Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-142

o50 Az országgyűlés képviselőházának 14 teli többlettel szemben mindössze 1600 pengő, ami azt bizonyítja, hogy éppen ennél a tárcánál különösen a nemzeti takarékosság parancsszava volt az irányadó a kormányra nézve. Nem az összegszerűség dönt itt, hanem azoknak az intézményeknek a fontossága, amelyeket ez a költségvetés felölel. Különösen fontos az a körülmény, hogy ezeknek az intézményeknek majdnem mindegyikét a kimunkálás alatt lévő különböző közjogi reformok érinteni fogják. A kormányzóság személyi járandósága a multévi 115.510 pengővel szemben most 118.248 pengő, tehát a többlet mindössze 2738 pengő. Két nagyon érdemes, régi tisztviselő részére nagyobb fizetési osztályt irányoztunk elő. A méltányosság parancsolta ezt és az a körülmény, hogy ennél a tárcánál, ennél az intézménynél a fluktuáció csekély, úgyhogy előléptetések útján nagyon nehéz volna honorálni a kiváló érdemeket, hiszen egészen bizonytalan, mikor érkezik el az előléptetés ideje. Kislétszámú hivatalnoki karral mintaszerűen működik a kormányzóság, 24 óránál tovább ott az ügyek nem pihennek, és nem egy minisztérium van, amelynél több ügyosztályszámmal rendelkezik a kormányzóság. (Kun Béla: Példát vehetnek tőle a minisztériumok.) Példát vehet tőle mindenki, mert hiszen az adminisztráció mintaszerűségét egy olyan kiváló férfiúnak köszönheti, — t. barátom közbeszóláválaszolok —- aki a mi nagy uralkodónknak, I. Ferenc Józsefnek, első szárnysegéde volt (Éljenzés.), Magyarország kormányzója, és akinek segítőtársa ebben a nagy munkában a kabinetiroda kifejlesztésében és megszervezésében a kabinetiroda főnöke, Vértessy Sándor. (Éljenzés.) Olyan kiváló ez az intézmény, hogy külföldről jönnek ezt tanulmányozni. Legutóbb például a lengyel miniszterelnök tette tanulmány tárgyává, hogy utánozza, mintául vigye haza a maga országába ennek az intézménynek szervezetét. Nagy súllyal esik latba

1 az a körülmény is, hogy nemcsak a méltányosság szelleme, hanem — ismétlem — a takarékosság szelleme is uralkodik ezen az intézményen. Mert amíg nálunk mindössze 118.248 pengő az az öszszeg, amely személyi járandóságokra megy, addig az egyik hozzánk hasonló kis országban, Ausztriában a hasonló intézmény ötször ilyen költséggel, Csehország hasonló intézménye pedig tízszer ennyi összeggel dolgozik. T. Képviselőiház! A tárca egyik címe a fő-udvarnagyi bíróság. (Farkas István: Azt meg is lehetne már szüntetni!) Erről a múlt évben beszéltem, a múlt évben emlékeztem meg részletesebben éppen egyik szocialista képviselőtársunk szavaira reflektálva, — Györki képviselő úr szólott akkor közbe — és részletesen kifejtettem, hogy mi a hivatása ennek a főudvarnagyi bíróságnak. Ez most nem az én feladatom, én csak arra mutatok reá, hogy itt mindössze 11.280 pengő kiadási többlet van előirányozva, (Farkas István: Ez is felesleges!) a betöldenő elnöki állásra. En azt hiszem, t. képviselőtársam nem barátja annak, hogy ne honoráljuk a valódi, becsületes munkát. (Farkas István: Na de ott van a rendes bíróság, miért iákkor egy olyan külön bíróság

1

?) Ha a kormány arra határozza el magát, hogy kinevezésre olyasvalakit terjeszt elő, aki a rendes híróság tagja, — aimi a lehetőségek közé tartozik — és aki ugyan abban, vagy hasonló fizetési osztályban van, akkor a 2. ülése 1936 június 6-án, szombaton. költségvetés általános összege szempontjából ez semmi többletet nem jelent. Amikor kérem, hogy ezt tudomásulvennü méltóztassék, folytatom beszédemet. T. Képviselőház! Keformkorszakot élünk, reformkormányunk van, (Farkas István: Csak reformunk nincs!) reformgondolatokkal foglalkozik az. egész magyar nemzet, mert ettől várja újjászületését. (Kun Béla: De még késik!) Társadalmi rendek, osztályok és nemzedékeik vállvetve dolgoznák ezeíken a reformgondolatokon, hogy ezeket, anient intézményeket és alkotásokat megvalósítsák. (Farkas István: Szeretnénk már látni!) Minden kis tárcát érinteni fog ez a reform, így magát a kormányzóságot is, a kormányzói jogkör kiterjesztésével és az ezzel összefüggésben levő egyéb közjogi reformokkal. Az, országgyűlést i& érinteni fogja ez, hiszen előttünk áll a felsőház reformja és előttünk áll a titkos választói jog általánosítása, (Kun Béla: Mikor?) az összes kerületekben. (Felkiáltások bálfelől: Mikor?) A legközelebbi jövőben. (Kun Béla: Mikor?) Mííhelyt Klebelsberg iskolapolitikájának és annak a nagy népnevelési munkának hatása,, amelyet a társadalmi rendek, osztályok^ és politikai pártok is akarnak, (Farkas István: Ez megint 50 esztendő!) az egyház áll az élén ennek a társadalom- és nemzetnevelő munkának — kellőképpen mutatkozik, nagyon természetes,, hogy a lehető legrövidebb időn belül rá fogunk erre térni, (Kun Béla: Szép, de nagyon ímessze terminus! — Buchinger Manó: Ez egészen új dolog!) mert hiszen nincsen nézeteltérés az egész képviselőházban, abban a tekintetben, ihogy a vidéki kerületi választók, (Farkas István: Elodázzák megint 50 évre!—Buchinger Manó: A napszenzációja!) éppúgy bírják mindnyájunk bizalmát, és éppúgy megérdemlik, hogy titkosan válasszanak . . . (Kun Béla: Helyes, de már ma, megérdemlik!) En jelenidőben beszélek. (Zaj a bal- és szélsobaîodalon) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassék az előadó úrral vitába szállani. Hegedűs Kálmán] előadó: Itt a többkiadás mindössze 13.300 pengő, ami természetbeni lakásoknak bérlakásokká való átváltoztatásából származik, 4800 pengő a nem rendszeres illetmények összege, mert ideiglenes munkaerőket kell akalmaznunk az eddig tapasztaltak alapján. A személyig járandóságok csökkenése 5900 pengőben nyilánul meg, nevezetesen a képviselőházi őrségnéil a legénység között kisebb rendfokozatúak vannak alkalmazva. A Legfőbb Állami Számszék költségelőirányzata csaknem változatlan. 10.000 pengővel emelkedett a, dologi kiadás tatarozás és egyéb jogcímen, ugyanennyivel csökkent a személyi kiadások összege. T. Képviselőház! Elérkeztünk ehhez az intézményhez, amely ugyancsak reformra szorul, hiszen csak egy adattal szolgálok a t. Képviselőháznak: 1870-ből való a Legfőbb Állami Számvevőszéket létesítő törvény, 1880-ból a második vonatkozó törvény. Ilyen hosszú idő után változtak a viszonyok; nagyon természetes, hogy új törvényre van szükség, a Legfőbb Állami Számvevőszék hatáskörét ki kell terjeszteni az autonómia jogainak teljes megóvásával, a legfőbb hatóságok felügyeleti és intézkedési jogának teljesen érintetlenül hagyása mellett a városokra azok után a szomorú tapasztalatok után, amelyeket a legutóbbi hetek-