Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-140
472 Az országgyűlés képviselőházának 1U0. ülése 1936 június Jt-én, csütörtökön. lehetett kiküszöbölni, ez a tevékenység azonban véleményem szerint korántsem meríti ki ennek az iparfejlesztő intézménynek a feladat-i körét. • Az új találmányok értékesítése, a technikai eljárások alkalmazása rendszerint bosszú kísérleteket, lépésről-lépésre baladó, szívós, kitartó^ munkát kíván. Ennek a munkának elvégzését egyik nemzet sem bízhatja a másikra, mert az új eljárásoknak alkalmazása, az új berendezéseknek és általában munkarendszereknek a nemzeti iparba való beillesztése rendszerint helyi kísérletezések egész sorozatától függ. Az ipari kísérletezés! ügye annál nagyobb figyelmet érdemel nálunk, ahol a, nyers any âgés az energiahordozó-készletek szűkös volta, különösen kötelességünkké teszi azt, hogy szaktudásban, a termelési és megmunkálási eljárásokban az iparosodás nagyobb fejlettségi fokán lévő nyugati államokat minél hamarabb kövessük, hogy a világ fokozott iramú termelési versenyében le ne maradjunk. Ha elzárkózotts águnk és az olcsóbb [munkaerő ma még bizonyos védelmet nyújt, ezt az állapotot elsősorban a belső, intézményes megerősödésre kell felhasználnunk, a szakoktatás mellett az ipari kísérleti és anyagvizsgálati ügy minél magasabb fokra való fejlesztésével. A Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet, sajnos, a vele szemben támasztott igényeknek ma nem tud megfelelni. Nem tud megfeleni azért,, mert elhelyezkedése meglehetősen szűkös. Hasonló körülmények között tengődik a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet szakkönyvtára is, amely rendkívül értékes könyvtár is jóllehet nagyság tekintetében, a benne felhalmozott kötetek száma tekintetében csak a középkönyvtárak közé tartozik, látogatottság tekintetében azonban a második legnagyobb könyvtárunk az országban. (Friedrich István: Örvendetes!) Mimi az anyagvizsgáló intézetnek, mind a, könyvtárnak megfelelő elhelyezéséről kell a közeljövő ben gondoskodnunk, hogy ez az intézet iparfejlesztési feladatát megfelelően be is tudja tölteni. T. Képviselőház! A nemzetközi elzárkózás, a valutáris nehézségek és a honvédelmi érdekek is egyaránt indokolttá teszik a hazai nyersanyagok felhasználását és általában előtérbe tolják az ország energiaellátásának problémáját. A hazai nyersanyagok felhasználásának természetesen vannak határai, de azért mindent meg kell tennünk arra, hogy az ország területén található és hasznosítható ásványi anyagokat felkutassuk, (Élénk helyeslés.) s az esetleges földgáz- és olajkészleteket feltárjuk. A bányászati kutatás súlypontját jelenleg az ásványolajkutatás képezi. Miután az alföldi mélyfúrások a kétségtelenül nagy balneologiai értéket képviselő jódos — sós — hévvizeken kívül csak kevés égethető gázt tártak fel, az állami szénhidrogénkutatás az utóbbi időben a Nagy-Alföld peremére, nevezetesen a Bükk- és a Mátra-hegység aljára és Budapest környékére koncentrálódott. Három fúrás áll most befejezés előtt és, bár jelentős eredményekről még nem számolhatok be, a geológiai és geofizikai kutatások az utóbbi időben olyan biztató jelenségeket és feltárásra érdemesnek látszó pontokat produkáltak, hogy a jövőben e vidékekre koncentráljuk a szénhidrogének kutatására és feltárására irányuló munkát. A geofizikai mérések eredményesebbé tétele végett a torziós inga és mágneses mérési módszerek mellé bevezettem a reflexiós szeizmikus eljárást is. A Dunántúlon az ásványolajkutatást — mint méltóztatnak tudni — az állammal kötött szerződés alapján 1933 óta egy magánvállalat, az Eurogasco végzi. A társaság a geológiai és geofizikai felvételek terén a szerződésben kikötött kötelezettségeket jóval meghaladó munkát teljesített, ezenkívül megfelelt a mélyfúrási kötelezettségeinek is, amennyiben Sopron megyében Mihályiban, Somogy megyében Görgetegen és Inkén Összesen 3 mélyfúrást telepített. A mihályi fúrás értékes szénsavat tárt fel, aminek hasznosítása most van folyamatban. A másik két fúrás még befejezést nem nyert. A szénhidrogénkutatáson kívül az egyéb ásványos anyagok felkutatása is folyamatban van. A kutatásoknak máris mutatkoznak az eredményei újabb bauxitterületeknek a feltárása, kihasználása tekintetében, azonkívül sikerült új ipari célra használható kaolinterületeket felkutatni és a tűzálló agyag és üveghomok feltárása terén is mutatkoznak eredmények. (Meizler Károly: A bauxit feldolgozása terén is?) Az is megvan, timföldet dolgoznak már jórészben fel. Az a hatalmas áresés, amely a világgazdasági krízissel kapcsolatban a fémek árában bekövetkezett, sok más külföldi bánya mellett az állam recski ércbányájának rentabilitását is érzékenyen érintette. A bány^a üzemének gazdaságosabbá tételére szolgáló eszközök között a hosszas kísérletek során leszűrt az a megoldás mutatkozott a legjobbnak, amellyel sikerült a recski ércekből az eddigi rézszínporon felül egyidejűleg elemi kéngyártásra alkalmas piritszínport is előállítani. A kísérletek eredményeképpen a recski bánya ércelőkészítőjében már folyamatban vannak a piritszínpor előállításához és a termelésnek évi 300.000 métermázsáról 700.000 métermázsára való emeléséhez szükséges átalakítási (munkálatok. A recski hányta piritszínporainak feldolgozásával foglalkozó magánvállalat pedig ezzel egyidejűleg berendezkedett a kénkitermelésre és így ezáltal a legrövidebb időn belül feleslegessé fogjuk tenni a külföldi kénbehozatalt. Később ugyancsak a recski bánya termékeiből szándékozunk előállítani az arzén- és szelénszükségletünket, amelyet eddig hasonlóképpen külföldi behozatalból fedeztünk. Nem hanyagoljuk el természetesen az ásványi nyersanyagok kutatása mellett a mezőgazdasági nyersanyagoknak, az állati és növényi nyersanyagoknak fokozottabb felhasználását sem az ipari termelésben. Ez vonatkozik a gyapjúra, lenre, kenderre stb., amiről a földművelésügyi iminiszter úr is megemlékezett tegnapi beszédében. T. Ház! A hazai nyersanyagok fokozottabb érvényesüléséhez kapcsolódik az energiagazdálkodás problémája is. A villamosítás terén megoldásra váró feladatokról a törvényhozást az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyában 1935. évi noveimber hó 14-én benyújtott jelentésemben részletesen tájékoztattam. E jelentésben az eddigi fejlődés és a mai állapot ismertetése mellett a még el nem látott területek villamosítását, a villamosművek teljesítőképességének emelését és a villamosművek és fogyasztók jogviszonyának szabályozását, végül pedig a tarifapolitikái kérdéseket részletesen tárgyaltam. Az örvendetesen növekvő villamos energia-