Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-164

276 Az országgyűlés képviselőházának : az a hibája ennek a törvényhozásnak, hogy mindent megkerülünk és ha törvényt is hozunk, minden törvényben X paragrafust állapítunk meg, ahol a miniszternek adjuk meg a hatalmat, hogy a kérdés rendezésére rendeletet hozzon, sokszor nagyon fontos dolgokat teljesen a végrehajtó hatalom hatáskörébe utalunk. Ha valami beelkívánkozik a törvényjavaslatba, akkor az igenis belekívánkozik, hogy ez a jog ne méltánylás alapján, hanem a törvény alapján, ex lege illeti meg azt, aki a törvény életbeléptetése előtt jogi pályára indult. (Dulin Jenő: Ezzel tartozunk az ifjúságnak! — Rupert Rezső: Ezt úgy sem tudják végrehajtani, mert olyan felzúdulás lesz, hogy nem merik megpróbálni! — Uzonyi György: Félremagyarázása a szerzett jognak!) Visszatérve az igazságügyi bizottság indokolására, egyáltalán nem tudom kiolvasni ebből a törvényjavaslatból azt, hogy az ügyvédség gazdasági helyzetét javítaná. (Dulin Jenő: Ebben nem vagy egyedül! — Rupert Rezső: Régi igazság, amit Kossuth mondott, hogy a szigorú törvény mindig a legenyhébb, mert nem lehet végrehajtani!) Ez az indokolás megállapítja, hogy »Az erkölcsi felfogásnak, az etikai érzéseknek megfogyatkozása az ügyvédség körében sem öltött nagyobb mérveket, mint egyéb társadalmi osztályoknál, az ügyvédséggel szemben támasztott nagyobb követelméinyeknél fogva azonban az ennél az osztálynál is előforduló erkölcsi és etikai lesiklás csak feltűnőbb, mint a társadalom egy köreiben.« (Mojzes János: Miért nem kívánnak a köztisztviselőktől kauciót 1 Ott is sikkasztanak elég gyakran! —Dulin Jenő: Es kétszobás lakást!) Meg kell állapítanom, hogy az igazságügyi bizottságnak ez a megállapítása, főként, ha hezzáveszem azt a megállapítást, hogy az ügyvédség erkölcsi színvonalát (mindig megtartotta, a miniszter úr indokolásával szöges ellentétben áll, mert a miniszter úr indokolásában (Propper Sándor: Mennyire érdekli a kormánypártot az ügyvédprobléma! Szenzációs!) egyenesen leszólja az ügyvédi kart. Nemi tudom, hogy ilyenformán az igazságügyi bizottság javaslata miként egyeztethető össze a miniszter úr indokolásával, hiszen a miniszter úrnak indokolása egy helyen azt mondja, — mint már mondottam — hogy az ügyvédség lecsúszott, nincsen azon az erkölcsi nívón, amelyen lennie kellene. Valahogy talán mégis kontaktusban^ kellene lennie ezzel az igazságügyi bizottságnak is és olyanformán kellene megindokolnia -a javaslatot, hogy az ellentétben ne legyen a miniszter úr i ndoikolásával. Azt is mondja az igazságügyi bizottság, hogy szükséges az összeférhetlenség megállapítása is. Kérdem a t. Házat: az 1874: XXXIV. t.-c. nem ismerte az ügyvédek összef értetlenségét? Nagyon tökéletesen volt ott rendezve az összeférhetlenség kérdése. Ezért nem kellett a törvényjavaslatot idehozni. Kifejezést ad az igazságügyi bizottság indokolása annak is, hogy kívánalmak hangzottak el abban a tekintetben, hogy az ügyvédi és .bírói vizsgálóbizottság tagjait a kamara válassza meg, amint ez eddig is történt. Az igazságügyi bizottság azonban végül természetesen mégis csak meghajolt. Pedig ha ezt egyszer jónak látták, eddig bevált, semmi baj nem volt vele. .. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem vált be!) Nem vált be? Ezt most hallom először a miniszter úrtól. Eddig mindig csak dicséretet hallottunk érről tő k. illése 1936 december 1-én, kedden. a bizottságról, merthiszen az ügyvéd-vizsgálóbizottság felerészben ügyvédekből, felerészben pedig ibírákból áll. Ügy tudóin és úgy tapasztalom, hogy a bizottság hivatásának magaslatán áll és hogy soha sem a kamarától, sem pedig a miniszterektől ebből a szempontból semmiféle panasz nem éirkezett. Ilyen körülmények között az igazságügyminiszter úrnak konkrété meg kell indokolnia, hogy miért veszi ki az autonómia hatásköréből az ügyvéd-vizsgálóbizottság tagjainak kiküldési jogát. (Lázár Andor igazságügyminszter: Bírói vizsgázó is van köztük. Rupert Rezső: Azok az ügyvédek sem tudtak kevesebbet! Az ügyvédi vizsga híres, nagy vizsga volt, amikor a bírák még csak ovodavizsgát tettek. Hiszen nem volt komoly a régi bírói vizsga! — Zaj.) Ez azt jelenti, t. miniszter úr, hogy az ügyvédi vizsga kevesebb, mint a bírói vizsga. Méltóztassék megengedni, de ez ellentmondó, merthiszen egységes bírói és ügyvédi vizsga van. (Rupert Rezső: Az ügyvédi vizsga mindig nagyobb, szigorúbb volt! Azt nem lehetett doktorátus nélkül, jogtudományi vagy államvizsgával letenni!) Egyik további dolog az igazságügyi bizottság indokolásában az, amikor helyesli, hogy kezdő ügyvédek a legfelsőbb bíróságok előtt ne tárgyalhassanak. Ez is jogfosztás. Ha valaki elindult arra a pályára, akkor azzal indult el, hogy ő igenis, végig fogja a jogkereső közönséget védeni. Az igazságügyi bizottság érezte is ennek a helyzetnek fonákságát, mert -megengedte azt, hogy azok a fiatal ügyvédek, akik olyan pereket kezdtek, amelyek szubsztrátum szerint felmehetnek a legfelsőbb bíróságig, azt a pert végigvihessék. Engedelmet kérek, mi különbség van akkor itt? Ha ezeknek meg lehet ezt csinálni, akkor miért nem lehet azoknak is, akik azelőtt mentek ai jogi pályára, mielőtt ez a törvényjavaslat létrejött? Ott kellene kezdeni a dolgot, hogy ki kellene mondani, hogy ez azokra vonatkozik, akik majd ez után a törvény után fognak a jogi pályára elindulni. (Uzonyi György: A feleknek is érdekük, hogy ne ügyvédjelölt tárgyaljon a Kúrián! —Dulin Jenő: Aki hivatalban töltötte a nyolc esztendőt, az mindjárt tárgyalhat, holott sohasem volt még bíróság előtt!) T. képviselőtársam, egészen furcsán fog majd az életben festeni ,ai dolog, ha egy fiatal ügyvédhez bemegy egy kliens és azt mondja neki, hogy: »Ugyvéd úr, kérem, én megbízom I önt ennek az ügynek vitelével« és akkor az ügyvéd kénytelen lesz azt mondani, hogy: »Nézze édes barátom, én ezt az ügyet nem fogadha| tom el, mert a törvény nem engedi, hogy én ; magát (Eb Táblánál és a Kúrián képviseljem.« (Mozgás és ellenmondások a baloldalon. — Mojzes János: Alszakállt ragaszt és elmegy a Kúriához!) Az igazságügyi bizottság indokolásáról beszélek és ki akarom mutatni, hogy igenis, az autonómia sérelmet szenvedett. Az igazságügyi bizottság indokolásában ez van (olvassa): »A helytálló érvek ellenére is a bi /ottság mégis a kezdő ügyvédek javára a tisztségekre való megvalaszthatóságlioz a javaslatiul szemben ötévi gyakorlatot vett fel, az ügyvédet is súlyosan érintő mai nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel pedig odamódosította a javaslatot, hogy a kezdő ügyvéd is tárgyalhatja a magasabb bíróságok előtt azt az ügyet, melyet közvetlen megbízás alapján már az alsóbb fokon is képviselte En ezt nem. helyeslem, t. Képviselőház, mert én a teljes egyenlőségnek vagyok híve. Az egyik ügyvéd