Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-147
188 Az országgyűlés képviselőházának nyelhető. A magyar földbirtokososztályt, a magyar nagyhArtokososztályt illetőleg nem tudom elképzelni azt a mentalitást, hogy mindenkit beledob maga előtt a pokolba, abba, amit ő pokolnak tekint, csak ő magát menti meg és alkuszik arra, bogy egyharmad helyett csak egynegyedrészt vegyenek el például egy 30.000 katasztrális hold földből, vagy mondjuk,egy 2500 holdas területből 500 holdra alkuszik és ezzel mintegy devalválja annak .a kötvénynek az értékét, amelyet a többi birtokos az összes gyalogos, vagy paraszt, vagy közkatona, akit maga előtt küldött, mind köteles elfogadni. Mondom, ezzel az eljárással devalválja a kötvény értékét. En kizárólag paraszti szempontból nézem ezt a kérdést, nem kívánom fejtegetni azokat a jogi álláspontokat, amely eket^Kassay Károly igen t. képviselőtársam megemlített, tény azonban az, hogy mi ebből azt látjuk, hogy itt lehetőleg meg .akarják és el akarják vonni tőlünk, földmívesektől, a földet és minden eszközt megragadnak és felhasználnak arra, hogy lehetőleg, minél kevesebb föld adassék át. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) A nagybirtokos osztálynak pedig a mai korszakiban az volna a feladata, hogy felemelkedjék a megfelelő magaslatra és megértse, hogy kell bizonyos áldozatokat hozni. Ha áldozatokat követelünk a kartelektől és a pénztőkétől, kell bizonyos áldozatokat követelnünk a földbirtoktól is, nem kommunisztikus szempontokból, de a nemzet gazdasági érdekeinek védelmére. Ez a szakasz, mélyen t. Képviselőház, betetőzése annak az irányzatnak, amelyet ezek a módosítások képviselnek, nevezetesen betetőzése a szemben állásnak a javaslat eredeti alapelveivel és célzatával. Ismételten visszatérek a bizottsági jelentésnek\ arra á részére, amely szerint ezek a módosítások nem érintik az eredeti javaslatnak alapelvét és célzatát. Itt tetőzik he a módosítások azt az irányzatot, hogy igenis érintik az alapelvet, mert szűkítik az elvehető föld mennyiségét, meggyöngítik a kártalanításba vetett bizalom erejét, azonkívül a földbirtokostársadaloannák^ olyan meg nem értését mutatják a nép igényeivel szemben, amelynek csak rossz hatása lehet a következőkben. Kérem a mélyen t. Képviselőházat, hogy ha már a többi módosítást elfogadta, legalább ezt a módosítást ne fogadja el. Elnök: Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Rupert Keasőü Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ez a szakasz azt mutatja, hogy a felsőház valóban csökevénye annak, ami a főrendiház mindig volt, a múltból maradt csöke vénye a feudális érdekek leplezetlen és vakmerő védelmezőin» k. Igaza van az előttem szólóknak: abban, hogy tisztán önzés kodifikálása ez. Nemcsak menynyiségileg és nemcsak jogilag t korlátozza a törvényjavaslat által elérni kívánt célt, nemcsak szociálpolitikailag kifogásolható ez, hanem erkölcsi szempontból is. Valóságos turpis causa ez, amit a felsőházban az érdekeltek — mert csak az ő érdekeikről van szó — ebbe a szakaszba beiktattak. Az eredeti javaslat sem nyűglődött már erkölcsi alapon, mert hiszen különbséget tett a 14 év óta történt szerzések és a korábbi szerzések között — egészen igazságtalanul, mert hiszen 14 év óta szerzett birtokokért kellő ellenértéket kellett nyújtani. A 14 év óta szerzők Ík7. ülése 1936 június 16-án, kedden. ; a múltban nem használhattak ilyen óriási területeket «úgyszólván nemzeti ajándékként. Nem tudom, miféle jogi, erkölcsi és egyéb alapja van annak a megkülönböztetésnek, amely azon alapszik, hogy akik régen, esetleg e nemzet ellen szerzett érdemekért kapták a birtokot, erösebb tulajdonjoggal, erőseblb Ibirtokjoggal bírnak, mint a 14 év óta szerzők. (Buchinger Manó közbeszól.) A régiek legfeljebb megköszönhetnék, hogy eddi;g a magyar földet — nagyrészben — a haza ellen szerzett érdemekért Ibirhatták, nemhogy még a maguk részére igen sokan közülük külön előjogokat követeljenek: azon a címen, hogy ők régóta abban a szerencsést helyzetben vannak, hogy úgyszólván ingyen és érdemek nélkül ilyen óriási területeket (birtokolhatnak. Kilátszik leplezetlenül ebből a szakaszból az az erkölcstelenség, hogy ezek a 8. § alá tartozó urak, ezek a nagybirtokosok csak önmagukra gondolnak, a többi nagybirtokossal abszolúte nem törődnek, azokkal szemben teljesen lehetségesnek és igazságosnak tartják' azt, hogy bizonyos mértékig földbirtokaik átadására köteleztessenek. Annál helytelenebb, .annál elítélendó'bb ez a törekvés, amely ebben az új szövegezésű szakaszban benne foglaltatik, mert hiszen méltóztatik látni, hogy a törvényjavaslat már [eredetileg is, de ez a módosított javaslat is az átengedésre kötelezett fcirtok ellenében teljes becsértókű kártalanítást ír elő. Ez is igazságtalan, t. Képviselőház, mert kétféle mértékkel mér a javaslat éï mér a t. kormány is. Amikor arról van szó, például a 8. §-ban, hogy milyen biirtokmennyiségből mennyit lehet átengedésre kötelezni, ott a kataszteri tiszta jövedelmet veszik alapul, mert hiszen az osak látszat, az csak falsum, hogy a 3000 holdon felüli bartokötkfrór a felesleges' rész erejéig átengedésre való kötelezésnek van helye; nem, gyakorlatilag valójában csak a 4000, vagy 5000 holdon felüli birtokokon van helye átengedésnek, mert hiszen van ott még egy korrektivum abban a meghatározásban, az, hogy nem elég, hogy a 3000 holdnyi ibirtok mentes maradjon az átengedés alól, hanem kell, hogy az olyan 3000 íhold legyen, amelynek 30.000 pengő kataszteri tiszta jövedelme van. Ha a 3000 holdnak nincs meg, hanem a 4000, 5000, vagy (6000 holdnak van meg ez a kataszteri tiszta jövedelme, akkor a 6000 katasztrális hold mentes az átengedés alól. Ilyenkor tehát, amikor ebből előny származik a feudálisokra nézve, a kataszteri tiszta jövedelemiből indulnak ki, amikor azonban a megváltási árról van szó, óh, akkor már nekik a teljes becsérték kell. Hát ez azért is igazságtalan, t. Képviselőház, mert ezek a t. nagybirtokosok (Gr. Pálffy-Daun József: A tisztelt kartelvezérekről (beszéljen!) körülbelül 70 esztendeje a kis íföldmívesnéppel szemben kedvezőbb kataszteri kategóriákba osztattak be, a kataszter reájuk nézve kéit-három osztállyal kedvezőbb, (Buchinger Manó: Kell nagyobb kartel, mint a nagyibirtok!) mert annakidején, amikor a [kataszteri rendszert behozták, azt mondták, ihogy a kisbirtokot, vagy a törpebirtokot magasabb kataszteri osztályba kell beosztani, (Gr. Pálfy-Daun József: Maga melyik kataszteri osztályhoz tartozik?) mert a kisbirtok többet termel, mint a nagybirtok, mert intenzívebben tud termelni. Akkor ez volt a megokolása lannak, hogy a kisbirtokot magasabb kataszteri kategóriába kell beosztani, amikor azután arról van szó, hogy viszont ennek a
