Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-144
Az országgyűlés képviselőházának 1U. ülése 1936 június 9-én, kedden. 95 iskolarendelet maradt volna érvényben, — ha becsületesen hajtják végre — akár pedig, ha a mostani áskolarendeletet végrehajtják, ez kétségtelenül meg fogja nyugtatni ezeket a kisebbségeket és a magam részéről örülök, ha ebben a kérdésben ezt a népet véglegesen megnyugtatják. Ezután .a rövid bevezetés után rátérek most mar... (Egy hang balfelől: Ez volt a bevezetés?) Elnök: A képviselő úr be óhajtja fejezni beszédét; ne méltóztassék zavarni. (Elénk derültség.) Klein Antal: Eddig úgy tanultain az iskolában, hogy először jön a bevezetés, azután jön a tárgyalás és végül a befejezés. Mondom, ezután a bevezetés után rátérek most már magára a tárgyra, (Derültség.) ha a házszabályok megengedik. Most csatlakozom, t. Ház, közvetlenül előttem szólott t. képviselőtársam beszédéhez, minthogy felhívtak arra, hogy véleményt nyilvánítsak. En a fővárosi kérdéseket illetőleg nem tudok véleményt nyilvánítani, mert nem ismerem ezeket Egyet azonban megállapítok, szemben az én igen tisztelt képviselőtársaimmal, azt, hogy a főváros politikája nagyon sok vonatkozásban faluellenes. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Falellenes, mert hiszen itt a múltkor kimutattam, — még pedig dokumentumokkal, amelyek akkor kezeim közt voltak, amelyeket azonban sajnos, most nem hoztam el, mert nem készültem arra, hogy felszólalok — hogy ha egy sertést felszállítanak Budapestre egy faluból, pl. Udvari községből, hányféle címen sarcolja meg ezt a főváros, (vitéz Somogyváry Gyula: Igaz! így van!) Az első a vasút. Ez ugyan nem a főváros, az csak azután jön. Mondom az első a vasút, amely egy sertés után — ahogy kimutattam — ha azt a sertést Udvariról vagy Gyönkről Budapestre szállítják, 8 pengő 90 fillért szed. Kimutattam, hogy ha ezi .a sertés II. osztályon utaznék, kevesebbet kellene érte fizetni. Elnök: A t. ház tagjai mind jól emlékeznek a képviselő úr beszédére. (Elénk derültség.) Klein Antal: Akkor nem fogom megismételni ezeket, hanem rátérek orra, amire az igen t. Ház talán nem- emlékszik, és bátor vagyok felhívni ezekre a t. Ház szíves figyeliná'ét. (Zaj.) I A Ház elnöke most Sztranyavszky Sándor Jíigen tisztelt képviselőtársunk, aki valamikor ezekben a padokban is foglalt helyet. Ugyancsak a miniszterelnök úr is valamikor itt ült. S valami csodálatos változásokat látunk: amikor itt ültek, akkor mindegyikük a legfontosabbnak, :a legsürgősebbnek tartotta a titkos választójognak minél előbb való bevezetését. Nagyon sajnálom, hogy vannak, akik nem emlékeznek erre. Nem készültem arra, hogy felszólalok s így nem hoztam el azt .a beszédet, amelyet Sztranyavszky Sándor képviselőtársunk annakidején ellenzékisége idejében ezekből a padokból tartott, amidőn rövid ideig tartó ellenzékisége alatt álláspontját kifejtette itt, ezekben a padokban és legmesszebbmenő bizalmatlanságát fejezte ki gróf Károlyi Gyulával szemben és a legfontosabbnak tartotta a titkos választójognak mielőbbi sürgős bevezetését. Minthogy ezt már sokan elfelejtették, ezért bátor vagyok emlékeztetni a t. Házat arra, amit a jelenlegi kormányzati rendszernek vezérei •akkor, ezekben a padokban olyan sürgősnek tartottak és követeltek, éspedig úgy Sztranyavszky Sándor, mint Gömbös Gyula miniszterelnök úr, aki itt ült, s akinek beszédeit szintén megnéztem 1 a képviselőházi naplókban és most citálva felolvashatnám itt, hogy mündketten igen fontosnak és sürgősen keresztülviendőnek tartották a titkos választójogot. Pártvezérem ma nem koalícióra hívta fel a különböző pártokat, hanem: ennek .a kérdésnek a megoldására vonatkozólag felajánlotta legmesszebbmenő készségét azért, hogy nyugalmi állapotot lehessen ebben a kérdésben teremteni, mert állítom 1 , hogy ez ;a kérdés az, amely teljesen elrontotta az atmoszférát. A pártok között a programm tekintetében talán, nincs is különbség, (Csoór Lajos! No! No!) más azonban a végrehajtás. (Dulin Jenő: A 95 pont nem rossz! — Ronkay Ferenc: Ebben igaza van!) Ebben a tekintetben tehát igenis az a baj, hogy a programm, amely helyes nagy vonatkozásokban, a végrehajtás tekintetében késik, már pedig éppen annak végrehajtásával lehetne nyugodt ési békés atmoszférát teremteni, amennyiben a mostani kormányelnök úr és -a mostani házielnök úr is követelte és annakidején sürgősen megvalósítandónak is tartotta a titkos választójog kérdését. Ezt pártközi megállapodással meg lehetne oldani. En nyíltan megmondom álláspontomat. Feltétlenül követelem és szükségesnek tartom a becsületes titkos választó jog mielőbbi törvénybe iktatását. Mi sem kívánunk szélsőséges dolgokat,. szélsőséges választójogot nem kérünk. A kautélákra vonatkozólag! csak annyit mondok, hogy pártközi megállapodással — amelyben az ellenzéki pártok és a kormánypárt tagjai akár bizottságban, akár mint kiküldöttek megegyeznének — meg lehetne oldani ezt a kérdést, hogy ez mielőbb idejöjjön a Ház elé s ezáltal nyugodt és békés atmoszféra fejlődjék ki. Kétségtelen, hogy ennek hatása alatt egészen más atmoszféra jönne létre. (Dulin Jenő: Miért félnek a parasztságtól? —« Felkiáltások jobbfelől: Ki fél?) Elnök: Dulin Jenő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Klein Antal: Minthogy az iparügyi miniszter urat van szerencsém még itt üdvözölni (Zaj a jobboldalon.) és minthogy tudom, hogy az iparügyi miniszter úr az elektrifikálásnak kiváló szakértője és ebben a kérdésben nagyszerű elgondolásai vannak, vagyok bátor felhívni szíves figyelmét arra, hogy lenne szíves nekem felvilágosítást' adni abban a tekintetben, hogy miért késik a jóváhagyás Tolna^ vármegye 43 községe elektrifikálása kérdésében? Mi az ő elgondolásait a legmesszebbmenőleg helyeseljük, Tolna vármegye 43 községe megszavazta, a törvényhatósági bizottság is megszavazta a községek elktrifikalasat, ez most csak az iparügyi miniszter úrnál akadt meg. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nincs vállalkozó cég!) Mi sem tudjuk, de a vezetők sem tudják, mi az oka a m késlekedésnek. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter. Ezen a választójog nem segít! — Egy hang a középen: Nincs áram!) Ez nem. politikai kérdés, ez gazdasági kérdés és szeretnők tudni, hogy mi az oka annak, hogy ez a kérdés még mindig nem oldható meg. Hónapok teltek már el. A törvényhatósági bizottság nean^ hagyhatta volna jóvá a községek elektrifikálását, ha nem számolt volna a községek háztartásának helyzetével. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A vállalkozó tőkén múlik!)
