Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

Az országgyűlés képviselőházának lU rültség a baloldalon.) ThidnÜllik, ahány pont elfogy, annyi reményt vesztünk mi. Méltóztatik emlékezni, hogy Gömbös mi­niszterelnök úr Szegeden a gazdáadóssárren­dezést, a telepítést és a hitbizományi vetítette oda, mint amelyek a kenyérjavaslatok fő lényegét fogják képezni.^ Hallottam már, hogy sokan elismerték ezt a túloldalon, sokan örven­deztek annak, hogy egy új évezred alapijait ve­tettük meg ezekkel a törvényekkel. Itt bent a képviselőházban örül a többség, kinn az or­szágban a többség el van keseredve. (Farkas­falvi Farkas Géza: Úgy van! — vitéz Balogh Gábor: Dehogy van elkeseredve! Nem áll! Nincs elkeseredettség!) Méltóztassék megnézni, hogy a mezőgazdasági kamarák már most ta­nácskoznak, hogyan kellene a gazdaadósságo­kat rendezni. A telepítést, s a hitbizományi reformot, — mindakettőt — (Zaj.) a nép már megismerte és amit ebből a nép megismert, az a népbői nemj örömet, hanem elkeseredést vál­tott ki. (Ellenmondások jobbfelöl.) Az mind­egy, ha mi sajátmagunkat azzal áltatjuk, hogy a népnek kellenek, (vitéz Balogh Gábor: Ne állítson ki ilyen bizonyítványt! Nincs itt el­keseredettség! Egyszerűen nem felel meg a valóságnak!) Van nekem egy jó tanácsom. Ha a, népnek ez tetszik, ha a t. Ház meg van győ­ződve, hogy a nép ennek örül, hogy a nép meg van hatva, (vitéz Balogh Gábor: Azt nem mondtami! De. elkeseredettség nincs!) akkor tessék most mindjárt megcsinálni a választó­jogot, mert nagyon kevés ilyen alkalom nyílik, amikor a nép örömét ennyire ki tudjuk csi­holni % (vitéz Balogh Gábor:- Ez a, demagógia!) Teienítesi és hitbizományi javaslat nem akad minden percben, azt csak ritkán lehet csinálni. Ezek nagy javaslatok és ha ezeket a nagy javaslatokat gyönyörűen, szépen, közmegelé­gedésre, az emberek örömére megcsináltuk, ak­kor itt az alkalom, tessék választani. Ha a nép örül, — megtetszik látni — akkor ezt az okve­tetlenkedő, vertikális ellenzéket bizonyára el fogja seperniaz útjából, (Rassay Károly: Ho­rizontális ^ irányban!) horizontális irányban. (Zaj. — vitéz Balogh Gábor: Egyszerre meg­oldja^ minden bajunkat az általános titkos vá­lasztójog. Egyszerre rendbejön minden? — vi­téz Szalay László: Az okvetetlenkedés nem ve­szélyes! — Meizler Károly: A közigazgatási bíróság ítéletei talán majd megoldják a bajo­kat! — Br. Vay Miklós: Igazságosak voltak! — Zaj.) Elnök: Meizler Károly képviselő urat ké­rem, ne szóljon állandóan közbe! Dulin Jenő: Ezek azok a legfőbb okok, amelyek miatt bizalmatlan vagyok, azonban vannak más okok is. Majd az appropriációs vitánál — ahol bővebben lesz erre alkalmunk — bátor leszek rámutatni és részletesen kifej­teni ezeket az^ okokat. . (Rassay Károly: Mi van az összeférhetlenségi törvénnyel?) Itt rö­viden még csak az összeférhetlenségi törvényre mutatok rá. A miniszterelnök úr, azt hiszem, szintén teljes mértékben osztja azt a kívánal­mat, hogy a törvényhozás legyen minden vo­natkozásban teljesen független^ tehát meg kell szüntetni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a törvényhozók függetlenségét károsan befo­lyásolják. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Termé­szetesen nem teszek különbséget s elképzelhe­tetlen, hogy ezt pártokra vonatkoztassuk, mert ennek a követelménynek mindannyian alávet­jük magunkat. Igaza van Wolff Károly igen t. képviselőtársunknak, — azt hiszem, ő volt '. ülésé 1936 június ê-ân, szombaton, 567' aki ezt mondta — hogy aki képviselő akar lenni, az legyen képviselő s aki kalmár akar lneni, az legyen kalmár, (Elénk helyeslés a bal­oldalon.) így el volna intézve a dolog, el kell a kettőt választani. Nem hiszem, hogyha, ebben a kérdésben is egyenként megkérdezném t. képviselőtársaimat, akadna valaki, aki azt mondaná: nem, a kalmárságot és a képviselő­séget össze kell vegyíteni. Ha ez így van, ak­kor miért nem jövünk a törvénnyel, miért nem alkotjuk meg végre valahára ezt a bizonyos összeférhetlenségi törvényt. Még csak egy dologra térek ki pár percig, azután befejezem beszédemet. (Halljuk! Hall­juk! balfelől.) A miniszterelnökségi költségve­tésnél ezúttal is kifogásolom azt a nagy össze­get, amely rendelkezési alap címén van fel­véve, {Helyeslés balfelől. — Farkas István: A korrupció fészke!) úgyszintén ajz informatív szolgálat és a sajtóosztály költségeire felvett 950.000 pengőt. (Rassay Károly: Es ami még azonkívül van!) Először arra gondoltam, hogy a sajtóosztály költségei talán a miniszterelnök­ségi sajtófőnökség fenntartási költségeit jelen­tik, de azután megállapítottam, hogy a minis'z­terelnökségi költségvetés 1. rovatában benne vannak az összes személyi járandóságok és a. 2. rovatban vannak a dologi kiadások. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Az eddig ki­fejtettek folytán a kormánnyal szemben bizal­matlan vagyok és ezért a tárca költségvetését nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a bal­oldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Nincs senki felirat­kozva! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök urat helyettesítő földmí­velésügyi miniszter úr kíván szólni. Darányi Kálmán, a miniszterelnök helyet­tesítésével megbízott földmivelésügyí minisz­ter: T. Ház! A miniszterelnökségi költségvetés tárgyalása alkalmával felszólalt t. képviselő­társaim közül az ellenzék részéről hárman, Du­lin Jenő, Kun Béla és Buchinger Manó t. kép­viselőtársaim tették szóvá a titkos választójog kérdését. (Kun Béla: Ügy van! Ez a k HT diuál is kérdés!) Méltóztassék megengedni, hogy egé­szen röviden reflektáljak erre. (Halljuk! Hall­juk!) A miniszterelnök úr ebben a kérdésben minden kétséget kizáróan; leszögezte álláspont­ját a Felsőház 1934 június hó 20-án tartott ülé­sén mondott beszédében, arra nézve pedig, hogy mikor óhajtja a titkos választójoggal foglal­koztatni a törvényhozást, 1935 november hó 27-én megismételte a már ebben a tárgyban elő­zőleg többször is tett kijelentését. Ehhez ne­kem semmi hozzáfűzni valóm nincsen. (Kun Béla: Ez sovány kijelentés!) Méltóztassék elol­vasni ezeket a beszédeket és azután konsta­tálni, hogy sovány-e vagy sem ez a kijelentés. (vitéz Balogh Gábor: Érdemleges válasz ez az urak támadásaira!) , 'Ami a választási visszaéléseket illeti, tad­tommal nem volt még olyan képviselőházi ülés, amelyen politikai kérdések tárgyalása során az ellenzék részéről ezeket fel nem hoztak volna, s az utóbbi időben is, — elismerem — többször előhozták ezeket a kérdéseket. Min­denesetre, amikor konkrét esetek fordulnak elő, ezeket módjában van minden választás után az illető pártoknak az arra illetékes és arra I hívatott fórum előtt, a közigazgatási bíróság­78»

Next

/
Thumbnails
Contents