Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-173
6 Az országgyűlés képviselőházának 17 is ez a törvényjavaslat ott, ahol ezek az áldó- I zatok talán túlmennének azon a mértéken, amelyet egy egyén meghozhat, kártalanítást biztosít. T. Ház! Ezek azok az általános elvek, amelyeken a törvényjavaslat nyugszik. Ezek az elvek a 'bizottság megítélése 'szerint helyesek, s alkalmasak arra, hogy a városrendezés most már helyes irányba terelődjék, hogy minden megtörténjék, amely a helyes városkép kialakításához szükséges és ami a közegészségügyet és a közbiztonságot szolgálja. Éppen ezért a közigazgatási, a közlekedési és a közgazdasági bizottságok elfogadták s elfogadásra ajánlják ezt a javaslatot. Ami most már a részleteket illeti, ez a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat négy fejezetből áll. Az 1—4. §-ok foglalkoznak az általános városrendezéssel, ami kiindulópontja minden városfejlődés elindításának. Az 5—18. §-ok foglalkoznak a telekfelosztással, a telekhatárrendezéssel, a telekátalakítással és a kisajátítással. A 19—23. §-ok foglalkoznak az építésüggyel, s a további szakaszok — a 24—29. §-ok — foglalkoznak azokkal az átmenetig rendelkezésekkel, amelyek e törvény életbeléptetéséhez szükségesek. Egyenként véve az egyes fejezeteket, mindjárt az I. fejezet 1. §-a azt tartalmazza, hogy minden városnak meg kell állapítania a városfejlesztési tervet. Ez helyes és bölcs rendelkezés, mert ez lehet a kiindulópontja minden városrendezésnek. Foglalkozik az 1. § még azzal is, hogy fel kell mérni a területet magasság és vízszint szempontjából @ meg kell állapítani az általános és részletes városrendezési tervet. Meghatározza azt is, hogy milyen léptékű mérték .szerint kell megállapítani a tervet. 1 :5000 méretarányú kell, hogy legyen a térkép az általános rendezési tervben, 1:1000 méretarányú pedig a részletes rendezési tervben. Ezenkívül ki kell jelölnie minden egyes városnak a beépített és beépítésre szánt területeket, azokat, amelyeket különleges eélra kíván felhasználni, vagyis ki kell jelölni az utaknak, parkoknak szánt területeket, s azokat a részeket, ahol az úgynevezett bűzös övezetet akarja létesíteni, továbbá a vasúti pályaudvarok helyét stb., stb., s mindezt részletesen, hogy mindenki tudja, mivel kell számolnia. Meghatározza a törvényjavaslat azt az időt is, amely alatt mindezt el kell végezni. A tör; vény életbeléptetésétől számított hat esztendő alatt kell az általános városrendezési tervet elkészíteni, de egy későbbi törvényszakasz rendelkezik arról is, hogy ezt az Időt meg lehet hosszabbítani vagy rövidíteni. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert lesznek városok, amelyek hat esztendő alatt nem tudják ezt elvégezni, s a költségeket nern. tudják a maguk költségvetésébe ez alatt az idő alatt beállítani. A törvényjavaslat tehát gondoskodik arról, hogy a belügyminiszter úr az iparügyi miniszter úrrpl egyetértőleg ezt megállapítsa. Erre az intézkedésre annál is inkább szükség volt, mert vannak városok, amelyek már megkezdték a •maguk városrendezését, mint páldául Budapest, áho 1 körűibe 1 ^ már három eszetendeje folyik a felmérés úgy, hogy talán Budapest rövidebb idő alatt tudja az általános városrendezési tervét elkészíteni, s a miniszter kötelezheti is, hogy hamarabb fejezze be. Ezzel és sok egyéb rendelkezésével a törvény sok munkaalkalmat teremt, ami szintén lényeges és előnyös. 3. ülése 1937 janvár 26-án, kedden. A részletes városrendezési tervet az általános rendezési terv jóváhagyásától számított két év alatt kell befejezni. Itt is mód van azonban arra, hogy időbelileg akár szűkítés, akár bővítés legyen aszerint, ahogy a költségvetési fedezet megengedi, hogy hamarabb, vagy később végeztessenek a munkálatok. Szól azután a javaslat a teleknyilvántartásról. A 'teleknyilvántartást azért kellett elrendelni, hogy végre minden várva tisztán lássa azt, hogy azok a telkek, amelyekkel foglalkozniuk kell, mennyit érnek, mert a forgalmi értéket is fel kell venni és azután olyan közigazgatási jogokat kell bejegyezni, amelyeket a telekkönyvbe bejegyezni törvényeink szerint nem lehet, amelyek egyrészt korlátozások, s amelyek olyan közigazgatási kötelezettségeket tartalmaznak, amelyeket tudni mindenkinek érdekében áll. Erre vonatkozólag is megmondja a javaslat azt, hogy a belügyminiszter fogja majd meghatározni azt, hogy mikor kell kezr deni a teleknyílvántartást. Meghatározza a javaslat azt is, hogy mindezekről a tervekről, adatokról másolatokat lehet venni és azoknak díját a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg. Megállapítja azután a javaslat azt is, hogy kik legyenek azok, akik ezt a városrendezési tervet elkészítik. Budapest területén és valószínűleg Pest-környék területén is a Közmunkák Tanácsa az, amely ezt megállapítja, más helyeken pedig a törvényhatósági bizottság közgyűlése, illetőleg megyei városokban a képviselőtestület közgyűlése fogja ezt megállapítani. A további szakaszokban a javadat a telekfelosztással, a telekrendezéssel, a telekátalakítással és kisajátítással foglalkozik. Városias beépítésre kijelölt terülteken telkeket felosztani csak az építési hatóság hozzájárulásával lehet. Ott, ahol még nincsen ilyen városias beépítésre kijelölt terület, 800 négyszögölön felül tetszés szerint lehet felosztani, kivéve akkor, ha az a közérdekbe ütközik, amit az építési hatóság állapít meg. A törvényjavaslat, helyesen, intézkedik arról is, hogy ha valaki parcelláz, ami mindig hasznot jelent az illető számára, nem követelheti meg, hogy az utak és közművek építését a közület vésrezze el, hanem azt a parcellázónak kell elvégeznie, illetőleg annak költségét megtérítenie és azokon a parcellákon, amelyeket létesít, a közműveket szintén neki kell bevezetnie. Ennek kimondására szükség volt azért, mert különösen az utóbbi időkben nagymértékben történtek telekparcellázások. Nézzük meg Érdet és a többi területeket, ahol nincsenek utak, nincsenek csatornák, úgyhogy a legbotrányosabb állapotok vannak, amelyek teljesen tarthatatlanok. Törvénnyel kellett tehát rendezni ezt a kérdést, hogy mindenki számítson arra, hogy a hatóság kötelezően fogja ezt tőle megkövetelni. A felosztásra szánt területeknél az utak számára egyharmadot kell teljesen díitalanul leadni. Ez már azokban a régi szabályokban és külföldi törvényekben is így volt, amelyek városrendezést tartalmaztak, ez a törvény jegfeljebb csak megerősíti ezt és joghatállyal mondja ki. (Peyer Károly: Ez soha törvényben nem volt, csak a gyakorlatban!) Az építési szabályzatokban benne volt. (Peyer Karoly: Az nem törvény!) Nem a mi törvényeinkben, hanem a régi, német törvényekben. (Peyer Károly: Ott igen! Ausztriában is!)
