Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-165

314 Az országgyűlés képviselőházának 1 teli költségek címénaz igényelt kölcsön 3%-át, ez tehát összesen már 21%, Folytatólagos ügyviteli költségek fejében a szerződési összeg 0'5 százaléka fizetendő évenként, tehát a várakozási idő alatt isi, mielőtt az illető kölcsönt igénylő egy fillérhez is hozzájutott volna. (Olvassa): »A szerződési összeg első részlete lehívásának nap játok — tehát nincs kimondva, mennyi a részletek száma, lehet 10—20 vagy 50 részlet ,s tehát mielőtt az első részletet folyósítják — »évenként előzetes havi részletekben a szerződési összeg« — vagyis -az igényelt, jegyzett összeg — »8%-a, azaz évente minden igényelt 1000 pengő után összesen 80 pengő fizetendőd Ezzel még nincs befejezve, ezzel még mindig nem teljes az az összeg, amelyet az igénylőknek, tehát azoknak, akik kölcsönt akarnak kapni, mielőtt a kölcsönt -megkapták, 'be kell fizetniök. (Olvassa): ^Fenntartja magának azt a jogot az intézet, hogy a kiutalásra kerülő összegek 10%-át esetedként felmondott szerződések időelőtti visszafizetésére fordíthassam Ez tehát összesen 49'5%-ot tesz ki, -amit az intézet jogosult a kölcsönszerződés értelmében levonni a kölcsönt igénylőktől. T. Képviselőház! Azt hinnők, hogy ilyen feltételek mellett nem akad jelentkező, aki kölcsönt igényelne úgy, hogy mielőtt a kölcsönt megkapná, 49'5%-ot köteles befizetni, illetve amennyiben az intézet folyósítaná részére ezt az összeget, már a folyósításkor 49 5%-ot jogosult levonni a kölcsönösszegből. Ismételten rámutattam arra, — sajnos eredménytelenül — hogy ez a mai törvényes rend mellett nem engedhető meg, és hogy az üzletszerzésnek és az üzletvitelnek ez a módja nem egyéb, mint közönséges szédelgés. (Dulin Jenő: Nem közönséges!) Hogy ebben igazam volt, bizonyítja az eredmény. Amint már az előbb voltam bátor említeni, az intézet bejelentette a napokban, hogy 434 kisembernek 218.575 pengő tőkéje tűnt el, illetve, hogy ezekkel a kisemberekkel szemben ennyi a tartozása. Amikor az illető kölcsönigénylők jelentkeztek, a 434 személy közül 392 személy bejelentett 306.874 pengő, tehát több, mint 306.000 pengő követelést. Ezenkívül bejelentette maga az intézet, hogy áruhitelezői vannak 54.000 pengő összeg erejéig. Előnyös kielégítésü hitelezőknek, tehát közadókra, Oti.-, íVIabi.-tartozásokra és hasonlókra 23.500 pengő, az egész adósság tehát mintegy 385.000 pengőt tesz ki. Ezzel szemben bejelentett az intézet aktívaként például biztosítékkal bíró tartozása címén 70.000 pengőt, ellenben a hites könyvszakértő megállapította, hogy a tényleg kihe-, lyezett kölcsönök összege 11 adósnál összesen 35.660 pengő, azonban ezt a követelést is. amely valamikor majd 10—20 éven keresztül folynék be, már előre régesrégen lefoglalták a végrehajtók. T. Képviselőház! Bejelentett még ezenkívül az intézet 103.268 pengő úgynevezett folyószámla adósságot. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Ezzel szemben a hites könyvszakértő megállapította, hogy 16 folyószámlaadós van 45.000 pengő összegű tartozással. Majd ismertetem, hogy milyen aktívák ezek az úgynevezett folyószámlahitelek. Különféle igazgatósági, fel ügyelőbizottsági tagokról és hasonló egyénekről van itt szó, akiknek egyszerűen minden 5. ülése 1936 december 2-án, szerdán. fedezet nélkül adnak kölcsönöket. Ezeket egyszerűen folyószámlaadósságként könyvelték el és ezeket a kihelyezéseket azután a mindenkori mérlegekben egyszerűen leírták, mint be nem hajtható követeléseket. Az aktívák között például be van jelentve ár. Szarnék Emilnek 13.500 pengője. Ezt 1936ban bejelentik, mint aktívát, ezzel szemben már az 1934. évi mérlegben leírták, mint be nem hajtható követelést. Várhelyi Ferenc igazgatósági tag, az állítólagos nagyiparos 16.177 pengő folyószámla-követeléssel szerepel. Amit itt 1936-ban mint aktívát tüntetnek ki, azt 1934-ben ugyancsak leírták már a mérlegben mint be nem hajtható követelést. Van azután az aktívák között Balogh, Bán, Kardos néven 41.000 pengő követelés. Ezek is igazgatósági tagok voltak, ezeknek is ennyi folyószámlatartozásuk van a bejelentés szerint, ezzel szemben azonban a hites könyvszakértő megállapította, hogy jóllehet az igazgatósági tagok beadványuk végén kiemelik, hogy (olvassa): »Hogy ezen adósok jegyzéke a legjobb tudomásunk ós meggyőződésünk szerint helyes, készek vagyunk eskünkkel is megerősíteni«, (Mozgás a baloldalon.) —a hites könyvszakértő megállapítja, hogy ilyen követelés egyáltalában nem is létezik. Szerepelnek azután egyéb összegek is, sajnos azonban az idő rövidsége miatt nem tudom ezeket részletesen ismertetni. Végeredményben a hites könyvszakértő 'megállapította, hogy a 385.000 pengő adóssággal szemben, aminek a kilenctized részét az intézetnek zárolt számlán kellett volna elhelyeznie valamelyik elsőrendű pénzintézetnél, amelyhez tehát nem is lehetett volna hozzányúlni, számbavehető fedezet egyáltalán nincs. A 385.000 pengő tartozással szemben áll összesen 50.000 pengő aktíva. Ebből azonban 32.000 pengő nem kvótális követelés, hanem 100%-ban fog kifizettetni, az előnyös követelések, azonkívül a jelzálogilag biztosított hitelezők részére, szabad követelésként mairad tehát 18.000 pengő a mintegy 353.000 pengő tartozással szemben. De ha tekintetbe vesszük, hogy ezt a 18.000 pengős összeget terhelik imég^ a kényszeregyes-ségi eljárás költségei, azonkívül ez a 18.000 pengő is tíz vagy húsz éven keresztül .fog befolyni 11 kihelyezett törle-sztéses kölcsönből, akkor megállapíthatjuk, hogy abból a több, mint 300.000 pengő összegből, -amelyet ezek a kisemberek mint a saját tőkegyűjtéseiket befizették és amihez az alapszabályok, .illetve a kölcsönszerződés szerint egyáltalán nem is lehetett hozzányúlni, teljesen eltűnt, ezeket a pénzeket tehát elkezelték és elsikkasztották. (Gr. Festetics Domonkos: Ügyészség!) Hogy milyen volt az ügyvezetés ennél az intézetnél, amelynek mérlegeit a t. igazgatósági és Ifelügyelőbizottsági tagok aláírták, — tehát ezzel igenis megtévesztették ezeket a jóhiszemű kisembereket — azt az alábbiakban leszek hátor röviden ismertetni. 1933-ban az intézet még nyereséget mutat ki. 1794 pengő nyereséggel zárult a mérlege. Megjegyzendő, az intézet egész részvénytőkéje papíron 88.000 pengő lett volna, de a hites könyvszakértő — még pedig 1934-ben Konkoly-Thege tanár, 1936ban pedig az Országos Hitelvédő Egylet könyvszakértője — megállapította, hogy az intézetnek alapokéje 1934 után 'már egyáltalán nem is volt. Ez csak papíron volt, ha azonban valamikor volt is, már évekkel ezelőtt eltűnt. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Miétrt nem a rendőrségnél mondja el ezt a képviselő úr? —