Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-149

264 Az országgyűlés képviselőházának 149. ülése 1986 június 18-án, csütörtökön. miniszter urat a jelen törvényjavaslat beterjesztésénél, amely tehát nem újítást tartalmaz, hanem visszatérést jelent a többször idézett 1984 : X. te. előtti állapothoz és amelynek törvényerőre emelkedésétől még azt az üdvös hatást is várhatjuk, hogy a gazdasági akadémiákon az utóbbi időben észlelhető elnéptelenedés meg fog szűnni, viszont a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre való tódulás enyhülni fog. Ezeknek előadása után van szerencsém a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző; Nincs felszólaló! Elnök: Kíván valaki a javaslathoz szólni? (Gallasz Ágost Rudolf szólásra jelentkezik.) Gallasz Ágost Rudolf képviselő urat illeti a szó. Gallasz Ágost Rudolf: T. Ház! Mindazok az akadémiai hallgatók, atkik az Akadémiára 1933-ig beiratkoztak, illetve 1935 december 31-éig oklevelet szereztek az Akadémiától, bármilyen irányú gazdasági állásra képesítve voltak, kivéve a minisztériumi fogalmazói kart. A t. Ház az 1934. évben hozott egy törvényt, amely az akadémiákat évszázados jogaiktól megfosztotta és kimondotta, hogy az akadémiai oklevél csak intézői állásra képesít, egyéb állásokra, mint gazdasági és akadémiai tanárságra, kísérletügyi állásra, kamarai, gazdasági felügyelőségi állásra stb. nem jogosít az, akadémiai oklevél, annak ellenére, hogy a 6000. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet az akadémiai tantervet, valamint az elméleti oktatást kibővítette. Az 1934 : X. te, 7. §-a az akadémiák és a Műegyetem között kapcsolatot létesített, amiely abban állott, hogy aki az Akadémiára beiratkozott s az intézői álláson kívül más állást óhajtott elnyerni, annak -másfél évet kellett a Műegyetemen hallgatnia és ott egy alapvizsgát tennie, de csak azokból a tantárgy akiből, amelyeket az Akadémián vagy egyáltalában nem, vagy csak kis terjedelemben tanítotttak. Ha pedig a Műegyetem mezőgazdasági fakultására iratkozott be, akkor az első évet a gazdasági akadémiák egyikén kellett eltöltenie a jobb gyakorlati kiképzés céljából és itt is egy képesítő alapvizsgát kellett tennie. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a kapcsolatot az akadémiák és a Műegyetem között megszünteti és visszaadja az akadémiai oklevélnek azt a jogot, hoigy tulajdonosa gazdasági felügyelői és kamarai tisztviselői állást nyerhessen. Maga az indokolás is nagyon helyesen mutat irá arra, hogy ezeknél az állásoknál magasabb képesítésre nincs szükség", hanem inkább gyakorlati képzettségre. Ha a kamarai és a gazdasági felügyelői állásoknál nincs magasabb képesítésre szükség, akkor ez százszor inkább fennáll az alsó- és középfokú szakoktatásnál, mert hiszen az alsó- és középfokú szakoktatásnál a kisgazdatársadalom fiait, a kisgazdáifjakat kell a tanároknak oktatniuk elsősorban gyakorlati szempontból. Éppen ezért voltam bátor egy módosító indítványt tenni és kérni azt, hogy a törvényjavaslat 1. Vának ötödik sorában az »és« szó töröltessék és a hatodik sorban a »felügyelőségeknél« szó után az »alsó- és középfokú oktatásnál« szavak bevétessenek. Én százszázalékig helyeslem a kormányzatnak azt az irányzatát, hogy mindazoknál az állásoknál, ahol az agrárélet fejlesztése körül működnek a tisztviselők, magasabb képzettséget követel. Az indokolás rámutat arra, hogy a gazdasági felügyelői és kamarai állásoknál magasabb képesítésre nincs szükség. Nekem is ez a véleményem, a gazdasági akadémiák sokkal inkább tudják nyújtani a vidék, a falu ismeretét és a gyakorlati szakoktatást s lia már a földmívelésügyi miniszter úrnak vannak saját neveltjei, úgy vélem, helyesebb volna, ha ott mindjárt ezek helyezkednének el. De annál inkább helyes volna, ha megelégednénk az alsóés középfokú szakoktatásnál az akadémiai oklevéllel, mert a gyakorlati szakoktatást a Budapesten levő műegyetem mezőgazdasági fakultása semmiesetre sem tudja olyan intenzíven nyújtani, hiszen amikor az 1934. évi törvény a kapcsolatot létesítette, amint a törvényjavaslat is mondotta, azért hozatott az a rendelkezés, hogy az első esztendőt gazdasági akadémián kell tölteni. (Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszter: Ez nem a törvény határozata volt, hanem megállapodás volt!) Ha megállapodás volt, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: De már nincs!) nagyon helyes volt, mert az illetékes urak belátták azt, hogy a vidéki akadémiák sokkal jobban tudják a gyakorlati képesítést adni, mint a budapesti műegyetem. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: A gyakorlatban ellenkezőleg van!) Én a t. miniszter úr javaslatát százszázalékig elfogadnám úgy, ahogy van és nagyon helyeslem, de nem^ tudom elfogadni azt, hogy a gazdasági akadémia elvégzése után a hallgató feljöhet ide a műegyetemre és két félévet hallgat. Mi történik itt? A két félév alatt, úgy tudom, a hallgatónak három szigorlatot és öt kollokviumot kell letennie. Az 1934. évi törvény szerint egy alapvizsgát kell tennie és a főtantárgyakból, amelyeket az akadémián nem tanult. Én helyeselném azt, ha a három szigorlat helyett itt is egy szigorlatot követelnénk a műegyetemi hallgatótól, de nem azokból a tantárgyakból, amelyeket az akadémián tanult, hanem inkább neveléstanból, pedagógiából, szövetkezeti kérdésből, stb., tehát mindazokból a dolgokból, amelyek a falu társadalmát, a falu kisgazdáit érdeklik. Anyagi szempontból is a mai nehéz gazdasági világban a szülőknek igen nagy megterhelését jelentené az, ha az akadémián oklevelét megszerző hallgató feljönne Budapestre és itt két félév alatt három szigorlatot kell letennie, á 75 P és ismételni fogja az akadémián tanultakat, hiszen nem lehet egy év alatt három szigorlatot letenni új tantárgyakból. Ha erre vonatkozólag a miniszter úrtól megnyugtató választ kapnék, úgy módosító indítványomat vissza is vonnám, mert csak helyeselni tudom, hogy magasabb képzettséget követelünk minden téren, sőt örömmel látták volna agrárkörökben, ha véglegesen rendezte tett volna az a kérdés, hogy mihez milyen oklevél kell. Mert ha összefoglalom, akkor akadémiai oklevél kell.— ahogyan a miniszter úr tör vényjavaslata is mondja — a gazdasági gyakorlati állásokra, a gazdasági felügyelői, kamarai tisztviselői, alsó- és középfokú szakoktatási állásokra. Azután volna a magasabb elméleti képzettség a gazdasági akadémiai ta nároknál, a kísérletügynél stb. és a harmadikat a minisztériumi fogalmazói kar képesítésének kérdését is ezzel kapcsolatban rendezhette volna a miniszter úr, mert ha meg kívánjuk máshol a magasabb elméleti oktatást, akkor