Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-141

Az országgyűlés képviselőházának 1, egészítő része a céltudatos gazdaságpolitika- i nak. (Ügy van! Helyeslés a jobboldalon.) Ebben a pár mondatban ismertettem az új kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium munkakörét. Tekintettel arra, hogy az új mi­nisztérium működését már múlt év július 1-én kezdette meg, a múlt évi számadatok ma már összehasonlítás alapjául szolgálhatnak és azért» amikor a költségvetés ismertetésére rá­térek, néhány számadatot leszek bátor az el­múlt évi költségvetésből ismertetni. Az összes kiadások a múlt évi 34*5 millió pengővel szemben 38 millió pengőnél nagyobb összegeket tesznek ki, az emelkedés tehát — figyelmen kívül hagyva azt a közel 200.000 pengőnyi emelkedést, amellyel a nyugdíjter­heknél, a nyugellátási kiadásoknál találko­zunk — kereken 3'5 millió pengő. E mellett meg kell állapítanunk, hogy a költségvetés a folyó évben is a legnagyobb takarékosság jegyében állíttatott össze. Hogy mégis a ki­adásoknak ilyen emelkedését találjuk, annak magyarázata ott keresendő, hogy olyan gaz­dasági szükségszerűségek jelentkeznek, ame­lyek elől kitérni nem lehet és olyan új fel­adatkörök állottak elő, amelyeket megfele­lően dotálni kellett. Ezek a kiadások azon­ban rövidesen többszörösen visszatérülnek a gazdasági élet fejlődése következtében. A leg­jelentősebb kiadási tétel az új budaörsi re­( pülőtér létesítése, amire 2*5 millió pengő irá­nyoztatott elő és a folyó évi költségvetésben is 1,640,000 pengőt találunk erre a célra be­állítva. A repülés fejlesztése ma már minden ál­lamnak elsőrendű feladata, Budapest pedig földrajzi fekvésénél fogva ezenfelül egyik igen fontos kikötőállomása a rendszeres nem­zetközi repülőjáratoknak. A mátyásföldi re­pülőtér, amely jelenleg használatban van, ma már sem felszerelésénél, sem elhelyezésénél fogva nem alkalmas arra, hogy az egyre job­ban erősödő és növekvő repülő forgalmat le­bonyolítsa. Éppen ezért feltétlenül szüksé­gesnek mutatkozott egy új modern repülőtér létesítése, mert különben az a veszedelem fe­nyegetett volna, hogy a nagy nemzetközi já­ratok Magyarországot elkerülik. Közel 11 millió pengőt kitevő beruházási tételt találunk az »Államépítészeti hivatalok, közutak és közúti hidak« címnél, amely ösz­szeg legnagyobb részhen a 10 éves nagy út­építési programm keretében kibocsátott köte­lező jegyek 'beváltására szolgál. Amint mél­tóztatnak tudni, az elsőrendű utak állandó burkolattal való átépítése egy folyamatban lévő nagy programm keretében bonyolódik le, az utak azonban hamarább megépülnek, mint ahogyan az útépítéshez szükséges jelentős összegeket ki lehetne fizetni, tehát olyan meg"­oldás találtatott, hogy kötelező jegyeket bo­csátott ki az állam, amelyeket azután évente bizonyos megállapított részletekben vissza­vált. 300.000 pengőt kitevő beruházási összeget találunk továbbá a csepeli ^vámmentes ki­kötő ciménél is, amely kikötőben a forgalom örvendetes emelkedése folytán a már meglévő raktárhelyiségek nem elegendők, úgy hogy feltétlenül szükségesnek mutatkozott egy új. raktárház építése. Ez azonban olyan befek­tetés, amely egy-két év alatt teljes összegé­ben vissza fog térülni. A kiadási és az előbbemlített jelentéke­nyebb beruházási összegek mellett a bevételi oldalon is találunk közel egymilliót kitevő be­íl. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 497 I vételi többletet, amely részint az előző évek­| ben útépítésekre adott kölcsönökből vissza­járó tőke és kamatszolgáltatásokból, részint e csepeli kikötő évről-évre emelkedő bevételei folytán, részint pedig a mértékügyi intézet munkakörének az elektromos mérők vizsgála­tára való kiterjesztése következtében állott elő. Amikor a kereskedelemügyi és közlekedés­ügyi tárca költségvetését vizsgáljuk és azt lát­juk, hogy nemcsak a meglévő munkakörök bő­vülnek, amelyek egyre több és több munkát rónak a minisztérium tisztviselői karára, ha­nem állandóan új problémák is merülnek fel, akkor nagy elégtétellel kell megállapítanunk, hogy a tisztviselői kar olyan teljesítményt pro­dukál, amely igazán nagyon nagy elismerésre méltó. A tisztviselői kar a múlt évi létszámhoz képest 78 fővel csökkent, a személyzeti kiadá­soknál pedig azt látjuk, hogy több mint 100.000 pengő megtakarítás mutatkozik, akkor, meg­állapíthatjuk, hogy kisebb tisztviselői kar, lé­nyegesen kisebb személyzeti kiadással mindeze­ket a nehéz kérdéseket rendesen és kifogásta­lanul látja el, amiért kétségtelenül a legtelje­sebb elismerés kell, hogy illesse a minisztérium tisztviselőit. Meg kell itt még említenem egy kisebb té­telt is, amely mint teljesen új költségvetési té­tel állíttatott be a tárca költségvetésébe. Neve­zetesen kereskedőnevelésre elsőízben találunk 50,000 pengőt beállítva. Az összeg. — mint em­lítettem — nem nagy, kiemelendő mint örven­detes kezdeményezés, mert ma, amikor csak az tud boldogulni, akinek megfelelő szaktudása és megfelelő intelligenciája van, igen fontos, hogy mi fiatal kereskedőgenerációnkat tanulmány­utakra tudjuk kiküldeni és úgy tudjuk keres­kedőinket nevelni, hogy a külföldi piacok spe­ciális helyi viszonyaival is megismerkedhesse­nek. Ezáltal olyan kereskedőgenerációt fogunk nevelni szakmai téren, amely kereskedőgenerá­ció munkája az országnak feltétlenül hasznára lesz. (Ügy van! tlgy van!) Néhány szóval meg kell emlékeznem az idegenforgalom jelentőségéről is. Az idegen­forgalom csak az utóbbi években lett közismert és számottevő tényező Magyarországon. Az­előtt a magyar ember utazott külföldre és pénzügyi mérlegünkben igen jelentékeny tételt tett ki az az összeg, amelyet a magyarok küb földre vittek és külföldön elköltöttek, ami miatt idegenforgalmunk mérlege állandóan igen erős passzivitást mutatott. Az elmúlt év­ben az összes idegenforgalmi kérdésekkel és propagandával foglalkozó szerveket egy szerv alá osztották be és a kormány felállította az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalt, amely mint legfelsőbb fórum intézi,az idegen­forgalommal összefüggő összes ügyeket. A múlt évi eredmények azt bizonyítják, hogy az idegenforgalom Magyarországon már gazdasági szempontból is igen jelentős ténye­zővé vált. Nevezetesen a múlt évben már 133-000 idegen fordult meg Magyarországon, akik a számítások szerint 325 millió pengőt költöttek el nálunk, amivel szemben a külföldre utazó magyarok összesen nem költöttek el 30 millió pengőt, idegenforgalmi mérlegünk tehát már kereken 2'5 millió pengővel aktívvá vált. Az idei eddigi eredmények ugyancsak azt mu­tatják, hogy a Magyarország felé irányuló ide­gonforgalom újból igen erős fejlődést tüntet fel, nemcsak azért, mert a külföldiek kezdik megismerni az országot és nemcsak azért, mert természeti szépségekkel, kultúrával, fürdőhe­G8*

Next

/
Thumbnails
Contents