Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-155
36 Az országgyűlés képviselőházának 155 niszterelnök úr a maga számára megnyeri a lelkeket. (Ügy van! a baloldalon.) Ha van valami, amit kiérezni lehet ebből a programmból, ami azonban benne szóval kimondva nincsen, az annak a burkolt és soha ki nem mondott programmnak az elítélését jelenti s én azért konstatálom ezt, mert egy programm végeredményben áll a sorozatos teendők felsorolásából, de nem ez a fontos parlamenti szempontból egy programúinál, hanem fontos az a politikai atmoszféra, amelyet ez a programm a maga részéről kivált, fontos az a politikai atmoszféra, amelyet minden lélek, amely az ország érdekeire aggódva figyel, a maga részéről megérez és amellyel kapcsolatban vagy híven és ahhoz csatlakozva fejezi ki a maga álláspontját, vagy vele szemben kell. hogy állástfoglaljon. T. Képviselőház! Egy kormány politikájának bírálatánál ennélfogva nemcsak az a fontos, hogy mit hirdet, mint megvalósítandót a törvényhozás plénumában, hanem politikai szempontból még fontosabbak azok a módszerek, azok az eszközök, azok a kormányzati tények, azok a tettek, amelyek talán sohasem kerülnek a képviselőház ítélőszéke elé, de amelyek nap^nap utáni munkával az ország figyelmét lekötik, amelyből egy új politikai rendszer alakul ki, amely lehet az ország szempontjából kívánatos és szimpatikus, de lehet ellenszenves és elítélendő is. r (Ügy van! a báloldalon.) És ha a volt kormány célkitűzéseivel gyakran egyet is értettem, ha gyakran azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket az egyes reszortminiszter urak hoztak ide, teljes mértékben egvet tudtam érteni, a leghatározottabban elítélem és megszüntetendőnek tartottam azokat a kormányzati módszereket és eszközöket, s azt a közszellemet, amelyet ezek kreáltak, s amelyek, nézetem szerint, a magyar alkotmányossággal és a történelmi folytonossággal semmiképpen sem voltak öszszeesryeztethetők. (Ügy van! a balodalon.) T. Képviselőház! Szeretnék a túloldal egyes részein úgy beállítani a dolgokat, hogy azok a politikusok, akik a volt kormánnyal szemben állást foglalnak, mint baloldali politikusok, ahogyan ők magukat, triviális kifejezéssel élve kifejezték: kartelvezéreket támogató politikusok, (Rassay Károly: Ügy van! Ügy van!), sőt faluhelyen zsidóbérenceknek és hasonlóknak is nevezték ezeket. (Horváth Zoltán: Negatív magyarok!) Az, hogy ki jobboldali és ki halollali politikus, igen nagy és igen nehéz kérdés. Egészen más a cinozúra ebből a szempontból ebben az országban és más a cinozúra más országokban. En azonban magamat mindig jobboldali politikusnak vallottam és vallom ma is. A háború előtt a Jászi-féle eszmékkel szemben, a Galilei-kör által terjesztett gondolatokkal szemben, az egyes szabadkőmíves-páholyok által a politikai életbe dobott jelszavakkal szemben a magam harcát férfiasan meg is vívtam. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Egy hang a középen; így volt!) A háború előtt (híve voltam annak az agrárpolitikának, amelynek gróf Károlyi Sándor és a mostani miniszterelnök úr nagynevű nagybátyja, Darányi Ignác voltak az előharcosai. A forradalomkor én voltam az egyedüli politikus, aki Károlyi Mihály kormánya alatt nyíltan ellenzéki pártot alakítottam. (Farkas Elemér: így volt!) Ezért az illető kormány engem internálással fenyegetett. Amikor pedig a bolsevizmus lett úrrá a ülése 1936 október 22-én, csütörtökön. szerencsétlen országon, Bécsben én szerveztem meg azt a mozgalmat, amely hivatva lett volna arra, hogy az országot felszabadítsa a bolsevisták uralma alól. (Ügy van! bal felől) Gömbös Gyulát Szegedre én küldtem le és az én kezdeményezésemre ment le a jelenlegi államfő, Horthy Miklós Szegedre és kapott ott döntő szerepet. Ne mondja tehát senki rólam, hogy én baloldali nolitikus vagyok. (Reisinger Ferenc: Az sem volna szégyen!) Teljesen hibás beállítása a történelmi tényeknek és a politikai gondolkodásnak, ha mindazokat, akik a volt kormánynyal f szembehelyezkedtek, egyszerűen azzal akarják diszkreditálni, hogy ezek szélsőbaloldali politikusok. (Rassay Károly: A régi trükk!) Állást foglaltam a volt kormány bizonyos terveivel és bizonyos metódusaival szemben, mert. a józan, okos, konzervatív politikát féltettem attól a kompromittálástól, amelyen ezekkel a módszerekkel keresztül kellett esnie. (Rassav Károly: Ügy van! Tfgy van!) Mert engedjék meg, t. képviselőtársaim, hát Magyarországon csak az jobboldali politikus, aki antiszemita politikát csinál?... Amint látom, beszédidőm leiárt. Kérek tizenöt perc meghosszabbítást. (Felkiáltások: Mep"' J ink! Meandjuk!) Elnök: A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul, i Gr. Bethlen István: Csak az jobboldali politikus, aki kacérkodik a külföldről behozott párttotalitási és hasonló eszmékkel? A magam részéről a leghatározottabban tiltakozom ez ellen. Ezek alkalmasak »rrá, hogv éf?y józan konzervatív politikát kompromittáljanak és tönkretegyenek, (RassaSy Károly: Ügy van! Ügy van!) de nem arra, 'hogy ezt népszerűsítsék ebben az országban. (Horváth Zoltán: Nem szégyen a 'baloldaliság sem! Minden szép mindig a baloldalon van!) En a magam szempontjait vázolom. (Gr. Festetics Domonkos: Muszáj toeleibeszélni?) T. Képviselőház! En megengedem, hogy a volt korínányelnök és a kormány tagjai sem antiszemita, sem párttotalitásos politikát nyíltan nem hirdettek, de amint Rassay Károly t. 'barátom rámutatott: tűrték és elnézték? (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) hogy nemcsak a túlodalon ülő párt egy része hirdesse ezt, hanem a kormány által kitartott és fenntartott sajtó is ilyen elveket' propagáljon, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Rassay Károly: S fizethetjük a százezres adósságokat!) s ezáltal ebben az országban egy egészségtelen közszellem vált „úrrá, ennek következtében kételyek támadtak az emberek lelkében, hogy valóban hova is megy ez az ország. (Ügy van! balfelől.) T. Ház! Amikor én és azok, akik hasonlóképpen gondolkoznak, bizalmat előlegezünk a (miniszterelnök úrnak, mi azért tőle bizonyos dolgokat várunk, és ezt egészen nyíltan, őszintén és férfiasan meg kell mondanunk. Várjuk elsősorban a szakítást minden párttotalitással való kacérkodással; (Taps a báloldalon.) várjuk megszüntetését azoknak a szervezkedési módszereknek, amelyek a hivatalos apparátust, az egész államgépezetet egy pártbürokrácia alá rendelték; (Ügy van! Ügy van! a balodalon) várjuk leghatározottabban a szakítást ezen a téren mindazokkal, akik ebben a kérdésben magukat kompromittálták; (Elénk helyeslés a báloldalon és a középen.) várjuk
