Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-140

472 Az országgyűlés képviselőházának 1U0. ülése 1936 június Jt-én, csütörtökön. lehetett kiküszöbölni, ez a tevékenység azon­ban véleményem szerint korántsem meríti ki ennek az iparfejlesztő intézménynek a feladat-i körét. • Az új találmányok értékesítése, a technikai eljárások alkalmazása rendszerint bosszú kí­sérleteket, lépésről-lépésre baladó, szívós, ki­tartó^ munkát kíván. Ennek a munkának el­végzését egyik nemzet sem bízhatja a másikra, mert az új eljárásoknak alkalmazása, az új berendezéseknek és általában munkarendszerek­nek a nemzeti iparba való beillesztése rendsze­rint helyi kísérletezések egész sorozatától függ. Az ipari kísérletezés! ügye annál nagyobb figyelmet érdemel nálunk, ahol a, nyers any âg­és az energiahordozó-készletek szűkös volta, kü­lönösen kötelességünkké teszi azt, hogy szak­tudásban, a termelési és megmunkálási eljárá­sokban az iparosodás nagyobb fejlettségi fo­kán lévő nyugati államokat minél hamarabb kövessük, hogy a világ fokozott iramú terme­lési versenyében le ne maradjunk. Ha elzárkó­zotts águnk és az olcsóbb [munkaerő ma még bizonyos védelmet nyújt, ezt az állapotot első­sorban a belső, intézményes megerősödésre kell felhasználnunk, a szakoktatás mellett az ipari kísérleti és anyagvizsgálati ügy minél magasabb fokra való fejlesztésével. A Techno­lógiai és Anyagvizsgáló Intézet, sajnos, a vele szemben támasztott igényeknek ma nem tud megfelelni. Nem tud megfeleni azért,, mert el­helyezkedése meglehetősen szűkös. Hasonló kö­rülmények között tengődik a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet szakkönyvtára is, amely rendkívül értékes könyvtár is jóllehet nagyság tekintetében, a benne felhalmozott kötetek száma tekintetében csak a középkönyvtárak közé tartozik, látogatottság tekintetében azon­ban a második legnagyobb könyvtárunk az or­szágban. (Friedrich István: Örvendetes!) Mimi az anyagvizsgáló intézetnek, mind a, könyvtár­nak megfelelő elhelyezéséről kell a közeljövő ben gondoskodnunk, hogy ez az intézet ipar­fejlesztési feladatát megfelelően be is tudja tölteni. T. Képviselőház! A nemzetközi elzárkózás, a valutáris nehézségek és a honvédelmi érde­kek is egyaránt indokolttá teszik a hazai nyersanyagok felhasználását és általában elő­térbe tolják az ország energiaellátásának pro­blémáját. A hazai nyersanyagok felhasználá­sának természetesen vannak határai, de azért mindent meg kell tennünk arra, hogy az or­szág területén található és hasznosítható ás­ványi anyagokat felkutassuk, (Élénk helyes­lés.) s az esetleges földgáz- és olajkészleteket feltárjuk. A bányászati kutatás súlypontját jelenleg az ásványolajkutatás képezi. Miután az alföldi mélyfúrások a kétségtelenül nagy balneolo­giai értéket képviselő jódos — sós — hévvize­ken kívül csak kevés égethető gázt tártak fel, az állami szénhidrogénkutatás az utóbbi idő­ben a Nagy-Alföld peremére, nevezetesen a Bükk- és a Mátra-hegység aljára és Budapest környékére koncentrálódott. Három fúrás áll most befejezés előtt és, bár jelentős eredményekről még nem számol­hatok be, a geológiai és geofizikai kutatások az utóbbi időben olyan biztató jelenségeket és feltárásra érdemesnek látszó pontokat produ­káltak, hogy a jövőben e vidékekre koncen­tráljuk a szénhidrogének kutatására és feltá­rására irányuló munkát. A geofizikai mérések eredményesebbé tétele végett a torziós inga és mágneses mérési módszerek mellé bevezet­tem a reflexiós szeizmikus eljárást is. A Dunántúlon az ásványolajkutatást — mint méltóztatnak tudni — az állammal kötött szerződés alapján 1933 óta egy magánvállalat, az Eurogasco végzi. A társaság a geológiai és geofizikai felvételek terén a szerződésben ki­kötött kötelezettségeket jóval meghaladó mun­kát teljesített, ezenkívül megfelelt a mélyfú­rási kötelezettségeinek is, amennyiben Sopron megyében Mihályiban, Somogy megyében Görgetegen és Inkén Összesen 3 mélyfúrást telepített. A mihályi fúrás értékes szénsavat tárt fel, aminek hasznosítása most van folya­matban. A másik két fúrás még befejezést nem nyert. A szénhidrogénkutatáson kívül az egyéb ásványos anyagok felkutatása is folyamatban van. A kutatásoknak máris mutatkoznak az eredményei újabb bauxitterületeknek a feltá­rása, kihasználása tekintetében, azonkívül si­került új ipari célra használható kaolinterüle­teket felkutatni és a tűzálló agyag és üveg­homok feltárása terén is mutatkoznak ered­mények. (Meizler Károly: A bauxit feldolgo­zása terén is?) Az is megvan, timföldet dol­goznak már jórészben fel. Az a hatalmas áresés, amely a világgazda­sági krízissel kapcsolatban a fémek árában bekövetkezett, sok más külföldi bánya mellett az állam recski ércbányájának rentabilitását is érzékenyen érintette. A bány^a üzemének gazdaságosabbá tételére szolgáló eszközök között a hosszas kísérletek során leszűrt az a megoldás mutatkozott a legjobbnak, amellyel sikerült a recski ércekből az eddigi rézszín­poron felül egyidejűleg elemi kéngyártásra alkalmas piritszínport is előállítani. A kísérletek eredményeképpen a recski bánya ércelőkészítőjében már folyamatban vannak a piritszínpor előállításához és a ter­melésnek évi 300.000 métermázsáról 700.000 mé­termázsára való emeléséhez szükséges átalakí­tási (munkálatok. A recski hányta piritszínpo­rainak feldolgozásával foglalkozó magánválla­lat pedig ezzel egyidejűleg berendezkedett a kénkitermelésre és így ezáltal a legrövidebb időn belül feleslegessé fogjuk tenni a külföldi kénbehozatalt. Később ugyancsak a recski bá­nya termékeiből szándékozunk előállítani az arzén- és szelénszükségletünket, amelyet eddig hasonlóképpen külföldi behozatalból fedeztünk. Nem hanyagoljuk el természetesen az ás­ványi nyersanyagok kutatása mellett a mező­gazdasági nyersanyagoknak, az állati és nö­vényi nyersanyagoknak fokozottabb felhaszná­lását sem az ipari termelésben. Ez vonatkozik a gyapjúra, lenre, kenderre stb., amiről a föld­művelésügyi iminiszter úr is megemlékezett tegnapi beszédében. T. Ház! A hazai nyersanyagok fokozottabb érvényesüléséhez kapcsolódik az energiagazdál­kodás problémája is. A villamosítás terén meg­oldásra váró feladatokról a törvényhozást az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyá­ban 1935. évi noveimber hó 14-én benyújtott je­lentésemben részletesen tájékoztattam. E jelen­tésben az eddigi fejlődés és a mai állapot ismertetése mellett a még el nem látott terü­letek villamosítását, a villamosművek telje­sítőképességének emelését és a villamosművek és fogyasztók jogviszonyának szabályozását, végül pedig a tarifapolitikái kérdéseket rész­letesen tárgyaltam. Az örvendetesen növekvő villamos energia-

Next

/
Thumbnails
Contents