Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-144

72 Az országgyűlés képviselőházának dánt a közjó érdekében meg kell reformálni, az államhatalomnak joga van olyan helyzetet teremteni, amely lehetővé teszi a magántulajj don megreformlását és a közjó céljára való fordítását. És itt bizonyos diktatúrára is kö­telezve van az állam, nem másért, hanem egye­dül a közjó, a magyar nép érdekében. (Kassay Károly: Hát itt vagyunk, valamennyien akar­juk!) Tudom, t. képviselőtársam, nem is vo­nom kétségbe, hogy ebben a kérdésben fogunk találkozni. Elsősorban a munka jogát bell precízebben kifejezésre juttatni a gazdasági életben. (Kas­say Károly: Ügy van!) Minden embernek nem­csak a születéshez van joga, hanem joga van a megélhetéshez is. Á mai gazdasági rend nem adja meg a megélhetést, arra kell tehát töre­kednünk, hogy a munka révén mindenki meg­kereshesse azt, ami a tisztességes megélhetés­hez szükséges. (Helyeslés.) Ezért a munkán kívül súlyt kell helyeznünk egy új bérrend­szerre is. Ennek a bérrendszernek az a lényege, liogy a munkás annyit kereshessen a maga munkájával, amennyiből egyrészt saját maga­másrészt családja tisztességes életét fenn tudja tartani. (Helyeslés.) Ez a helyes gazdasági rend (Kassay Károly: Egyetértünk!) és addig nem nyugodhatunk a reformok tekintetében, amíg a mai viszonyok között is meg nem kö­zelítjük ezt a gazdasági rendet. (Kassay Ká­roly: Ez az átkos francia forradalom vívmá­nya: a munkához való jog!) Igenis, kifejezésre juttatom azt a felfogá­somat, hogy magam részéről célszerűbbnek tartanám, ha a reformok tekintetében ebben az irányban a kormányzat tempója meggyor­sulna. (Meizler Károly: Ne nekünk mondja!) Nem habozom ezt kimondani, mert nagy ma­gyar értékekről van szó, amelyeknek megmen­tése nemcsak "nemzeti feladat, hanem a társa­dalmi igazságosság követelménye is. (Kassay Károly: Igaza van, de most mit csináljunK? -— Meizler Károly: Gyerünk a javaslatokkal! Megszavazzuk!) Ennek elérésére arra kell törekedni, hogy a termelés jövedelmében arányosan osztozkod­jon a tőke és a munka. Ez az arányosítás nin­csen meg a termelés eredményének elosztásá­ban. (Kassay Károly: Arra való a jövedelmi adó pótléka, az örökösödési adó felemelése!) Ügy van, ezek is módszerek. (Kassay Károly: Csináljuk!) Fontos ezenkívül az is, hogy a termelést csak az emberiség megélhetésére kell fordí­tani. Ma a termelés nagyon sok célt szolgál és nem szolgálja minden esetben az emberi­ség megélhetését. (Kassay Károly: Például?) Rendkívül fontos tehát, hogy ne a haszonnak, ne az egyéni kényelemnek és a luxusnak ér­dekét szolgálja a termelés, hanem elsősorban az emberiség megélhetését. (Kassay Károly: Selyemharisnyát ne csináljanak?) XI. Pius pápa bölcsen kijelölte azt az irányt, amelyet a mai modern időkben a min­denkori kormányoknak követniök kell. Ha ezt a módszert követjük, akkor elérünk a népi po­litikának ahhoz a fázisához, amely (mindenki­nek megadja tisztességes munkája után a tisz­tességes megélhetés lehetőséigét is. (Meizler Károly: Lássuk a javaslatot!) En tudom, hogy mi, mint kis nemzet, csak függvénye vagyunk az európai politikának, tehát nagy dolgokat máról-holnapra nem old­hatunk meg, de amit lehet, imieg kell tennünk. Ezt a szellemet valósította omeg a kormány a telepítéssel, a hitbizományi reformmal, (Kas* ikh. ülése 1936 június 9-én, kedden. say Károly: Nagyon kevés történt!) De tovább is kell mennünk, különben nem tudjuk megol­dani a népi politika problémáját és az ország jövendő sorsának kérdését. (Kassay Károly: Egyetértünk!) A másik szempont, amelyet t. képviselő­társam említett, a civilizáció diktatúrájára vo­natkozott. A képviselő úr azt mondotta, hoigy a civilizációnak nincs diktatúrára szüksége. En azt mondom, hogy talán csak egyedül an­nak van szüksége diktatúrára. A civilizáció diktatúráját meg kell teremteni a bolsevizmus diktatúrájával szemben. A kultúrának, az em­beri fejlődés eme hajtóerejének, igenis bizo­nyos hatékony erőt kell kölcsönözni az emberi társadalom elrendezésében. Vajúdó társadalom, vajúdó világ közepette élünk, az a módszer, amellyel a problémák megoldásához foghatunk, elsősorban a kultúra és a kultúra legerősebb tényezője: a vallás. T. Ház! Ma két részre kezd oszlani az em­beriség, deista és atheista álláspontra. Ma mindinkább kezdenek még a nemzetek is ennek a két világnézetnek a kiélező désében^ (mutat­kozni. Az ejgyik részen az istentagadás, a má­sik részen az Istenhez való ragaszkodás. A vallás értékét különösen a világháború és az azt követő viszonyok mutatták meg. Tudjuk, ihogy olyan etikai^ tényező a vallás, amelyet egy jól rendezett állani életviszonyai­ból kihagyni nem lehet, mert e nélkül nincs felelősségérzet, nincs rend, nincs erkölcs. (Ügy van! jobbfelőL) Ma már a legnagyobb állam­férfiak belátják ezt, de annakidején maguk a francia forradalom vezérei, akik a legkevésbbé sem voltak vallásosak, belátták ennek igazsá­gát, mert amikor letaszították az Istent egy törvénnyel a trónjáról, hoztak egy másik tör­vényt, hogy mégis van Isten. Vallás nélkül, erkölcs nélkül nem lehet államot fenntartani. Tehát súlyt kell r helyezni a váliáserköcöi prin­cipiumokra az állam vezetésénél. Csak 'helye­selni lehet, ihogy a mi kormányzatunk is val­láserkölcsi alapokra helyezkedik, illetve keresz­tény alapra, minthogy (Kassay Károly: Magá­tól értetődik!) az egész országban a többséget a keresztény felekezetek képviselik. (Zaj.) Én azonban nem késlekedem azt is megmondani, hogy a kereszténységet nem lehet ebben az or­szágban politikai jelszóvá degradálni. Hogy ezzé ne váljon, úgy a kereszténysé­get komolyan kell vennünk. A vallás akkor ér valamit, amikor a léleknek igazi, értékét alkotja, nem pedig akkor, amikor csak szájról röppen szét, politikai, vagy bármilyen szem­pontból. Ismétlem, fontos tehát, hogy ha mi a keresztény erkölcsi alapra helyezkedünk, ak­kor vegyük komolyan a kereszténységet. (Kas­say Károly: A magánéletben!) Vegyük komo­lyan t. képviselőtársaim, a párbajtilalmat is, mert a vallás katolikus emibernek súlyos bűn terhe mellett tiltja a párbajozást. Es a zsidókérdés? — vethené fel valaki. A kereszténységnek két nagy alapelve vem, az igazság és a szeretet. Ha mi ezt a két alapel­vet alkalmazzuk a politikai és társadalmi élet­ben akkor nem lesz szükség a zsidókérdés megoldására sem ebben az országban. Nekünk tehát azon nagy atheista áramlatokkal szem­iben, amelye Oroszországból kezdik elnyelni a világot, össze kell fognunk és felekezeti kü­lönbség nélkül szembe kell helyezkednünk. (Ügy van! Taps.) T. Ház! Ezeket voltam bátor Eckhardt t. képviselőtársam beszédével kapcsolatban meg-

Next

/
Thumbnails
Contents