Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

556 Az országgyűlés képviselőházának : küzdött Magyarország intergritásáért, de maga hallgatott! — Buchinger Manó: Mi van a választójoggal? — Fropper Sándor: Azt hiszi talán, hogy édes titok volt a magyar jogtalanság? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Krüger Aladár: T. képviselőtársam, magyar jogtalanságról beszélni lehetett a kommün alatt, (Farkas István: Most is lehet!) lehetett róla beszélni a Károlyi-forradalom alatt, de ezer év óta és kivált 1848 óta nem lehet! (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon.) T. képviselőtársam ilyen hanggal lehet a külföldet lázítani Magyarország ellen, mint ahogy^ lázították azelőtt is, de ezzel a hanggal használni Magyarországnak nem lehet és éppen azért erről a helyről ezt a legerélyesebben kell visszautasítanom. (Elénk helyeslés jobbfe161 és a középen.) Buchinger Manó t. kép vi s selő társ am utalt azután a külföldi példákra és a jelenkori külföldi példákra is és bizonyos dicsérettel emlékezett meg a francia állapotokról. (Igaz! Úgy van! — Derültség jobbfelől.) Franciaországban tényleg van a tisztes túloldalnak tetsző demokrácia, ezt t. képviselőtársam nem is kifogásolta. De azt, hogy hová vezetett ez a demokrácia, (Buchinger Manó: Kenyérhez!) látjuk a mai lapokból, amikor olvassuk, hogy a párisi lakosság a vidékre menekül, nehogy kiéheztessék, minthogy a főváros ostromzár alatt áll. Ez a demokrácia ostromzár alatt tartja Paris békés polgárságát, amely menekül ész nélkül a vidékre. (Farkas István: De sötét gondolkodásúak az urak!) Hogy hová fog ez vezetni, azt nem tudjuk, de mentse meg az Isten Franciaországot attól, hogy ez a demokrácia ezen az úton továbbhaladjon. (Propper Sándor: Krüger papa, aludjék nyugodtan!) De látom más példáját is a demokráciának. Ott van a demokrácia klasszikus példájaként Anglia, ahol MacDonald, a munkásság vezére, a munkáspárt részéről a nemzet legelső méltóságára emelkedhetett, lehetett Anglia, NagyBritannia miniszterelnöke, (Buchinger Manó: Mert ott van választójoguk a munkásoknak!) mert MacDonald nemzeti érzéssel eltelt munkás volt, erős nacionalista, keresztény és nemzeti alapon álló becsületes munkás volt, (Surgóth Gyula: Szóval elsősorban angol volt, azután volt munkás!) aki munkástestvérei érdekében is, de a nemzet érdekében is megteremtette Angliában azt a nemzeti összefogást, amelyet a munkásság segítségével és a munkásság érdekében is, mi is meg fogunk csinálni. (Zaj.) Van egy másik példa, de egy harmadik példa is. A második példa Mussolini, (Buchinger Manó: Az kellene maguknak!) aki szintén munkás volt, aki a szociáldemokrata pártból nőtt ki és annak tévedéseit, hibáit belátva, de viszont a szociáldemokratáktól eltanulva a szervezkedés nagyszerű tudományát: a titkos választójogon keresztül is Olaszországot olyan magasra tudta emelni, amilyen magasra Olaszország még csak nem is álmodta, hogy valamikor is fel fog emelkedni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezt egy munkás tette és mindnyájan megemeljük előtte a kalapot, mert nemzeti alapon álló munkás volt. (Úgy van! Ügy van! Taps jobbfelől és a középen.) Ott van azután harmadik példaként Hitler, aki szintén munkás. Azt hiszem, hogyha valakinek, úgy a munkásságnak mindenesetre büszkének kell lennie Hitlerre, mert hiszen ő is a titkos szavazás útján került oly magasra Németországban, ő is a munkásságon keresztül 2. ülése 1936 június 6-án, szombaton. és a munkásság érdekében emeli fel Németországot, tisztán nemzeti alapon. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Akkor miért félnek a titkos választójogtól? Miért zárkóznak elf — Zaj. — Elnök csenget.) Mi a tanulság ebből? Köszönettel húzom alá, hogy Buchinger Manó képviselőtársam rátért erre a témára, mert hiszen másképpen talán nem lett volna alkalmunk erről a kérdésről őszintén és nyíltan nyilatkoznunk. A tanulság! az, hogy a demokrácia, a munkássággá] való összefogás igenis, minden kormányzati rendszernek alapja kell, hogy legyen, ez azonban csak úgy lehetséges, ha maga a munkásság is ráhelyezkedik a nemzeti alapra. (Farkas István: Régi frázis ez! — Zaj.) A munkásságot mi részben mélr rá is vezettük a helyes útra, (Farkas István: Frázisbk!) mert a szervezeteinkben lévő munkásság állandóan, napról-napra gyarapszik, otthagyja a szociáldemokrata szakszervezetiekéit. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Persze! Hogyne!) Örömmel tatjuk, hogy jönnek hozzánk (Farkas István: Inségsegélyt kapnak!) es még többen jönnének, ha az a bizonyos szociáldemokrata szakszervezeti terror nem tartaná őket foigva ott, ahol eddig' voltak. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől. — Farkas István: Szégyeljék magukat!) Mert a munkások tanultaik az 1919-i eseményekből (Farkas István: Bizony tanultak!) és tanultak az oroszországi eseményekből is. (Felkiállások jobbfelől: Lásd Spanyolország!) Nemcsak a falusi (parasztnak, hanem a vártosi polgárságnak és ai váirosi munkásságnak is békére van szüksége ;

; békés, nyugodt fejlődés esetén előhbre tud haladni a polgárság is, előbbre tujd haladni a falusi lakosság is, de előbbre trad haladni a munkásság is. A munkásságnak sem

! érdeke a forradalom, mert a forradalom) csak a szennyes elemek felszínrejutásáit szolgálja, Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) de a mélységben még nagyobb lesz a nyomor. (Pronper Sándor: Sőt boldogulhatnának a kistrafikosok is!) Ha t. képviselőu

iiáirsajn' elolvasná Alexandra Rachmanova könyvét, akkor tudná, hogy milyen mélységhe vitte a munkásságot is a forradalmi szociáldemokrácia a kommunista Oroszforsz'áigban. (Prosper Sándor: Sőt a kistrafikosok is boldogulhatnának, borotvapengéket árulhatná; nak. — Br. Vay Miklós: A cuci vezéreik keresni akarnak. — Zaj) T. Képviselőház! Ezen az úton, amelyen ma halad a szociáldemokrata párt, mii követni nem ffogjuk, (Farkas István: Nemi is kívánjuk, hogy kövessenek! Oda, felvilágosodott emberek kellenek!) mert az a demokrácia, amelyet hirdetnek, demagógia! (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Mi az igazi demokráciát hirdetjük. (Zaj.) amely demokrácia nincsen kötve ranghoz sem^ mert hiszen nagyobb demokratát képzelni sem lehet* mint gróf Széchenyi István volt. Mi büszkék vagyunk arra, hoa:y Széchenyi Istvántól, Kossuth Lajostól és Deák Ferenctől származik a mii demokráciánk. Az ősökre tett célzást képviselőtársunk. Ezek a mi őseink, de nem Robespierre és nem' Marx, anert nekünk idegen ősök nem kellenek, mi a magunk magyar őseinek niagvar demokráciáját követjük tovább is és nem követjük Oroszország példáját, ahol most 64 kormányzó között mindössze négy vérbeli orosz van, 60 közöttük idegen fajta. (Egy kann jobbfelől: Zsidó!) T. Képviselőház! Azt a demokráciát, amelyet mi követünk, az egész ország örömmel fogadja (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és ennek