Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

118 Az országgyűlés képviselőházának • (Felkiáltások jobbfelől: Ellenőrzésre szükség van!) és ne csodálkozzanak az urak, ha Magyarországon vidéki városokban a közélet teljesen elsorvad. (Ügy van! balfelöl.) Mit mondjon az a polgár, tessék nekem megmondani, miért üljön be az a jóravaló, eszes és a város ügyei iránt lelkesedő polgár egy városi kö'zületbe? Azért, bogy ott a kisgyűlésen, közgyűlésen (végigverekedj e a tárgyalást és azután fent a belügyminisztériumban egy címzetes segédfogalmazó egyszerűen áthúzna azokat a tételeket és azt imondja: szamarak voltak az urak, ezt nem így kell csinálni, (vitéz Sebestyén Kálmán: A lényegre kell vigyázni! Azt kell nézni, miért van erre szükség! — Kéthly Anna: Az a kögyűlési tag nem a lényeggel törődött?) En meg tudom érteni, bogy a kormány magasabb szempontokból a városok felett felügyeletet gyakorol. Nem azt kifogásolom én, hogy felügyelet van, hanem .a felügyeletnek ez ellen a lealázó módja ellen tiltakozom. Nekem neon az ellen van kifogásom, hogy akár a pénzügyminisztérium, atkár a belügyminisztériuim átnézze a dolgokat. Az talán még érthető volna, hogy klikkek, vagy családi összeköttetések révén a várost berántják olyan kiadásokba, amelyeket az nem bír el. Ezzel én tisiztában vagyok, de nem helyes az a mód, ahogyan az ellenőrzést csinálnák, az a kicsinyeskedés, ahogyan csinálják. En is törvényhatósági bizottsági tag vagyok és réstztveszek városom törvényhatóságának életében, látom, micsoda krajcároskodással, micsoda fejtörésekkel csinálják ezt a pénzügyminisztériumban (Br. Vay Miklós: Spórolnak!) és^ micsoda egészen nevetséges dolgokat csinálnak ebből. Lehet a felügyelet láthatatlan,: lehet a felügyelet olyan, amely a városok érdekeit szolgálja, a mai^ helyzet azonban megalázó a polgárra, megalázó arra, aki törvényhatósági tisztséget vállal, mert minden lépésnél beleütközik a miniszteriális drótakadályba és spanyollovasokba. (Propper Sándor: Es lehet a felügyelet tárgyilagos és, értelmes!) Túlzásba vitték a dolgokat, előzetes szankciók vannak utólagos jóivábagyássál. Öt pengő kiadásért a polgármestert fel lehet függeszteni, ugyanakkor azonban ^milliós panamákat lehet csinálni egy városban anélkül, hjgy a minisztérium iá fülebojtját mozgatná, csak nem kell neki tudnia róla. Tehát nem jó az a mód, ahogyan csinálják az egész eljárást ós ez aggaszt engem, amikor ennek a törvényja's aslatnak városrendezési intézkedéseit tárgyaljuk. Ha egy költségvetéssel r kapcsolatban egy kútfúrásnál, vagy egy parkírozásnál a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium hónapokig tartó heree-hurcában éli ki magát, mi fog történni akkor, ha ezt a törvényt majd végre akarják hajtani, amikor a minisztérium rá fog parancsolni a városra, hogy a várostól 14 kilométer távolságra lévő területre vigyen ki gázt, vizet, villanyt, csatornázzon és utat építsen. Miből? A minisztérium ezt nem fogja kérdezni. Fedezet nincsen rá, tehát kérdés, miből csinálják? Kezdődik a herce-hurca és végeredményben mégis az történik, amit a minisztérium akar, hiába van a város közgyűlése, kisgyűlése és összes testületei. T. Képviselőház! Akárhogyan gondolkozunk is a kormány formáról, lehet valaki erős centralista és lehet valaki híve a Führerrendszernek, de az én meggyőződésem szerint a polgári önérzetet lealázni, olyan módon a 1 77. ülése 1937 február 3-án, szerdán. sárba tiporni, amint az nálunk miniszteriális részről történik, nem szabad, nem tűrhető, mert^ káros és veszedelmes. Természetesnek fogják tartani az urak, ha polgár alatt a munkást is értem, mert végre is ő is hozzájárul adójával a város fenntartásához, tehát ő is polgári jogot nyer. Kiölik ezzel az emberekből a város iránti szeretetet és az önzetlen munkakedvét, ezért én erről a helyről is figyelmeztetem a kormányt, hogy ne haladjon tovább ezen az úton, térjen vissza a józan útra

5 gyakoroljon annyi objektív felügyeletet a város felett, amennyi szükséges, de a városi költségvetések bírálatának mai módját ne tartsa fenn, mert ennek igen káros és igen veszedelmes következményei lesznek. T. Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat az útépítés terén is tesz rendelkezéseket. A belügyminiszter utasíthatja a városokat arra, hogy utakat építsenek és utakat jókarban tartsanak. Ezzel felmerül az útépítés kérdése. Az, hogy a magyar földmíveslakosság olyan siralmas helyzetben van» mint amilyenben van és hogy terményeit nem tudja kellő időben és kellő áron értékesíteni, az esetek legnagyobb részében a hiányos utaknak, az úthálózat hiányos kiépítésének tudható be. Tessék megnézni, hogy a tavaszi esőzések idején, amikor a friss zöldséget és gyümölcsöt gyorsan be kellene szállítani a városba, hogy értékesíteni lehessen, tengelyig érő sár van az úton és az a szerencsétlen gazda alig bírja négy lóval behurcolni a városba azt a terményt, amelyet jó úton egy ló is elég szépen elbírna. A tervszerű útépítés körülbelül öt év óta pang. A kormány azt mondja, hogy nincs rá fedezet, ellenben minden kormánybemutatkozásnál tanúi voltunk annak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr felállott, és meggyőződéses tremoló-hangján bejelentette nekünk, hogy a kormány pedig legelső teendőjének fogja tartani a bekötő utak létesítését. (Meskó Rudolf: Csinálja is!) En ezt a bejelentést már hallottam Bud János miniszter úrtól és Fabinyi miniszter úrtól is. Ez a három úr mind külön-külön alkalmakkor felállott itt a Házban és meggyőződéses mellhangján hirdette, hogy a bekötő utakat a legsürgősebben meg fogja csinálni. Utána taps és éljenzés. (Meskó Rudolf: Nagyon sokat csináltak!) A bekötő utakat a mai napig nem építették meg. (Meskó Rudolf: De nagyon sokat csináltak!) Nem akarok igazságtalan lenni, úgy van, ott, ahol a kerület mandátuma esetleg veszedelemben^ forgott, a képviselő úr kedvéért tessék-lássék módon megcsinálták a bekötő utat. (Br. Vay Miklós: Hogyan képzel ilyet?!) En meg szoktam gondolni, hogy mit beszélek (Br. Vay Miklós: Ez egy kis tévedés!) és utána szoktam járni a dolgoknak. Ha Pest vármegye törvényihatósága nem volna olyan radikális, mint amilyen radikális, minden kormánypártisága mellett, akkor Pest megyében sem csinálták volna meg azt a néhány utat, amelyet megcsináltak. Más megyékben, ahol lojális urak voltak (Egy hang a baloldalon: Paradicsomi állagotok! — Zaj.) és ahol a képviselő úr mandátuma nincs veszélyben, ott látjuk, hogy hogyan állunk az útépítéssel. A javaslat azt mondja, hogy a kormány óriási költséggel • műutakat épített és a műutak mellett valóságos falvak s kolóniák telepedtek le, amelyek veszélyeztetik ezeknek a műutaknak forgalmát és ezen a helyzeten valamiképpen segíteni kell, Ez igaz, teljesen