Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-146

156 Az országgyűlés képviselőházának 1%6. ülése 1936 június 15-én, hétfőn. nek hátterében kizárólag* az van, hogy kényelmes takaró legyen a kormányzat részére olyan esetekre, amikor valamit gyorsan meg akar csinálni, ami különben a törvényhozás elé tartoznék, de amit egy ilyen szűkkörű testületben sokkal könnyebben és sokkal kisebb akadályok mellett vihet keresztül. Ez a javaslat szerény nézetem szerint erősen bizalmi természetű. Itt a bizalom kérdése nagy szerepet játszik. Hogy az appropriációnál kifejezetten fölvetik a bizalmi kérdést, az nem vtás, hiszen a megajánlás maga a bizalom vagy bizalmatlanság kérdése, már pedig: az appropriációnál nagyon szigorúan meghatározott és határozott keretek között mozgó költségvetés megajánlásáról van szó, amelynél tudunk minden egyes tételről, tudjuk, mit akarnak bevenni és mit akarnak kiadni. Mégis, amikor a kormány hozzá akar nyúlni ehhez a joghoz, szüksége van még: egy külön felajánlásra, amely a parlamentben a bizalmi kérdés tárgya. Ennél a mostani javaslatnál pedig nem arról van szó, hogy tudnók, mit fog majd tenni a kormányzat, nem arról van szó, hogy ismernők a kereteket, hanem egy egészen végeláthatatlan, óriási felhatalmazást adunk, amely súlyában, mértékében, hatásában sokkal nagyobb és sokkal messzebb kiható, mint az egész költségvetés és az egész appropriáció. (Úgy van! balfelőL) Nekem tehát teljesen igazat kell adnom Rupert Kezső t. barátomnak, a magam, részéről sem tudom megérteni, hogy, ennéd a javaslatnál — hogy úgy fejezzem ki magamat — erősebb harci sorokban nem vonulunk fel, mert hiszen ezzel a törvénnyel bukik és áll az alkotmányosság kérdése, (Ügy van! half élői.) Kétségtelen, hogy formailag valamiképpen lehet menteni a dolgot, mert hiszen formailag azt méltóztatik mondani az igazságügyminiszter úrnak, hogy ha diktatórikusán akarná a kormány elintézni, egyszerűen elintézné úgy és nem jönne ide a parlamenthez, kérvén annak hozzájárulását. (Úgy van! jobbfelől ) Ez azonban kétségtelenül csak játék a formákkal, mert hiszen a jelen pillanatban a kormány nem tud idejönni olyan kívánsággal, amelyet a parlament mai összeállításában ne teljesítene. Az teljesen ki van zárva, hogy ide olyan törvényjavaslatot lehetne beterjeszteni, lamelyet a Képviselőház elvetne. (Zaj a jobboldalon.) Azt mondotta az előadó úr, hogy a 33-as bizottságnak több kiváló oldala van. Először az, hogy sürgősen ttid sorompóba lépni, ha kell, másodszor kezdeményező szerepe lehet, harmadszor pedig a kormány felelősségrevonása tárgyában is tehet kezdeményező lépéseket. Szerény nézetem szerint ezek az itifdökok végtelenül gyönge lábon állnak, mert ha visszatekintünk arra a két-három esztendőre, amelyet közvetlen emlékezetünkből magunk elé tudunk idézni, meg kell állapítanunk, hogy a kormány nagyon ritkán jött olyan helyzetbe, hogy valamilyen sürgős javaslat! miatt összehívta volna a 38-as bizottságot, hanem, amint azt Rassay Károly t. képviselőtársam nagyon találóan megmondotta, a kormány meghozott egy-egy rendeletet és sokszor hetek múlva közölte a 33-as bizottsággal, azért, hogy a 33-as bizottság erre a rendeletre a törvényesség bélyegét, kvázi a parlament körpecsétjét ráhelyezze. A magam részéről úgy találom, hogy ez a törvényjavaslat semmi körülmények között nem felel meg annak a célnak, amelyet a javaslat indokolása megjelöl, (Farkas István: Nincs rá szükség!) nevezetesen sem a gazdasági élet, sem pedig a hitelélet fellendítése céljából ilyen javaslat most már nem szükséges, hiszen ott van a mi kiválóan működő Nemzeti Bankunk és ott van a másik kiváló hivatalunk, a Külkereskedelmi Hivatal. (Zaj a baloldalon. — Kun Béla: A búza árának, leszorításában is része van) Csak éppen nemrégiben hallottam egy gyönyörű előadást a Külkereskedelmi Hivatal egyik illusztris vezető férfiától, akinek előadásából csodálkozva láttuk, hogy mily hatalmas, mily gyönyörű és közérdeket szolgáló munkálatokat végez ez a hivatal, nem tudom tehát, t. Képviselőház, hogy mi lenne a sze repe a 33-as bizottságnak abban, hogy hiteléletünket és gazdasági életünket elősegítse, mi lenne a 33-as bizottság szerepe abban, hogy a gazdasági egyensúlyt, az államháztartás egyensúlyát segítsen helyrebillenteni. A 33-as bizottság már öt-hat éve működik, a költségvetés egyensúlya azonban még mindig nem billent helyre, mert hiszen ebben a költségvetésben is — ha jól tudom — 75 millió pengős deficit van. Van tehát egy bizottság, amely bizottságnak a világon semmi néven nevezendő gyakorlati hasznát látni nem lehet. (Mózes Sándor: Teljesen felesleges intézmény!) Ha a t. kormányzatnak gyors intézkedésre van szüksége, ha az élet robogása oly ütemben történik, hogy a törvényhozás a maga lassú eammogásával esetleg nem éri utói, abban az esetben semmi akadálya sem volna annak, hogy a kormány a megfelelő alkotmányos formák között a szükségrendeletet meghozza és azután a parlamentnek módjában áll, ha cemmogva is, utólag jóváhagyni. (Zaj és derültség a baloldalon.) A parlament plénoitmia éppúgy jóváhagyhatja, mint ahogy jóváhagyja a 33-as bizottság, de így legalább kerülnék meg a parlamentet. Egy elvről van szó, t. Képviselőház, amely elvben azonban benne van magának a parlamentarizmusnak lényege és ezért ennek az elviiek megsértésétől nagyon kell óvakodni. ' Én különben már csak azért sem tudom megszavazni a 33-as bizottság prolongálását, mert — amint beszédem elején bátor voltam mondani — a javaslatot elsősorban bizalmi természetű javaslatnak tartom, viszont a t. kormányzat iránt nem viseltetem bizalommal. Hogy miért nem viseltetünk bizalommak erre nemcsak én, hanem ellenzéki képviselőtársaim is már úgy a költségvetés, mint az appropriáció vitája során meglehetősen széles körben és meglehetősen részletesen rámutattunk. A magam részéről csak azt kívánom aláhúzni, hogy nem tudunk bizalommal viseltetni a kormányzat iránt, bárha én is osztozom az előttem szólott igen t. képviselőtársaimnak abban a kijelentésében, hogy egyenként a miniszter urakat igen nagyrabecsüljük (Kun Béla: Derék emberek!) és egyenként a t. miniszter urak ellen kifogásunk nincs, meg vagyunk győződve a jóhiszeműségükről, tisztelettel meghajlunk a tudásuk és szakértelmük előtt, az a különös fonák helyzet (áll azonban elő, hogy a kormányzattal szemben mégis bizalmatlanoknak kell lennnük, még akkor is, ha direkt szeretnénk iránta némi kis bizalommal lenni. (Zaj és derültség a baloldalon.) . Ennek az az oka, t. Képviselőház, hogy egészen más tüneteket látunk kint az országban, mint aimályeneket itt, a miniszter urak megnyilatkozásaiban látunk. Ha az ember bemegy egy minisztériumba, látja, hogy ott a