Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-141

Az országgyűlés képviselőházának Hl. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 545 okosabb lett volna légi taxiállomásokat léte­síteni, — esetleg ezeken a helyeken, amelyeket említettem — olyan állomásokat, amelyeken rendelkezésre állanak repülőgépek azok ré­szére, akik igénybe akarják venni és hogy igénybevehessék, minden nagyobb község és város határában meg kellene építeni, ha nem is a repülőtereket, legalább a leszállóhelyeket. Ha ez megtörtént volna, nem fordult volna elő az, ami Hültl professzorral történt meg, hogy Triesztbe hívták a magyar orvostudomány na­gyobb dicsőségére és amikor ilyen repülőgépet akart igénybevenni, ilyen repülőgép rendelke­zésére nem állott. Akkor elkövetkeznék az, hogy kiépüljenek a mi. belföldi légiforgalmi vonalaink és kiépüljenek azok a külföldi légi­forgalmi vonalak, amelyekről a mélyen t. ke­reskedelmi miniszter úr említést tett, amelyek azonban nincsenek meg, mert megállapítha­tom, hogy nincsenek meg. Ha megnézi az em­ber a nemzetközi légiforgalmi térképeket, ak­kor azt f látja, hogy Budapest egy zsákutca, amelyből Bécs felől jövet idevezet az út, de in­nen csak Belgrádba van még kimenet, tovább Uincs. Nincs vonalunk Krakó felé, holott már csak a magyar-lengyel barátság miatt is meg kellene csinálni, az olaszbarátság ellenére sincs Budapest és Fiúmé között légi forgalmunk, te­hát, mint mondottam, Budapest ebből a szem­pontból zsákutcát jelent. T. Ház! A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca második alcíme alatt vannak felvéve azok a kiadások, amelyek közel 2'8 millió pen­gővel többet jelentenek, mint a megelőző év­ben. Ezek a kiadások azt mutatják, hogy a ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr a légi közlekedés rendkívüli fontosságát átlátja és megérti. Nekem ez maga elegendő volna, hogy bizalommal fogadjam el a kereskedelem­és közlekedésügyi tárca költségvetését, de lan­nál inkább bizalommal teszem ezt, mert mó­domban volt a mélyen tisztelt miniszter úrral néhány megbeszélést folytatni, amelyekből azt látom, hogy őbenne a magyar repülésügy végre tettekben t megnyilvánuló hivatott képviselőt nyert. Ezért a tárca költségvetését örömmel el­fogadom. (Éljenzés és helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Balogh István! Elnök: Balogh István képviselő urat illeti a szó. ifj. Balogh István: T. Ház! Nagyon saj­nálom, hogy a miniszter urat ismét nem üd­vözölhetem itt és nem interpellálhatom itt a Ház színe előtt. Bár elhallgathatnám a minisz­ter úrnak azt a kitételt, " amellyel az a bizo­nyos »másik képviselőt« vádolta bizonyos köny­nyelmű interpelláció miatt, én most ideállok és kijelentve, hogy én vagyok az a bizonyos má­sik képviselő, szeretném igazolni hogy nem könnyelműen, — és az ő beállítása szerinti­meggondolatlanul és rossz értesülés szerint in­terpelláltam, mert szinte a kíméletlenségig, ne­veket felemlítve igazoltam' azokat a gondolato­kat és állításokat, amelyeket idehoztam annak­idején a burgonya-szindikátus és egyéb -kül­kereskedelmi ferdeségek ügyében. Amint r kí­vánja a miniszter úr, nagyon szívesen állok rendelkezésére ugyanazokkal az adatokkal, de amint akkor sem volt itt, hogy jelenlétében mondhattam volna el az interpellációt, úgy most sincs itt ö így nagyon sajnálom, hogy újra nem tudom magam előtte igazolni. Tovább megyek. Külkereskedelmi vonatko­zásiban itt igen sok hozsannát zengtek a ma­gyar királyi postának és az államvasútnak. En iá reális bírálat alapján csupán azokra a hiányosságokra akarok kitérni, amelyek tény­leg fennállanak. Egyetlenegy képviselőtársam sem tért ki, illetőleg elfelejtett kitérni arra, hogy vannak az Alföldön olyan tanyák, ame­lyek érdekében a magyar királyi posta a füle botját sem mozgatja, hogy kikézbesítsen egy le­velet. Méltóztassanak elgondolni, hoigy ha va­lakinek akármilyen fontos levelet, akár express ajánlott levelet küldenek is, — Debrecen csak elég nagy város — mégis ha ez a levél la ta­nyára szól, az elsőfokú közigazgatási hatóság­nál teszik le azt a levelet s ott várja be a gaz­dáját, vagy ha az nem jön, azt az időt, amikor megérik a papírkosárra. A vasút állatszállítási tarifái minden ked­vezunény dacára nagyon súlyosak. A Mateosz. autófuvarozási részvénytársaság ügyvitele, bár­milyen nagy elismeréssel is nyilatkozott felőle a t. miniszter úr, kedvezőtlen, az ellenőrzése pedig hiányos, mert egy egyszerű kis vasúti fékező őrzi ellen a sorompónál azt, hogy váj­jon a Mateosz. kocsija hosszú távolságokra csakugyan azokat az árukat viszi-e, amelyek vitelét neki a szerződés megengedi. Tudvalévő, hogy bizonyos árucikkeket nem fuvarozhat ez a teherautó-vállalat, az áruk faj súlyára és ki­csi térfogatára való tekintettel, mégis gyakran szállítja ezeket az árukat, úgyhogy ezzel sok­szor elvonja a szállítást a Máv. elől. T. Ház! A hazai kereskedelemi és közgazda­ság egy bizonyos sérelmet szenved azáltal, hogy a külkereskedelmi hivatal részéről a ki­vitellel kapcsolatban olyan kellemetlen állapo­tok adódnak elő, mint amilyeneket legutóbbi interpellációmban szóvá tettem. A gabona ha­táridőspiac nagyon helyes a gazdák szempont­jából, főleg azoknak a gazdáknak a szempont­jából, akik el vannak adósodva és akik: olyan súlyos anyagi helyzetben vannak, hogy ami­kor elvetették azt a búzát, máris szeretnék azt eladni és az árát rögtön fel is venni, mert a közterheket, az adót, a rezsit és egyebeket nem tudják imibői fedezni. Sokat emlegetik ebben a Házban egyes képviselőtársaim műutaink kiválóságát, mégis rá kell mutatnom arra, hogy a bitumen-utak még ma is igen nagy összegeket visznek ki az országból, holott vannak hazai termelésű igen tiváló dolgaink, f amelyeket nagyszerűen tudnánk az utak építésére felhasználni és ér­tékesíteni. T. Ház! foglalkoznom kell a kartelek kér­désével is. A karteleknek szinte egy vonalon való mozgása arra a megállapításra kell, hogy vezesse az embert, hogy a kartelek egykéz­rendszerként nehezednek rá a magyar gazda­sági életre s így sajtolják ki azt a szerencsét­len gazdatársadalmat és azt a termelőréteget, amelyre rá vannak szabadítva apró kis 54 mil­lió pengőért. Köztudomású az, hogy cukor-, gyapjú-, szövet-, vas-, zsák- és ponyvakartel működik, azonkívül a tej, a vaj, a tojás mind kartelizálva van. Mindez nagyon súlyosan, na­gyon kellemetlenül nehezedik a közgazdasági életre. Nem akarok hosszasabban foglalkozni ia szövetkezetekkel, mint a Hangyával, csak meg­említem, hogy a közgazdasági életre nehezedik az, hogy ezek" horribilis fizetéseket utalni^ ki vezető embereiknek. En, minthogy bizalmatlansággal viseltetem 74»

Next

/
Thumbnails
Contents