Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

140 Az országgyűlés képviselőházának : következett be, szükségszerű következménye jelenlegi közgazdasági viszonyainknak és je­lenleg érvényben lévő közgazdasági törvé­nyeinknek. Mert jelenleg a kereslet és kínálat törvényei szerint alakulnak ki az árak, a munka ára. a im-unkabér értéke. Akkor pedig, amikor a mezőgazdaság kézi miumkaszükséglete köztudomás szerint alig iváltozik, évről-évre állandónak tekinthető, ugyanakkor a munka­piac évről-évre újabb tömegekkel duzzad. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nincs semmi lehetőség és mód arra a jelen­legi közgazdasági törvények és a teljes gaz­dasági szabadság mellett, hogy ez ,a vonal valaha is feljebb emelkedjék. Éppen ezért ezen törvény ismerete alapján nem is lehet más megoldást ajánlani, »mint azt, hogy vagy a munkapiacot tehermentesítsük, vagy pedig a munkabéreket központi megállapítás alapján rendezzük, mégpedig minimáljuk. Az első megoldás, a munkapiac tehermen­tesítése, nagyon kívánaatos lenne, ehhez azon­ban országos átfogó tervre volna szükség. (Csoór Lajos: Telepítés!) Óriási tömegnek, — azt hiszem, nem csalódom, ha ezt mondom — 150.000 embernek elvonása lenne ahhoz szük­séges, hogy a munkapiacon ez a szabad moz­gás tényleg reális munkabér kifejlődését ered­ményezze. A másik megoldás a munkabérek megol­dását írná elő, még pedig komoly, megfontolt, reális átgondolás alapján. Legyen szabad fel­hívni a figyelmet arra, hogy ezen a téren óriási lehetőségek vannak, mert ha ezt elis­merjük, akkor kérek magyarázatot a t. Ház­tól arranézve, mi az oka annak, hogy a Tiszán­túl vagy bármelyik országrészben vannak bir­tokok, amelyeken a mezőgazdasági cselédség vagy munkások bére rendkívüli módon eltér a szomszédos birtokok béreitől? Tudom, hogy erre konkrét eseteket kell felemlítenem. Nagyon sajnálom, de saját ta­pasztalásom alapján győződtem meg arról nemrégen, mindössze tíz napja, hogy a Tiszán­túl egyik nagy gazdaságában (Halljuk! Hall­juk! jobbfelől.) a gazdasági cseléd bére pél­dául — amit mind a gazdasági cseléd, mind az intéző megerősített — 13 mázsa búza, két mázsa árpa volt és ehhez 28 pengő évi bér, va­lamint 1200 négyszögöl föld tartozott, amihez tehéntartás helyett napi egy liter tej járult, amivel azonban az uradalom két- vagy három­száz napja hátralékban volt- (Gr. Festetics Domonkos: Melyik uradalom? — Mózes Sán­dor: Nem az a fontos! A tény a fontos! — Gr. Festetics Domonkos: Tessék megmondani, me­lyik uradalom) Nem akarok személyeskedni, mert nem célom a személyeskedés. (Gr. Feste­tics Domonkos: Tessék megmondani! Halljuk! — Csoór Lajos: Különbek is vannak ennél! — Halljuk! Halljuk! — Zaj. — Elnök csenget) Akkor kénytelen vagyok megmondani (Hall­juk! Halljuk!) és megmondom, hogy ez Purgly kegyelmes úr, volt földművelésügyi miniszter úr birtokán van. (Mozgás-) Én azonban nem azért említem fel ezt, — a nevet sem akartam megmondani — hogy sze­mélyeskedjem, hanem azért, hogy rámutassak arra, hogy ezen a téren óriási anomáliák van­nak, mert alig 60 kilométernyire ettől a bir­toktól, ott van egy másik nagybirtok kétezer holddal, most már ennek a nagybirtokosnak a nevét is megmondom, (Halljuk! Halljuk) ez a birtok Zselénszky gróf birtoka... 77. ülése 1937 február 3-án, szerdán. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Matolcsy Mátyás: Kérem beszédidőm ti­zenöt perccel való meghosszabbítását. (Felkiál­tások balfelől: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház a képviselő úr beszédidejének 15 perccel való meghosszabbí­tásához hozzájárul. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Azért említem fel ezt a birtokot, hogy teljes objektivitást mu­tassak. El kell ismerni, hogy ezen a birtokon olyan magas gazdasági cselédbérek vannak, amilyeneket talán még sehol sem láttam. (Halljuk! Halljuk!) Ezek értéke, illetőleg mennyisége a következő: 14 mázsa búza, négy mázsa árpa, két mázsa szemes tengeri, — ez összesen 20 métermázsa — ehhez a 28 pengő helyett 100 pengő pénzbér járul és nem a meg nem adott egy liter tej, hanem egy tényleges tehéntartás, sertéstartás és 1600 négyszögöl cselédföld. (vitéz ,Br. Roszner István: Príma fizetési — Mozgás. — Elnök csenget.) Ezt csak azért említem, hogy méltóztassék meggyőződni arról, hogy itt óriási eltérések vannak, mert én kiszámítottam, hogy e között a két bér között a különbség 40 százalékos. Mind a két birtok tehermentes, annak jeléül, hogy semmiféle ok sincsen arra, hogy az egyik helyen ilyen alacsony, a másik helyen pedig ilyen magas munkabéreket tartsanak érvény-. ben. (Felkiáltások jobbfelől: A föld külön­böző! — Mózes Sándor: Az egyikben van szo­ciális érzés, a másikból hiányzik!) Megvan azonban a hatása is ennek a bérdifferenciának, mert az egyik gazdaságban a gazdasági cselé­dek lakása — nyugodtan mondhatom — nyo­mortanya, beázott cselédlakások vannak ott, minden cseléd nyomorult életében mégis a bizonytalanságot választja és most, amikor ott jártam, a felmondást emlegették; a másik gazdaságban pedig valóban nyugalom, a leg­teljesebb rend uralkodott. r Meggyőződésem, hogy a magyar kormánynak és a politikai élet felelős tényezőinek az a hivatása, hogy ilyen megelégedett és nyugodt helyzetet teremtsenek, nem pedig olyant, amely igazán alkalmas lesz arra, hogy szélsőségek táptalaja legyen. (Zaj.) Meggyőződésem, hogy annak a politikának, amely a nagybirtokosságot adósságrendezés ál­tal mindenekfelett védeni akarja és védi, és amely nagyon helyesen reális árfejlődést igyek­szik biztosítani minden körülmények között, annak a politikai vezetésnek feltétlen köteles­sége a legszélesebb néprétegek életszínvonalát is figyelni s annak párhuzamos emeléséről gondoskodni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mert nem közömbös az, hogy a napszámbérben kifizetett körülbelül 40 millió pengő 40 száza­lékkal több vagy kevesebb-e, mert az 65—70 millió pengős összeget jelent. De nem csak a cselédbérekben, hanem a napszámbérekben is óriási eltérések vannak. Kénytelen vagyok szintén nevet említeni. Ez a két gazdaság a sa­ját kerületemben van. Az egyik dr. Györgyey Adolf farmosi birtoka, ahol ugyanez akizsák­mányolás folyik, nem messzire tőle, 25 kilo­méternyire, Éber Antal képviselőtársunk bir­tokán pedig a szőlőmunkások már külön kasz­tot jelentettek, mert olyan magas volt a múlt évben a napszám, hogy 2.20 pengős átlagos napszámbérek jöttek ki. Minthogy egyik sem eladósodott nagybirtok ezek közül, ez a példa azt mutatja, hogy itt óriási feszültségek, óriási spannungok vannak, amelyeknek kiegyenlí-

Next

/
Thumbnails
Contents