Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-181

246 Az országgyűlés képviselőházának IS röviden megérintsem. A pénzügyminiszter úr az egyik múltkori ülésen azt mondotta, hogy a földreform útján kiosztott földek tárgyában nem lesz szükség többet itt szót emelni. Sajnos, azt kell látnom, szükség van rá, 'hogy ezt a kérdést újra előhozzuk, szükség van pedig azért, mert a miniszterelnök úr által adott tájékoztatás, amely a földreformföldek árának rendezésére vonatkozik, nem elégít ki és nem is elégíthet ki bennünket. Az eddig ismeretes adatok szerint az új rendezés a következő lenne. A föld árát 33%-kai leszállítanák, vagyis a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosában megállapított vételár helyett annak negyvenszerese lenne megállapítva. Az eddigi 1 pengő 20 fillér használati díj változatlanul megmaradna ezentúl is, úgy, ahogyan volt. Ismerjük mindnyájan a földreformra vonatkozó eddigi rendelkezéseket és tudjuk, hogy a tőketörlesztés egyharmadrésze eddig is el volt engedve. 1932-ben adták ki a 3000. számú rendeletet és ez — visszamenő hatálya révén — érvényben volt 1929 óta. Lényegében tehát semmi néven nevezendő változás nem történt, egy jottányival sem kerültek jobb helyzetbe a földhözjuttatottak, mint amilyenben eddig voltak. Már pedig a Ház minden oldalán megállapították, hogy az elmúlt években olyan tömeges kimozdítások voltak, annyi keserűség és annyi baj volt a kiosztott földekkel, hogy ezt az állapotot állandósítani és fenntartani nem lehet vagy legalább is nem érdemes, mert íha ezt az állapotot fenntartjuk és állandósítjuk,, akkor ezek a kimozdítások, ezek a bajok és nehézségek, amelyek eddig kilenc éven keresztül voltak, hosszabb időre is fenn fognak maradni. Nem okvetlenül szükséges, hogy rossz intézkedést tegyünk, hanem olyan intézkedésre volna szükség, amely változtatna és javítana ezen a helyzeten. Interpellációmat azért vagyok hátor elmondani hogy a minisziter úrnak méig e rendelkezés kiadása előtt szíves figyelmébe ajánljam aaoíkiat a szempontokat, amelyeiknek érvényesítése révén a földreformkérdés végre nyugvópontra juthatna. EK; érdekük a földhözjuttatottaknak, s ez az érdeke az államnak is. Sőt azt mondhatnám, legniagyoibib érdeke iaz állaanniak, hogy ez a kérdés nyugvópontra jusson, mert még csak 10 éve bajlódunk ezzel a földreformmial és azóta mennyi rendelet, törvény, interpelláció, panasz és adminisztráció volt; hova fogunk jutni, ha ez 40—50 éven keresztül így fog menni? Fel fogja emészteni az egész állami életet. Elsősorban az államnak érdeke tehát, hogy ebben a kérdésben végleges és elfogadható rendelkezés legyen. Négy-öt pontban tudom összefoglalni azokat a szempontokat, amelyek, azt hiszem, mindnyájunk helyeslésével fognak találkozni és amelyek révén a földreform-kérdést meg lehetne oldani. Az első az ármegállapítás kérdése. Az eddigi tervek szerint a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszerese volna a föld vételára. Ezzel szemben teljesen elegendőnek és törvényesnek tartom, hogy a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszöröse legyen a vételár. Erre megvan a törvényes alap, azért, mert az 1920. évi XXXIV. tc.-ben és az 1927:V. tc.-ben^az ingatlan vagyon átruházásánál a föld vételárát ••A törvény maga is a kataszteri tiszta jövedelem huszonötöszörösében állapítja meg. Nagyon jól tudjuk, hogy az állam egyáltalában nem szentimentális akkor, amikor illetéket vagy . ülése 1937 február 10~én, szerdán, adót akar behajtani; ha tehát a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörösében állapítja meg az ingatlanok becsértékét, akkor nem lehet kívánni, hogy a földhözjuttatottak, a megsegítendő szegény emberek a kateszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét fizessék. Éppen elegendő, ha a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörösét fizetik, ugyanannyit, amennyit az állam számít, amikor a földet becsüli, illetőleg értékeli. Egy másik szempont az, hogy az előző években, amikor ez a földreform kezdődött, több éven keresztül legutoljára a 8000—1924. számú rendelet szerint a haszonbér huszonötszöröse volt megállapítva vételárként. A Földbirtokrendező Bíróság is ezt szabta meg. A mezőgazdasági tudományos üzemtan is azt mondja, hogy a haszonbérnek huszonötszöröse a föld értéke. Minden egyes tétel arra utal tehát, hogy nem mehetünk 25-nél feljebb a szorzószámmal, nem mehetünk tehát a negyvenszeres szorzószámig, amelyet a pénzügyminiszter úr, illetőleg az állam alkalmazni akar. Az ármegállapításnál tehát elsősorban az volna kívánatos a földhözjutottak részére, hogy a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörösében állapíttassák meg a kiosztott föld vételára. Egy másik szempont az, hogy ami népünk, a mi parasztunk szeretné azt a földet mielőh'b a maga nevén látni. Hogy ezt elősegítsük, a;zt kérném, hogy ebben az új rendelkezésben azok részére, akik a vételárat, a megállapított 52 esztendő előtt fizetik ki, bizonyos kedvezményt, prémiumot juttassunk, jutalmazzuk őket azzal, hogy olcsóbban kaphassák meg a földet. Jutalmazzuk már csak azért is, mert ez az állam érdeke, ezzel ugyanis megszűnik az a rengeteg adminisztráció és baj, kimozdítás, levelezés, ami vele jár, ha a föld vételára már ki van fizetve r és azonkívül az állaimnak kamatozik az a pénz, amely az ő kasszájában fekszik. Olyan tőketörlesztési jutalmat méltóztassék tehát engedélyezni azoknak a földhözjuttatottaknak, akik idő előtt kifizetik a föld árát. amilyet a gazdaadósságokról szóló rendelkezés biztosított tőketörlesztési jutalomként azoknak, akik a megállapított mértéken felül teljesítenek. Egy harmadik szempont, mélyen t. Képviselőház és igen t. miniszter úr, az, hogy az ingatlanok kataszteri ^osztályozása a földhözjuttatottak szempontjából rendkívül sérelmes. Azt mondja a kormányzat, hogy a kataszteri tiszta jövedelem átlagban 10 korona. Átlagosain valóban így lehet számítani, a kiosztott földeknél azonban azt kell tapasztalnunk, hogy lényegesen magasabb, inkább 14 korona az, átlag, de vaunak 22—24 koronában megállapított kataszteri tiszta jövedelmek is. Ezeket a magas kataszteri osztályozásokat egészen körülményes úton juttatták a földhözjutottaknak. _ A vagyonváltságot ugyanis nem holdszám szerint kellett leadni, hanem a kataszteri tiszta jövedelem alapján. Már most, amikor például &gy 10.000 koronás tiszta kataszteri jövedelemmel bíró nagybirtokra kivetették a vagyonváltságot, az leadott egy darab földet és a vagyonváltság-koronák összegét rátolták arra a földre, így bekövetkezett az, hogy a kiosztott földek kataszteri tiszta jövedelmét 5—6 koronával is felemelték, amit bizonyítani tudok és kívánok is, ha arra szükség van. Azt kérném a mélyen t. .pénzügyminiszter ; úrtól, hogy annak a rendelkezésnek során,