Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-148
Az országgyűlés képviselőházának 14-8. ülése 1936 június 17~én, szerdán. 207 nem kutatnunk kell azt, ami közönségünknek és a mi céljainknak is a legjobban megfelel. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés és laps a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot^ általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa az 1. §-t). — Mózes Sándor! Elnök: Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! Perjogi szempontból a peres eljárás harmadik szaka nem a tárgyalás megkezdéseikor, hanem 'alperes perbeboosáfckozásakor kezdődik. (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Tévedés!) Erre való tekintettel tisztelettel indítványozom, hogy az 1. §. második bekezdésének harmadik mondatát ^ a következőkép módosítsuk: »A penf el vételi tárgyalás megkezdésekor« szavak helyett vétessék fel a következő szöveg (olvassa): »A JQI. átalányösszeget alperes perbebocsátkozásakor a jegyzőkönyvön (feljegyzésen) a felperes« — rója le. Ha pedig ezt a pénzügyminiszter úr nem akceptálná, úgy fogadja el következő módosító javaslatomat (olvassa): »Az első tárgyaláson kötött egyesség és tartozáselismerés esetén a III. átalányösszegnek csak a negyedrésze jár.« Nevezetesen előfordulhat az, hogy ellenmondással él az alperes és nem jelenik meg a tárgyaláson, úgyhogy nem történik meg a perbeboesátkozás; ilyen esetiben a peirfelvételi tárgyaláson megjelenő felperes köteles lesz egy újabb átalányösszeget leróni. Ennek elkerülése céljából indítványozóim ezt a módosításit. Elnök: Kíván-e még valaki az 1. §-boz szólni 1 ? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Kupert .Rezső ! Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Ház! A magam részéről is pártolom Mózes t. képviselőtársam előterjesztett indítványát. Észrevételét helyesnek tartom. A második és a harmadik fázis közt tudniillük a határvonal nagyon elmosódik, inert hiszen tökéletesen igaza van t. barátomnak:, noha igen, jeles, kiváló perjogászunk, a pénzügyminiszter úr ellenkező véleményen van, mondván, hogy nem akkor kezdődik a per. amikor az alperes perbeboosátkozik, pedig valóban akkor kezdődik, akkor alakul át maga a meghagyásos eljárás perré, amikor a kontradikció megtörténik a tárgyaláson, mert hiszen a szóbeliség elve alapján folyik a per. Megtörténhetik csakugyan az, amit a budapesti ügyvédi kamara is aggályosnak tart, hogy az alperes ezért él ellenmondással vagy kifogással, hogy időt nyerjen, azonban a tárgyaláson, tehát a harmadik fázisnál nem jelenik meg. Ekkor voltaképpen a harmadik fázis nem kezdődik meg, mert hiszen akkor egy puszta formalitáson múlik az egész, az ember KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IX. ; kéri a mulasztás következményének kimondását. Miféle igazság lesz az,, hogy a már úgyis megbüntetett felperesnek, akit hátrányosan sújtott alperes alaptalan kifogása, amelyet puszta cinizmusból vagy bosszantásból tett meg, most a mellett, hogy időt vesztett, tárgyalásra kell elmennie, az ügyvédjét elküldenie ós hűlt helye az alperesnek 'és még az illetékátalányt is le kell rónia. Azt hiszem, lítogyha a törvényszék megadja a miniszter uraiknak azt a felhatalmazást, Ihogy rendelettel szab ál y o zzák ezeket az átalánykérdéseket, a mélyen t, pénzügyminiszter úrnak és igazságügymiiniszter úrnak módjában lesz itt disztinkciókat tenni. Az én felszólalásom éppen csak azt célozza, hogy kegyeskedjenek majd figyelemmel lenni arra, hogy ez a harmadik szak miikor kezdődik, milyen fázisig jut cl a per és milyen belső alfázisai lehetnek ennek a harmadik fázisnak, mert lehetnek. Az ügyvédi kamara kifogásolja a törvényjavaslat rendelkezéseit arra az esetre, ha az első tárgyaláson végződik a per azzal, hogy az alperes tartozásált elismeri, tehát egy tartozás elismerésén alapuló ítélet keletkezik, vagy' a felek egyességet kötnek. Amint, tudjuk, az eddigi rendszer szerint ilyenkíor a feleknek az ítéleti illeték negyedrészét kell v'iselniök. Hiszen ilyenkor nem folyik tovább ártárgyalás, nem lesz új^ tárgyalás, nem is bírói aktus ez. hiszen a titkár hozhatja meg ezeket a határozatokat. Nagyon megnyugtat az, hogy a pénzügyminiszter úrnak magának is szándéka az, hogy ezek. között az esetek között különböztessen, nehogy égbekiáltó igazságtalanságok történjenek, különösen a mulasztási ítéleteknél, amikor tudniillik az alperes nem jelent meg. Megnyugtat az, hogy a pénzügyminiszter úrnak nincs szándélkában glbbális átalányöszszeget megszabni és ugyanazt, az átalány ill eteket róni arra is, aki 20 tárgyalást provokál, akinek az ügyében húszszior kell annak a járásbíróságnak tárgyalni, meg kell keresni 7, 8 vagy 50 já/rásbíróságot es azután újra tárgyalni. Különbséget kell tenni azoknak a javara, akik nem tehetnek arról, hogy a harmadik fázis elejére el kellett, fáradniok és akkor kell tudomásul venniök azt, hogy a tisztelt alperes úr pedig nem jelent meg. Nagyon kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, hogy úgy ezeket a szempontokat, mint pedig azokat, amelyeket Kamaránk ajánlott a figyelmébe, méltóztassék mlajd a rendelet kiadásánál figyelembe venni. Flnök: Horváth Zoltán képviselő urat illeti a szín. Horváth Zoltán: T. Ház! Helyesnek tartanám, ha az 1. § 5. bekezdését akként módosítaná a miniszter úr, hogy a IV. átalánvösszeget nem a »fellebbezéssel élő felperes, illetőleg alneres« köteles leróni, hanem a »fellebbezéssel élő fél«. Ha pedig ezt a miniszter úr nem fogadná el. akkor a jelenlegi szöveg helyett Írassék: »fellebbező feineres, illetőleg alperes«. Az utána következő 6. bekezdésre vonatkozólag már az általános vitánál is javasoltaim, és itt is azt javasolom, hogy a IV. átelányöszszeget ne kelljen újból leróni- ha a fellebbezési bíróság ítélete folytán került vissza az ügy újra a járásbírósághoz, hiszen ez tulaidonképT>en annvit jelent, hogy egy rókáról két bőrt húznak le. (Mózes Sándor: Eddig is ez volt a gyakorlat!) Eddig is így volt ez. Ha egyszer a fél az ítéleti illetéket lerótta és a fellebbezési vagy felügyeleti bíróság az ítéletet felolodotta, 30
