Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-182
292 Az országgyűlés képviselőházának 18 A szakaszhoz Esztergályos képviselő úr tett két módosítást. Egyik módosítása arra vonatkozik, hogy bizonyos parcellázásokat meg kell tagadni; ez látszólag csak szövegmódosítás, de valóban érdemi módosítás is. A törvény azt mondja, hogy a hatóság megtagadhatja a parcellázási engedélyt, ha a terület felosztása következtében a terület rendeltetésének és a város érdekeinek meg nem felelő település keletkezhetik. Ezzel szemben azt mondja a képviselő úr, hogy meg kell tagadni ilyen esetben és akkor is, ha — úgy méltóztatott mondani — a felosztandó telek nincs közvetlen kapcsolatban a közműhálózattal. A képviselő úr tévedésben van, mert az 5. § nemcsak a városokra, hanem kifejezetten a községekre és kisközségekre is vonatkozik, ahol a telekfelosztást nemcsak település céljaira, hanem tulajdonközösség megosztásának céljára is meg kell engedni. Ilyen méltányos esetekben tehát, amikor a terület rendeltetését nem veszélyeztetjük, tulajdonképpen nincs is szó közműről, mert esetleg mezőgazdasági ingatlannak a szétosztásáról van szó, s az továbbra is mezőgazdasági jellegű marad, az ingatlannál tehát a városiasodás szempontjából semmi néven nevezendő kritérium nem áll fenn. Úgyhogy azt hiszem, hogy ez a rendelkezés meszszebb menne a magántulajdon korlátozása tekintetében, mint ahogy az indokolt volna. Lehetővé kell tenni ugyanis, hogy például öröklés esetén méltányosságból bizonyos telekmegosztásokkal tudják egymást az örökösök kielégíteni. Ami Esztergályos képviselő úr másik megjegyzését illeti, hogy ilyen esetekben a hatóság rendelje el, hogy a teHtre vezettessék ki a városi út- és közműhálózat és a kocsiutat és a gyalogjárót is buikolatíal lássák eh általánosságban azért nem tudom a törvényjavaslatba bevenni, mert a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése a kisközségekre is vonatkozik. Ott mégsem leheta gyalogjárda burkolását elrendelni, ha például a község határában lévő telket parcellázzák. Ez vonatkozik Petrováez képviselő úr felszólalására is. A törvényjavaslat világosan megmondja, hogy a közművel való ellátás kötelezettségét k.» keli mondani, amilyen közmű természetesen indokolt és ami a város többi részében is megvan. Megmondja a következő szakasz első bekezdése, hogy a telekfelosztásra adott engedélyben a telekfelosztás feltételeit részletesen meg kell állapítani a szerint, ahogyan az előző szakasz rendelkezik. Azt a megjegyzést, amelyet Petrovácz képviselő úr tett, hogy nem világos az, bogy a felosztás előtt kell-e ezeket a közmüveket megcsinálni, vagy utána, koncedálom, de vannak közművek, amelyeket nem lehet előre, a telekfelosztás előtt kivezetni úgy, hogy sokkal helyesebb a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amikor előírja, hogy a telektulajdonos köteles bizonyos közműveket létesíteni és a telekfelosztási engedélyt kérni, s amennyiben olvan közműről van szó, amelyet nem a telekfelosztás előtt, hanem csak utóbb lehet létesíteni, erre nézve áthidaló rendelkezést tartalmaz ia törvényjavaslat. A 6. § (2) bekezdésében megvan a biztosíték arra, hogy ilyen esettben a telektulajdonostól kellő biztosítékot kell kérni, aiki laizt a kötelezettségét, amely nem a felosztás előtt következfett be, később teljesíteni is fogja. Petrovácz képviselő űr szintén javaslatot Î. ülése 1937 február 11-én, csütörtökön. terjesztett elő, hogy a parcellázás esetén ne csak az utak, hanem a szabályozás céljaira is történjék díjtalan leadás, őszintén megvallom, hogy ezt abszolúte nem tartom gyakorlati kérdésnek, mert egy parcellázásnál a határvonalakat újólag tűzik ki. Mit kell ott szabályozni? Megcsinálják a parcellázási terveket úgy, hogy a telkek szabályosak legyenek, stb. Amennyiben azonban szabályozásról van szó, a szabályozásra vonatkozóan ez a törvényjavaslat másutt rendelkezik, ott a f kártalanítás nélkül való elvételt nem ismeri és ezt nem is szeretném kiterjeszteni ilyen esetekre sem, úgyhogy kérem, méltóztassék az eredeti szövegezést elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Pinezich képviselő úr azt kívánta, hogy a középületek céljaira szükséges területek a 33%-on felül, illetve a törvényjavaslatban kontemplált egytizenötödön felül olyan mértékben adassanak le kártalanítás ellenében, amilyen mértékben erre szükség van. Azt hiszem, már az is eléggé súlyos rendelkezés, ami eddig is volt, mert hiszen a körülbelül 33 i /s%-os leadáson felül útra még egytizenötödöt le kell adni középületek céb'aira is, — az utóbbit igaz, kártalanítás mellett, — ami így együtt a telek nagyságának körülbelül 40%-át jelenti,, Az én felfogásom az, hogy amennyiben ia közület egyéb középületeket is akar ott elhelyezni és olyan közüliről van szó. amelynek javára kisajátítási jog adható, akikor csinálják meg ezt a kisajátítási jog alapján. Ha olyan közepületekről van szó, amelynek céljára kisajátítási jog nem adható, alkkor magánegyesség alapján vásárolják meg az illető parcellázni szándékozótól azt a területrészt, amelyet ezen a mértéken felül szándékozik a közület esetleg igénybe venni. Az előadottak alapján tisztelettel kérem a t. Házat, szíveskedjék az eredeti szövegezés helyett az előadó úr indítványát elfogadni és az előterjesztett többi indítványokat elutasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 5. § eredeti szövegét elfogadni, szemben az előadó úr, továbbá Esztergályos János, Pinezich István és Petrovácz Gyula képviselő urak módosító indítványaival, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el, kérdem tehát, méltóztatik-e az 5. §-t az előadó úr módosításával elfosradni, szemben Esztergályos János, Pinezich István és Petrovácz Gyula képviselő urak módosításaival, igen, vagy nem?, (laenf) A Ház az 5. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 6. §. Kérem a szöveg felolvasását. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 6. §-t). Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a SZÓ! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A 6. § 2. bekezdésének első mondata azt mondja, hogy az engedély kiadását biztosíték letételétől lehet függővé tenni. Az volna a tiszteletteljes kérdésem, nem I lenne-e helyes, ha a biztosíték valami módon ! meghatározhatnék, legalább a kulcsszám volna megállapítva az ön'kényeskedések elkerülhetése végett. Errené/ve szeretném a miniszter úr véle1 menyét hallani.
