez, hiszen, ha nem tudnak megegyezni a felek, a bíróság elé kerül a kártalanítás és a felosztás kérdése. Lehetnek tehát telkek, amelyekre rá van vezetve telekkönyvileg, hogy telekátalakítási eljárás alá kerülnek, s így adás-vétel tárgyát nem képezhetik, azokra tehát építési engedélyt nem lehet kapni, vagyis azokra olyan telekkönyvi korlátozások vannak feljegyezve, amelyek a telkek értékében esést idéznek elő, a telkek használhatóságában pedig kárt jelentenek a tulajdonosnak. Ha most kiderül, hogy ezt az eljárást könnyelműen indították meg, ha kiderül, hogy ezt az eljárást nem lehet végrehajtani, akkor ^ ezeknek a károknak megtérítéséről kell beszélni és akkor szerintem nem lehet ezt másképp elképzelni, mint úgy, hogy abban az esetben, ha a hatóság vagy közület belátja, hogy azt a telekátalakítási eljárást nem lehet elintézni, akkor a hatóság megtéríteni tartoznék azoknak az. esetleges, vagy tényleg felmerült kárát, akik ennek az eljárásnak folytán nem tudták a telküket használni, nem tudtak építeni, vagy nem tudták eladni a telküket. Ezért javasoltam a 8. § (10) bekezdésének végére pótlólag a következő szöveg felvételét (olvassa): »Ez esetben a telekkönyvi korlátozásból és az építkezés beszüntetéséből eredő kárt a hatóság megtéríteni tartozik«. Mert az is lehet, hogy akkor indítják meg a telekátalakítási eljárást, amikor valaki már elkezdett építeni, amikor neki már pénze

r fekszik benne egy féligkész épületben és az építkezést nem tudja folytatni. Ilyenkor igenis megtérítési kötelezettséggel tartozzék a hatóság az illető féllel szemben és én azt hiszem, ha tényleg a Lex Adickes szellemében akarunk ' eljárni, akkor ezeket a módosításokat kell értékesíteni. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Pinezich István. Elnök: Pinezich István képviselő urat illeti a szó. Pinezich István: T. Ház A 8. § (4) bekezdése szerint (olvassa): »A telekátalakítás tervének megállapítása és az átalakítás alá vont terület értékelése ügyében az építésügyig hatóság határoz«. Az én indítványom azt célozza, hogy az építésügyi hatóság az érdekelt telek-