Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-144

Az országgyűlés képviselőházának 'í'x tását és ©rkölcsi megbecsülését biztosító törvények íkiiharcolása céljából tűzvonalban egyesült pártok szövetségének megalakulását,« (Felkiáltások jobbfelől: A neveket halljuk!) Leteszem ezt a deklarációt a belügyminiszter úr asztalára. Elnök: Szólásra következik 1? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! A legutóbbi két hétben lefolyt a költségvetés számszerű összeállításának bírálata (Folytonos zaj a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbalodalon) és ennek a kétheti tárgyalásnak az anyagából még több alappal, még több indokoltsággal állapíthatjuk meg azt, hogy ,a par lamenti bírálat joga nálunk már csak formaság. Amikor azonban ezt ímegállapítom, akkor megállapítom, azt is, hogy amikor az. előbb egy képviselőtársam igen vidám hangulatban szólott a népképviselet csődjéről és tette mulatság és nevetség tárgyává a parlamentáris rendszert, akkor 'tulajdonképpen ^nem a népképviseletnek szól az érdeklődés hiánya és nem a népképviseletet érheti a gáncs, mert hiszen itt csak parlamenti formákkal állunk szemben, a parlamentarizmus minden lényeges tulajdonsága nélkül. Természetesen, amikor mi a parlamentarizmus lényegét reklamáljuk és a parlamentarizmust bíráljuk, akkor ezt a bírálatot nem. a parlament plénumánál, nem a törvényhozó testületnél kezdjük, mert azt valljuk, hogy az igazi parlamentarizmusnak más, -sokkal íontosabb előfeltételei is vannak, mint az, hogy itt a képviselőházban hogyan és milyen hangnemben tárgyalnak. Csak az. állandóan és szünet nélkül reklamált titkos választójogról kell megemlékeznem (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ezenfelül arról a nálunk még.nagyrészben hiányzó demokratikus közvéleményről is, amely az igazi páriámé n tár izmus alapja, és amelynek hiánya elősegíti az erőszakos irányzatok hatalomrajutását, amelyről előttem szólott képviselőtársam beszélt, megkönnyíti az elnyomatást és megkönnyíti azt a folyamatot, amelyet mi a szuronym on való ülés rendszerének nevezünk, megAmyíti azt a rendszert, amely valóban iiem™p koalíciókra, amely valóban nem tárgyal Aíllenfelekkel, nem t iparkodik meggyőzni ,őket, hanem koncentrációs táborokkal, akasztófával és lelövéssel valósítja meg célját. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! A szükséges előfeltételek hiánya azonban egészen bizonyosan jelentéktelenné és hatálytalanná teszi a törvényhozó testületet. Amikor tehát mi egy parlamenti rendszert reklamálunk s egy parlamenti! rendszernek kijáró megbeesülésrő. beszélünk, sőt ha ennél tovább menve arról beszélünk, hogy parlamentáris rendszer nélkül a mai körülmények és a mai viszonyok között igenis, nem lehet élni, iákkor, lia mi egy valódi törvényhozó testületet óhajtunk, nem pediig, egy burkolt diktatúrát, nem egy, az elbizakodott párturalomnak és csak ;a saját érdekeit képviselő bürokráciának a végrehajtó szervét, akkor Jugeslegelső sorban ia titkos választójogról kell beszélnünk, amelynek azonban nem egyetlen és legjelentősebb feltétele a titkosság, hanem azok a feltételek, amelyek minden ravaszságot, minden kisemmiző feltételt száműznek egy választójogi törvényből. Egy olyan titkos választójogra gondolunk, amely nem zárja ki a magyar parasztot, azt a magyar parasztot, akinek nem adják meg az iskoláztatás lehetőség« KÉPVISELŐHÁZI tSTAPLO. IX. 4. ülése 19H6 június 9-én, kedden. 83 és ezen a címen ezerszámra zárják ki a választójogi feltételekből. Egy olyan választójogra gondolunk, amely mellett nem lehet névjegyzék-összeállítási és ajánlási szélhámosságokat végrehajtani. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egy olyan választójogra gondolunk, amely mellett közigazgatási hatalmaskodás ok és méltatlan trükkök nélkül történik a választás, hogy a parlament, amely ebből a választójogból kikerül, valóban rendelkezzék azzal a lehetőséggel, hogy egy kormányzatot megbuktasson, egy kormányzatot felelősségre vonhasson, egy kormányzat ténykedéseit ellenőrizhesse és, azért őt számadásra vonhassa. Ehhez szükség van a választójogon, a demokratikus közvélemény megteremtésén' kívül a sajtószabadságra is, mert hiszen egészséges és bátor közszellem kialakulása a szabad sajtó, a le nem bilincselt sajtó, a meg. nem fizetett sajtó nélkül egyáltalán lehetetlen. Aki fél a nyilvánosságtól, aki fél a szabad sajtó hangjától, az azt bizonyítja ezzel, hogy fél attól a népakarattól, amelyre olyan sűrűn és buzgón történik hivatkozás' anélkül, hogy annak érvényesüléséhez valamifélekép is hozzájárulnának. T. Ház! Ma a mi törvényhozó testületünknek azonban még ezek a látszólagos jogai, még ezek a formai jogai is állandó támadásnak és fúrásnak vannak kitéve és kormányzati rendszerünk mindent el is követ, hogy ezeknek a támadásoknak és a fúrásnak a maga részéről is megfelelő súlyt és jelentőséget adjon. Látjuk a költségvetés tárgyalásának módját az utolsó időben, amely egyre élesebben és félreérthetetlenebbül bizonyítja azt, hogy a magyar közéletben, ebben az úgynevezett parlamenti rendszerben ez az egyik legfontosabb alkotmányos jog, a költségvetésnek a joga mennyire formasággá süllyedt. Az utolsó néhány esztendőben még a külsőségekben is egyre jobban kifejezésre juttatják azt, hogy ezt az egész költségvetési előterjesztési dolgot csak egy terhes formaságnak tartják, az állandósított nyolcórás ülések a kritikának a kifárasztására, a képviselők agyonhajszolására szolgálnak, félreérthetetlenül kihangsúlyozva azt, hogy ennek a fontos alkotmánybiztosítéknak tulajdonképpen mennyi jelentőséget tulajdonítanak. Nem is az a fontos, nem is tartjuk fontosnak, hogy a költségvetés számadataiban mutatkozik-e változás vagy nem, a fontos miszerijntünk is az, hogy amikor a költségvetési bírálatot r

áttekintjük és ennek alapján a felhatalmazásról beszélünk, a kormányzat milyen súlyt helyez erre a számszerű összeállításra, és azt a keretet, amelyet ezekkel a számokkal a képviselőház elé terjeszt, be akarja-e tartani és ezt a keretet milyen szellemmel kívánja megtölteni. TTgy érzem, teljesen jogos és indokolt volt, hogy mi is inkább arra fektettük a fősúlyt, hogy ennek a keretnek a szellemét figyeljük és vegyük kritika alá. Arra fektettük a fősúlyt, hogy az ország közállapotairól beszéljünk költségvetési kritikánkban és most a felhatalmazási törvényjavaslattal kapcsolatban is jogosnak és indokoltnak találtuk azt, hogy a költségvetés számiadatainak aprólékos boncolása helyett a kormányzat megtett vagy elmulasztott intézkedéseit, illetőleg ezeknek az intézkedéseknek hatását vetítsük ki az ország közvéleménye elé. Elvtársaim ezekről a padokról már a költségvetés bírálatánál beszéltek a dolgozók küt lönböző rétegeinek és csoportjainak embertelen 12