Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-178

158 Az országgyűlés képviselőházának 17 kölcsönt nem akarta felvenni, rátelefonáltak, hogy okvetlenül vegye fel és még az ilyen kimaradt községeiket iss rábeszélték, úgyhogy ezeket a kölcsönöket, lehet mondani, ráerőszakoltáik a közületekre. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Természetesen amikor felvették ezeket a kölcsönöket fűhöz-fához kapkodtak, azt sem tuditák, mi fog ezekkel a pénzeikkel történni és csak utólag találtaik ki, hogy ezeket a pénzeket hogyan használjálk fel. Az bizonyos, bogy javulás történt ezen a téren, mert hiszen ezek a kaimatterihek annakidején olyan súlyosaik voltaik, hogy tulajdonképpen józan ésszel el sem lehetett 'képzelni, hogy például útépítésre 10—11%-os kölcsönt vegyenek fel, hiszen niindenki tudta, hogy egy földmíves-ország nem Ibír a földből 10%-ot Elhozni, örül, há 3—4%-ot ki tud belőle préselni. (Horváth Zoltán: 118% volt!) Felihívom a konmiányzat figyelmét, hogy amiikor a városoknál megcsinálták ezekre a kölesönökre vonatkozólag a Stillhaltet, ugyanakkor a falvakkal, amelyek nem külföldi kölesönt vettek fel, hanem a vidéki pénzintézetektől ikaptak nagy összegeikre rugó 'kölcsönöket, nem törődik sémik!, sőt ma^ is 7'5%os kamatot kell fiaetniök, pedig a községeik csak azért vettek fel ilyen nagy 'kölcsönöket, mert látták, hogy a megyék hogyan pocsékolják a pénzt, s inert az állam is derüre-borura vett fel kölesönöket. Ezek a községek is kedvet kaptak tehát és azt mondották: mindenki szórja a pénzt, miért ne vegyünk fel mi is kölcsönt. Amint a közmondás mondja, fejétől büdösödik a hal; így ezek a községek is beugrottak és nyakig el vannak adósodva. A gazdaadósságok rendezése kapcsán felszólaltam és azt mondottam, hogy ha a gazdatartozásokról beszélünk, akkor ezeknek a falvaknak^ kölesönét százszázalékig, vagy legalább is 95% ig szintén gazdaadósságoknak kell tekinteni mert hiszen ezeknek a községeknek az adózó polgárai mind gazdák. Azt kívántam tehát, hogy ezeket az adósságokat is vonják be a gazdaadósságok kérdésének rendezésébe. Sajnos azonban ez a kérdés a kormányzat figyelmét teljesen elkerülte, úgyhogy a legtöbb község mée: ma is nagy nehézségekkel küzd, mert 7'5%-os kamatot kell fizetni ök, jóllehet anniak idején azt mondották, hogy a gazda-kaimat nem lehet több, mint 5%. Ez az oka ^ annak, hogy ezek a községiek nem tudnak fejlődni. Nagyon kérem a kormányzatot, méltóztassék most már ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni, mert különben odajutunk, hogy ezek a községek egyáltalában nem lesznek képesek háztartásukat egyensúlyban tartani. Ma a közületek adóbevételének tekintélyes része — akármilyen céladóról, útadóról, vagy közmunkaváltságról beszéljünk is — le van kötve a külföldi hitelezőknek és ennek^ folytán itulajdonképpen nem azt a célt szolgálja, amiért az adózók befizették. Kamatszolgáltatásokra transzferálják ezeket a pénzéket, ami nézetem szerint teljesen ellenkezik az 1890. évi törvénnyel. Nagy könnyelműség r volt annakidején megengedni a közmunkaváltságnak kamatszolgáltatás fejében való lekötését, mert hiszen a törvény egyenesen kimondja azt, hogy az illetőnek joga van a kö'zmunkaváltságot természetben szolgáltatni. Felhívom a keresked eleimügyi $. ülése 19$7 február 4-én, csütörtökön. miniszter úr figyelmét arra a visszásságra, hogy a legeladósodottabb községekben a közmunkayáltságból befolyó jövedelmek 90%-ban is le vannak kötve a külföldi hitelezőknek, úgyfhogy több oldalról felmerül az a panasz, hogy az emberek a közmunkaváltságot annak ellenére, hogy fogatuk van, idejük van és kézimunkaerejük van, nem tudják természetben szolgáltatni, mert ezeket nem veszik igénybe természetben. Egyes törvényhatóságok például annyira mennek, hogy a törvény intencióján túlmenőleg hatják be a közmunkaváltságot és olyan magyarázatokat fűznek hozzá, hogy az én igazságérzetem nem engedi, hogy ez így tovább fennálljon. Méltóztatnak tudni, hogy a közmunkaváltság azt jelenti, hogy egy fogat után ki volt vetve annakidején 26 pengő. Ezt később leszállították 13 pengőre s a differenciát az állam a bizonyos gazdaalapból fedezte. Most egy konkrét esetből indulok ki; méltóztassanak meghallgatni, mert igen érdekes eset. Mondjuk, egy néhányholdas gazdának van két ökre. Ennek a gazdának közmunkaváltsága, ha egy pár ökre volna, kitenne 13 pengőt, van azonban neki e mellett a két ökör mellett két tinóia, amelyet a gulyából befogott és be akar tanítani, amelyeket tehát egy ideig kell járrnolnia. Az elöljáróság ezeket nem veszi fel a létszámba; azt mondja, hogy ez a két tinó csak tanul, tehát közmunkaváltság alá nem esik. Jön azonban a megyei számvevőség, utánanéz a kérdésnek és megállapítja, hoarv ennek a gazdának a két ökrön kívül van két tinója is, tehát ezeket is közmunkaváltság.alá kell vonni. Mi következik ebből? A szabályrendelet azt mondja, hogy a gazda csak akkor élvezi a lecsökkentett közmunkaváltságot, ha csak két ökre van, amennyiben pedig még két ökre van, akkor már fokozottabb mértékben kell őt megadóztatni; tehát 26 pengőt számítanak fel az első pár ökre után és a két tinó után még 26 pengőt, tehát 13 pengő helyett fizet 52 pengőt közmunkaváltság címén. Abszurdum, hogy egy mezőgazdasági államban, ahol az állattartásnak kellene a kisemberek s általában a gazdák fő jövedelmi forrásának lennie, azon a címen, hogy a gazda két tinót betanít, ezeket is közmunkaváltság alá vonják. Én ezt bizonyos mértékben erőszakoskodásnak, álokoskodásnak tekintem és ezért kérem a miniszter urat, méltóztassék a közmunkaváltság terén olyan intézkedést tenni, hogy ezek a visszásságok megszűnjenek. Én nem tudnék nyugodtan odaállni a választók elé és azt mondani, hogy én ebben a kérdésben csak beszélek, de nem tudom megcsinálni. Nem az én saját érdekemről van szó. de hogyan jövök én például ahhoz, hogy ha nekem, mint ökörtartó gazdának megvannak az ökreim és megvannak ugyancsak a 2—3 éves tinóim, amelyeket azonban nem fogok be és nem jármoztatok. hanem a gulyában állanak, én ne fizessek közmunkaváltságot utánuk, mert én nem járok velük úton, az a kisember, pedig, aki betanítja és küzkődik, négyszeres adót fizessen. En a közmunkaváltságnak ezt a kérdését azért hoztam itt fel, mert azt tartom, hogy ennek megoldása haladás lenne a falu fejlesztése szempontjából és mivel a faluból lesz JBL város is, így összefüggést látok a ket kérdés között és kötelességemnek tartom megragadni az alkalmat, hogy ezzel a kérdéssel ide a Ház