Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

2- Az országgyűlés képviselőházának keszteni, nem lehet tűrni, hogy a mezőgazdálkodás legyen jóformán az egyetlen terület, amelyen szabadjára van eresztve mindenki, akár ért hozzá, akár nem. A mezőgazdálkodásra éppen úgy kell készülni, mint bármely más pályára és ez á foglalkozási ág, amelyet az ország lakóinak a többsége alkot és amelynek munkásságától függ elsősorban az ország jó vagy balsorsa, a mezőgazdasági ismereteket nem nélkülözheti. (Ügy van! Ügy van!) A mezőgazdásági ismeretekre, a gazdasági szaktudásra tehát népünk nagy tömegeinek szükségük van és ezt a szükségletet a gazdasági tömegoktatás van hivatva kielégíteni, elsősorban a mai igényeket szem előtt tartó és megfelelő tanerőkkel rendelkező alsófokú gazdasági iskolák által. Megfelelő tanerőket mondottam, akik alatt azokat értjük, akiknél a pedagógiai ismeretek és a gazdasági szaktudás egyaránt megvannak, mert csak ebben az esetben érhető el a cél, amely arra irányul, hogy a gazdasági ismeretek pedagógiailag helyes módszerrel közöltessenek. Nagy örömmel kell tehát üdvözölnünk azt a nagyjelentőségű megállapodást, amely a mezőgazdasági szakoktatás oly régóta vajúdó kérdésében a kultuszminiszter úr és a földmívelésügyi miniszter úr között a közelmúltban létrejött és amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági szakoktatás fölött a pedagógiai és szakszerű felügyeletet a jövőben a kultusz- és földmívelésügyi tárca együttesen fogja gyakorolni. (Elénk helyeslés.) Nagy megnyugvásra szolgálhat a gazdasági szakoktatás kérdésében továbbá az is, hogy a kultuszminiszter úr a gazdasági irányú szakiskolák tanulmányi reformját munkálatba vette és itt említem meg az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanácsnak a gazdasági tömegoktatás intézményes megszervezése tárgyában a földmívelésügyi miniszter úr elnöklete alatt e hó elején tartott ülését, amelyen a földmívelésügyi miniszter úr kijelentette, hogy ezt a nagyfontosságú munkát a kultuszminiszter úrral á legteljesebb összhangban kívánja elvégezni. Ugyanezen az ülésen több fontos határozat is hozatott, egyebek közt, kimondatott, hogy a gazdasági tömegoktatás alapjait már a népiskolában kell lerakni, mert à földmunkások és törpebirtokosok túlnyomó része szakiskolákba nem juthat el, továbbá hogy a fa,lusi és tanyai gyermekek elemi iskolai oktatását csak gazdaságilag szakképzett tanító végezheti, azaz a tanító- és tanítónőképző intézetekben a gazdasági ismeretek tanítása kellő képesítésű tanárral kell, hogy történjék. Mindezek alapján teljes joggal remélhetjük, hogy a gazdasági tömegoktatás terem a szükséges intézkedések minél előbb meg^ fognak történni, és ezeknek valóraválása esetén tényleg oly állampolgárokat fogunk ezáltal nevelhetni, akik nemcsak kezükkel, hanem eszükkel is tudnak majd dolgozni, miként azt egy kiváló szakértőnk találóan mondotta. A szakoktatással kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a kultuszminiszter úr 'hatáskörébe^ átment iparoktatási intézetek, tehát a felső ipariskolák és ipari szakiskolák fölött, nemkülönben a kultusztárcához már eddig is tartozott kereskedelmi iskolák felett a felügyeletet ezentúl a kultuszminiszter úr az iparügyi miniszer úrral együttesen fogja ellátni, ami. más szóval azt jelenti, hogy a pedagógiai és a szakszerű szeni132. ülése 1936 május 19-én, kedden. pontok érvényesülése ezeknél az intézményeik« nél szintén biztosítva van, akárcsak a mezői gazdasági szakoktatásnál. 1 A »Szakoktatás« költségvetési cím alatl előirányzott kiadások nagyjában a múlt évi szinten mozognak és összesen 4,160.300 pengői tesznek ki. A többlet az előző évvel szembeni 129.400 pengő. Ebből esik a rendes kiadásokra] 42.400, az átmeneti kiadásokra 40.000 pengői és a beruházásokra 47.000 pengő. A rendes] kiadások többletéből személyi természetű 9708 pengő, ami a mezőgazdasági szakoktatásnál I öt új óradíjas helyettes tanítói állás és egy új ipariskolai tanítói állás szervezése folytán állott elö,

r a többi a dologi kiadások, kiküldetési költségek és a nem állami iskolákhoz való hozzájárulás között oszlik meg. Az átmeneti kiadásoknál mutatkozó 40.000 pengős többletből 30.000 pengő irány oziatik elő a felső ipariskolák és ipari szakiskolák berendezésének és felszerelésének pótlására, illetve ezen iskolák épületeinek javítására, 10.000 pengő pedig a nyiregyházai római katholikus női felsőkereskedelmi iskola építkezésének segélyezésére. A 'beruházások címén előirányzott 47.000 pengő a budapesti mechanikai éis elektromosipari szakiskola toldaléképületének építésére fog szolgálni. A szakoktatással kapcsolatban előadottak után rátérek az általános irányú oktatás, tehát az alsó-, középfokú és felsőoktatás néhány fontosabb kérdésére és a vonatkozó költségvetési címek rövid, ismertetésére. Itt elsősorban szükségesnek vélem nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a »Népoktatás«, továbbá »Középfokú tanintézetek«, valamint »Egyetemek és tanárképzők« címek alatt előiránvzott, kereken 67 "5 millió pengő kiadásból magára a népoktatásra ennek az összegnek majdnem a fele, kereken - 33 milliió pengő esik. Ezzel szemben a középfokú tanintézetekre, tehát a középiskolákra, nevelőintézetekre, polgárig iskolákra, valamint elemi tanító-, tanítónőképző és kisdedóvónőképző intézetekre 18'4 millió, az egyetemekre és tanárképzőkre pedig 161 millió pengő irányoztatik elő. tizek a számok bizonyítják, hogy a kormánynak és a kultuszminiszter úrnak kultúrpolitikáját az ország teherbíróképességét állandóan szem előtt tartó óvatos előrehaladás jellemzi, mégpedig demokratikus irányban. Még szembetűnőbb lesz ez a megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy a népoktatásra előirányzott 33 millió pengő a tárca összkiadásainak több mint egyharmadát teszi ki. továbbá, hogy az egyetemekre előirányzott 16*1 millió pengőből majdnem 6 millió a klinikák dologi költsége, tehát tulajdonképpen közegészségügyi, kórházi költség, aminek különben is tetemes része, töMv mint 2 millió pengő az ápolási díjakból^ megtérül, és végül, hogy a népoktatásra előirányzott 33 millió pengőn felül még hatalmas összegeket tesznek ki azok a kiadások, amelyeket a nem állami elemi iskolák és óvodák fenntartói viselnek. A »Népoktatás« cím kiadásaira, előirányzott összegek emelkedését indokolják egyrészt a fokozatos előléptetések, amelyek az érvényben levő illetményszabályokon alapulnak, főleg azonban száz új segédtanítói állás szervezése, ugyanannyi helyettes tanítói > állás egyidejű megszüntetésével. Ennek az átszervezésnek a helyettes tanítóság szempontjából igen nagy jelentősége van, mert a helyettes tanító a nyári szünidőben nem kapja meg járandósá-