Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-143

Az országgyűlés képviselőházának 1 István kisemmizésétől kezdve a továbbiakig. Látszik, hogy Sulyok képviselő úr a mi pad­sorainkból ment át oda, mert ezt a szellemet képviseli most is. (Mozgás és derültség a bal­oldalon.) Azt kívánom neki, hogy továbbra is tartson ki ezek mellett az eszmék mellett, ame­lyeket mostani beszédében előadott. Mi min­denkor vele együtt fogunk érezni, amíg ezen a nemzeti, keresztény alapon, ezeknek a re­formeszméknek érdekében fog küzdeni. (Jüuliin Jenő: Azért jött át, mert ott nem jól érezte magát!) j*. Költségvetés vitája során már aikaimani vont logiaiKuzni azokkal a KUI- es belpolitikai eseményeüKei, ameuyek az elmúlt koiteegve­tési esztenaot jellemeznek e ket vonatKózusoan. AKko,r beszedemben megállapítottam, hogy. a legnagyobb európai esemény egy esztendő óta Kétségtelenül Olaszország es JNemetorszag nagy kaápoiitikai súlya, iUetuieg ennek a suiynaK megnoveKedése, ami leltetienüi igazolja a ma­gyar külpolitika helyességet. ü'ogiaikoztam az­után az emiült költségvetési év belpolitikai eseményeivel, azzal az eredménnyel, ameiy az eJso esztendőben UÖmoös Gyula új kormányá­nak es többségének munkája réven jött létre és megállapítottam, hogy ez alatt az egy esz­tendő alatt valóban történtek olyan refor­mok, amelyek Magyarországon egy demokra­tikus agrarirányzat bevezetését jelzik s ame­lyek adózási és más téren is a kisemberek ér­aekeit vanak hivatva képviselni, (Az elnöki széket vitéz Bobory György fog­lalja el.) T. Képviselőház! Miután én ezekéit, költ­ségvetési beszédemben már elmondottam, ezek­kel a problémákal nem akarok foglalkozni, csupán meg akarom, állapítani, hogy a magyar ín';) széles rétegei mélyen érzik is azt, hogy Ma­gyarországon valóban egy új politikai kor­szak s egy új gazdasági és szociális irányzat van születőben és semmiesetre sem lehet ob­jektív szemlélet alapján összehasonlítani a nép mai hangulatait azzal a hangulattal, amely — mondjuk — háríom, vagy négy esztendővel ezelőtt uralkodott az országban, Bethlen Ist­ván gróf lemondásának idejében, vagy Ká­rolyi Gyula _ gróf kormányzása adaftt. T. Képviselőház! Természetes, hogy egy esztendő alatt a magyar nép, a magyar faj, a. magyar föld, a magyar kapitalizmus és a magyar szociális élet nagy problémáit nem le­het megoldani. Senki sem hirdette és senki sem ígérte, hogy egy esztendő elmúltával nem lesz probléma többé Magyarországon,, ellenben min­denki és elsősorban Gömbös Gyula miniszter­elnök úr a leghatározottabban mindig azt mondutta, hogy Magyarország annyira el van maradva a korszerű gazdasági és szociális berendezkedés terén, hogy nemcsak egy par­ii) menti ciklusra, hanem emberöltőkre van szükség, hogy ezt a Magyarországot európai nívóra Ifcudjiujk emelni. (Űgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha ilyen távlatban nézzük a magyarság nagy sorskérdéseit és ha azt a munkát, ame­lyet a kormány egy év alatt végzett, ezzel ál­lítjuk arányba, akkor meg kell állapítanunk, hogy a reformok gazdasági és szociális vonat­kozásiban valóban elindultak útjukon s erre az elmúlt esztendőre a kormány és a többségi párt inéi tán büszke lehet. Ha ilyen tempóban fog­ják folytatni a reformok sorát e parlamenti ciklus további évei alatt és az azután következő KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. , h3. ülése 1936 június S-án, hétfőn. 17 időkben, akkor igenis jogunk van remélni, hogy Magyarország sorsán, a magyar nép hely­zetén, a magyar nép gazdasági és szociális be­rendezkedésén javítani fogunk. A magyar nép, mint említettem, érzi ezt, t. uraim, ellenben néha, amikor a magyar politikai élet jelensé­geit szemléljük, az az érzésünk, hogy a magyar politikus szekta, a magyar poli­tikus generáció kevésbbé értékeli ezt a mun­kát, mint éppen a magyar nép széles ré­tegei. Ezekkel a politikai kérdésekkel és jel­szavakkal kívánok tehát elsősorban foglal­kozni, a politikus szektariánusok jelszavaival, amelyeknek égisze alatt pártok és frakciók ápolják itt a maguk közéleti nimbuszát, párt­politikai vezérek hadakoznak, néha, ha szük­ség van rá, intrikálnak egymás ellen, amit ha az ember fölénnyel szemlél, akkor nagyon jól el tudna szórakozni egykori szövetségesének és leendő, majdnem holtbiztosán jelentkező barát­jának jelenlegi kiruccanásain. T. Képviselőház! Magyarországon az én igénytelen nézetem szerint még hiányzik a köz­életi férfiaknak az az átlagtipusa, amelynek mentalitását teljes egészében a nép szolgála­tába hatná át. A magyar politikusok többé­kevésbbé mind primadonnák és ezért olyan dolgok befolyásolják őket, amelyeknek egy ha­ladottabb szellemű korszakban nem volna sza­bad befolyásolniuk. Mi, a legújabb magyar közéleti nemzedék, szomorúan tapasztaltuk mindenesetre azt, amikor ide, ebbe a Házba bekerültünk, hogy nekünk itt politizálnunk kell ebben a régi, ócska értelemben. Ügy kép­zeltük, hogy a politika ma Magyarország je­lenlegi helyzetében az adott európai viszonyok közepette nem lehet továbbra is azoknak a módszereknek folytatása, amelyek a háború előtt vagy a magyar konszolidáció korszaká­ban itt divatban voltak. Azt hittük,^ hogy itt valóban szellemi együttműködés fog létrejönni» amely közös erővel fogja megoldani azokat a magyar problémákat, amelyeket ma már nem­csak a nemzet nagyobb elméi sürgetnek, ha­nem amelyeket az egész magyar közvélemény is sürget. Ha ez így van, akkor csodálkozással kell látnunk, hogy ha a magyar közönséget valaki meg akarja mozgatni, vagy ha valamely poli­tikai párt a magyar közönség érdeklődését va­lami iránt fel akarja csigáizni, akkor sohasem komoly^ nagy dolgokkal, hanem rendszerint botrányokkal szoktak előállni. Mi, t. uraim, lehetünk bármekkora reformerek, de azt már belátjuk, hogy a magyar politikai életnek eztt a meddő poliitizálási betegségét nem vagyunk képesek meggyógyítani. Ezért legalább azt érzem ez újalbb politikai nemzedék feladatá­nak, hogy azokat a jelszavakat, amelyek itt ebben a Házban egy esztendő óta uralkodnak, a rideg objektivitás szemüvegén keresztül néz­zük meg és így vegyük szemügyre, így bon­coljuk azokat. Lássuk, melyek azok a jelszavak, amelyek a mi politikus szektánkat egy esztendő óta érdeklik; melyek azok a jelszavak, amelyek­kel ők benn a Házban és kinn a közéletben a választók előtt, vagy a sajtóban operálnak? Először is a legfontosabb jelszó a baloldal, az ellenzék részéről: az alkotmányosság kérdése, az a probléma, hogy vájjon a mostani kor­mányzat és annak pártja alkotmányosan mű­ködik-e, vagy nem, diktatúrát akar-e csinétlni, vagy nem? A másik legkedvesebb problémája a magyar baloldalnak: a többségi párt léte, szervezkedése, alkotmányos, vagy alkotmány­3

Next

/
Thumbnails
Contents