Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

2- Az országgyűlés képviselőházának keszteni, nem lehet tűrni, hogy a mezőgazdál­kodás legyen jóformán az egyetlen terület, amelyen szabadjára van eresztve mindenki, akár ért hozzá, akár nem. A mezőgazdálko­dásra éppen úgy kell készülni, mint bármely más pályára és ez á foglalkozási ág, amelyet az ország lakóinak a többsége alkot és amely­nek munkásságától függ elsősorban az ország jó vagy balsorsa, a mezőgazdasági ismerete­ket nem nélkülözheti. (Ügy van! Ügy van!) A mezőgazdásági ismeretekre, a gazdasági szaktudásra tehát népünk nagy tömegeinek szükségük van és ezt a szükségletet a gazda­sági tömegoktatás van hivatva kielégíteni, el­sősorban a mai igényeket szem előtt tartó és megfelelő tanerőkkel rendelkező alsófokú gaz­dasági iskolák által. Megfelelő tanerőket mon­dottam, akik alatt azokat értjük, akiknél a pedagógiai ismeretek és a gazdasági szaktudás egyaránt megvannak, mert csak ebben az eset­ben érhető el a cél, amely arra irányul, hogy a gazdasági ismeretek pedagógiailag helyes mód­szerrel közöltessenek. Nagy örömmel kell tehát üdvözölnünk azt a nagyjelentőségű megállapodást, amely a me­zőgazdasági szakoktatás oly régóta vajúdó kér­désében a kultuszminiszter úr és a földmíve­lésügyi miniszter úr között a közelmúltban létrejött és amelynek lényege, hogy a mező­gazdasági szakoktatás fölött a pedagógiai és szakszerű felügyeletet a jövőben a kultusz- és földmívelésügyi tárca együttesen fogja gya­korolni. (Elénk helyeslés.) Nagy megnyugvásra szolgálhat a gazda­sági szakoktatás kérdésében továbbá az is, hogy a kultuszminiszter úr a gazdasági irányú szakiskolák tanulmányi reformját munkálatba vette és itt említem meg az Országos Gazda­sági Szakoktatási Tanácsnak a gazdasági tö­megoktatás intézményes megszervezése tárgyá­ban a földmívelésügyi miniszter úr elnöklete alatt e hó elején tartott ülését, amelyen a föld­mívelésügyi miniszter úr kijelentette, hogy ezt a nagyfontosságú munkát a kultuszminiszter úrral á legteljesebb összhangban kívánja el­végezni. Ugyanezen az ülésen több fontos határo­zat is hozatott, egyebek közt, kimondatott, hogy a gazdasági tömegoktatás alapjait már a népiskolában kell lerakni, mert à földmun­kások és törpebirtokosok túlnyomó része szak­iskolákba nem juthat el, továbbá hogy a fa,­lusi és tanyai gyermekek elemi iskolai okta­tását csak gazdaságilag szakképzett tanító végezheti, azaz a tanító- és tanítónőképző in­tézetekben a gazdasági ismeretek tanítása kellő képesítésű tanárral kell, hogy történjék. Mindezek alapján teljes joggal remélhetjük, hogy a gazdasági tömegoktatás terem a szük­séges intézkedések minél előbb meg^ fognak történni, és ezeknek valóraválása esetén tény­leg oly állampolgárokat fogunk ezáltal nevel­hetni, akik nemcsak kezükkel, hanem eszük­kel is tudnak majd dolgozni, miként azt egy kiváló szakértőnk találóan mondotta. A szakoktatással kapcsolatban szükséges­nek tartom megjegyezni, hogy a kultuszmi­niszter úr 'hatáskörébe^ átment iparoktatási intézetek, tehát a felső ipariskolák és ipari szakiskolák fölött, nemkülönben a kultusz­tárcához már eddig is tartozott kereskedelmi iskolák felett a felügyeletet ezentúl a kultusz­miniszter úr az iparügyi miniszer úrral együt­tesen fogja ellátni, ami. más szóval azt je­lenti, hogy a pedagógiai és a szakszerű szeni­132. ülése 1936 május 19-én, kedden. pontok érvényesülése ezeknél az intézményeik« nél szintén biztosítva van, akárcsak a mezői gazdasági szakoktatásnál. 1 A »Szakoktatás« költségvetési cím alatl előirányzott kiadások nagyjában a múlt évi szinten mozognak és összesen 4,160.300 pengői tesznek ki. A többlet az előző évvel szembeni 129.400 pengő. Ebből esik a rendes kiadásokra] 42.400, az átmeneti kiadásokra 40.000 pengői és a beruházásokra 47.000 pengő. A rendes] kiadások többletéből személyi természetű 9708 pengő, ami a mezőgazdasági szakoktatásnál I öt új óradíjas helyettes tanítói állás és egy új ipariskolai tanítói állás szervezése folytán állott elö, r a többi a dologi kiadások, kikülde­tési költségek és a nem állami iskolákhoz való hozzájárulás között oszlik meg. Az átmeneti kiadásoknál mutatkozó 40.000 pengős többletből 30.000 pengő irány oziatik elő a felső ipariskolák és ipari szakiskolák beren­dezésének és felszerelésének pótlására, illetve ezen iskolák épületeinek javítására, 10.000 pengő pedig a nyiregyházai római katholikus női felsőkereskedelmi iskola építkezésének segé­lyezésére. A 'beruházások címén előirányzott 47.000 pengő a budapesti mechanikai éis elektromos­ipari szakiskola toldaléképületének építésére fog szolgálni. A szakoktatással kapcsolatban előadottak után rátérek az általános irányú oktatás, te­hát az alsó-, középfokú és felsőoktatás néhány fontosabb kérdésére és a vonatkozó költség­vetési címek rövid, ismertetésére. Itt elsősor­ban szükségesnek vélem nyomatékosan hang­súlyozni, hogy a »Népoktatás«, továbbá »Kö­zépfokú tanintézetek«, valamint »Egyetemek és tanárképzők« címek alatt előiránvzott, ke­reken 67 "5 millió pengő kiadásból magára a népoktatásra ennek az összegnek majdnem a fele, kereken - 33 milliió pengő esik. Ezzel szemben a középfokú tanintézetekre, tehát a középiskolákra, nevelőintézetekre, polgárig is­kolákra, valamint elemi tanító-, tanítónőképző és kisdedóvónőképző intézetekre 18'4 millió, az egyetemekre és tanárképzőkre pedig 161 mil­lió pengő irányoztatik elő. tizek a számok bizo­nyítják, hogy a kormánynak és a kultuszmi­niszter úrnak kultúrpolitikáját az ország te­herbíróképességét állandóan szem előtt tartó óvatos előrehaladás jellemzi, mégpedig demo­kratikus irányban. Még szembetűnőbb lesz ez a megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy a népoktatásra előirányzott 33 millió pengő a tárca összkiadásainak több mint egyharmadát teszi ki. továbbá, hogy az egyetemekre elő­irányzott 16*1 millió pengőből majdnem 6 mil­lió a klinikák dologi költsége, tehát tulajdon­képpen közegészségügyi, kórházi költség, ami­nek különben is tetemes része, töMv mint 2 millió pengő az ápolási díjakból^ megtérül, és végül, hogy a népoktatásra előirányzott 33 millió pengőn felül még hatalmas összegeket tesznek ki azok a kiadások, amelyeket a nem állami elemi iskolák és óvodák fenntartói vi­selnek. A »Népoktatás« cím kiadásaira, előirány­zott összegek emelkedését indokolják egyrészt a fokozatos előléptetések, amelyek az érvény­ben levő illetményszabályokon alapulnak, fő­leg azonban száz új segédtanítói állás szerve­zése, ugyanannyi helyettes tanítói > állás egy­idejű megszüntetésével. Ennek az átszervezés­nek a helyettes tanítóság szempontjából igen nagy jelentősége van, mert a helyettes tanító a nyári szünidőben nem kapja meg járandósá-

Next

/
Thumbnails
Contents