Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-170

Az országgyűlés képviselőházának 170 csőítő cikket írt a komimunizmusról, többek között ilyen címűt: „Győzött az igazság".« A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság 312. számú jelentésében foglalt javaslatot magukéivá tenni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik ta mentelmi bizottság 320. számú jelentésének tárgyalása Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti főügyészség 12.363/1936. f

% ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XIV. 3817/12—1936. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen gr. Teleki János főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »8 Órai Ujság« című politikai napilap 1936. évi február hó 14. napján kiadott 37. számában megjelent »A közélet nem Teleki-tér« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »A közélet nem Teleki-tér« »Mojzes válasza a Nep. alkudozási kísér.letére« »A 8 Órai Újság tegnapi közleményéből értesültem arról a felhívásról, amely a Nep. bajai lapjában jelent meg és alkudozást kísérel meg a halmazatos közokirathamisítással és egyéb bűncselekményekkel elorzott nagybaracskai mandátum megmentése érdekében. Nem tudom ugyan, ki intézte hozzám ezt a felhívást: a bűncselekményekkel elorzott mandátum ezidőszerinti haszonélvezője: gróf Teleki János-e, vagy pedig a dacos téglahordók bácskai okirathamisító különítménye, mert a kettő — tudomásom szerint — egymástól teljesen függetlenül és egymás kölcsönös tudomása nélkül szokta működését kifejteni. De ez végeredményben nem is lényeges, mert ugyanaz a válaszom, akár •& mandátumhamisító különítmény, akár a hamisítók által ellopott mandátum haszonélvezője áll is a felhívás mögött: a közélet nem Telekitér és a törvényhozói megbízatás nem lehet zsibvásári alkudozások tárgya. A választókerület népe választott már 1935 március 31-én, a közigazgatási bíróság által elrendelt bizonyítási eljárás is befejeződött, tehát várják f be éppen olyan nyugalommal a közigazgatási bíróság döntését, mint ahogyan én bevárom. A közigazgatási bíróság — a már megszokott bölcseséggel — majd el fogja dönteni, hogy ki a képviselő: az-e, akit a választók többsége törvényszerűen megválasztott, avagv az. akit a választási eredmény utólagos meghamisításával az okirathamisítók neveznek M képviselővé^ A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóban forgó hírlapi közlemény dr. Mojzes János aláírással jelent meg s így a St. 33. §-a értelmében a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Mojzes János országgyűlési képKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. X. ülése 1936 december ll~én, pénteken. 463 i viselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Minthogy szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság 320. jelentésében foglalt javaslatot magukévá tenni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. T. Ház! Miután a továbbiakban következő mentelmi bizottsági jelentések előadására Németh Imre képviselő úr lenne, mint előadó, hivatva, aki betegsége miatt távol van, az ülést arra az időre, amíg új előadó kijelölése iránt intézkedni tudok, felfügesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom! Németh Imre képviselő úr helyett Krüger Aladár képviselő urat kértem fel a mentelmi bizottság jelentéseinek előadására. A képviselő | úr azoknak előadását vállalni szíves volt. Krüger Aladár képviselő urat kérem, foglalja el az előadói széket. Krüger Aladár képviselő urat, mint előadót illeti a szó a mentelmi bizottság 321. számú jelentésével kapcsolatosan. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6706/1936. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 4510/3—1936. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen dr. Korom Ernő községi vezetőorvos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1935. évi november hó 15. napján kiadott 260. számában megjelent »Kiskundorozsma« feliratú cikk tartalma, de különösen annak bekövetkező kitételei miatt (olvassa): »Meztelenre vetkőztettek Kiskundorozsmán hetvennégy serdülő leánykát. A fiatal tisztiorvos úr alaposan megvizsgálta őket. Olyan alaposan, hogy a leánykák megszégyenülten, sírva futottak haza. A tisztifőorvos úr megjegyzésekkel kísérte a vizsgálatot, olyan megjegyzésekkél, amelyek nem tűrnek nyomdafestéket. És a vizsgálatnak nézőközönsége is volt: kiskundorozsmai potentátok és szegedi vendégek.« »Hogy azonban a dorozsmaiak az, első hírre mindjárt a főszolgabírói hivatal ablakait verték be, annak alapos oka van. Mert nem véletlen, hogy ez az eset éppen Kiskundorozsmán törtónt, ott, ahol Dósa István főszolgabíró uralkodik. Az ilyen esetek ugyanis esak ott fordulhattak elő, ahol nem veszik a munkásnépet emberszámba, ahol baromként kezelik ós politikai jogaikban tervszerűen korlátozzák Őket. Es ez Dósa főszolgabíró úr szellemei A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI.. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit lá,tszik feltüntetni. A kiskundorozsmai járás főszolgabírája a 69