Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

Az országgyűlés képviselőházának erdőkihágást kell elbírálniok, s a munkájuk emiatt megakad. Az emberek ugyanis belopódznak az erdőbe, hogy egy-egy hát gallyat összeszedjenek. Ezért azután 1—2 pengő büntetés jár, amely azonban egyrészt behajthatatlan, másrészt ezeknek a büntetéseknek a kirovása a közigazgatás munkáját nagymértékben hátráltatja. De ezenfelül a szegény népnek, az erdő mellett lakó nincsteleneknek az érdeke az, hogy ezt a kérdést az állam részéről ne kizárólag hasznosítási, hanem szociális szempontból is fogják fel. Ezt azért is vagyok bátor előadni, mert tudom, hogy a községek lakossága benyújtott kérvényeket a földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy juttassa őket ezekből az állami erdőkből olcsó fához, tüzelőanyaghoz. Ezek a kérvények elintézés nélkül maradtak, hiába könyörögtek ezek az emberek, télen fűtetlen szobában és hidegben kellett lakniok. Van még egy kérdés, amelyet az államerdészettel kapcsolatban, a saját érdekeltségemnél fogva vagyok bátor előadni, ez pedig a gödöllői koronauradalom kérdése. A gödöllői koronauradalonii 35.000 hold erdőből áll, amely nagyobbrészt, talán 80%-ban nem feltétlenül erdőtalajon fekszik, hanem mezőgazdaságilag nagyon jól hasznosítható talajon. En és községeim teljes respektussal vagyunk azok iránt az érdekek iránt, amelyek ehhez az uradalomhoz fűződnek. Ennek dacára, t. földmivelésügyi miniszter úr, azokat a községeket, amelyekre ezek az erdők ráülnek, valahogy mégis ki kell elégíteni. A földmivelésügyi miniszter úr volt szíves említeni, hogy az erdőtörvény alapján lehetősége van annak, hogy egyes erdőterületek kicseréltessenek legelőterületekkel. En ajánlom a mélyen t, földmivelésügyi miniszter úrnak, tegye meggondolás tárgyává, hogy a koroiiauradalom mellett lévő 8—10 község részére — nem tudom — községenként 5—600 hold földet adjanak, — ekkora földterületre tartanának igényt* — olykép, hogy a koronauradalom területét máshol más területtel kicserélnék és a különbséget készpénzben nagyon szíveseri kifizetnék. A koronauradalom nemhogy nem károsodnék az új területekkel, hanem még nyerne is rajta. Ez azért fontos, mert az én községeimben nincs olyan család, ahol hat-nyolc gyerek ne volna, ennek következtében a lakossághoz képest a földterület olyan csekély, hogy egy lélekre csak fél hold jut ^egy községben. Méltóztatnak ismerni az ország viszonyait, mindenütt megállapítható, hogy fejszám, kvóta szerint legalább egy-két hold föld jut a községekben, ellenben ezekben a községekben, amelyek a koronauradalom körül terülnek el, fél hold föld vagy 800' négyszögöl esik egy lélekre., Amellett a lakosság szaporasága hála Istennek igen nagy, mert nincs olyan család, ahol 5—6—8 gyerek ne volna. Amikor az egyke ellen beszélünk, a családvédelemről és a nemzet szaporulatáról beszélünk, .akkor nagyon szükséges volna, ha ezek a községek, amelyek a koronauradalommal ilyen kapcsolatban állnak, megfelelő, méltányos elbánásban részesülnének. Ök nem akarnak sehol sem ingyen földet* nem akarnak azokhoz a jogokhoz ragaszkodni, amelyekkel talán előző esztendőkben bírtak, de mindenesetre kérik, hogy valami eszközzel, tehát az erdőterület • kicserélésével a községek földigénylése egypár száz hold földdel kielégíttessék. Hogy mennyire szükség van erre, azt egy példával tudom igazolni. Ezekben a koronaüra139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. 407 I dalmi erdőkben vannak kisebb tisztások, vagy olyan vágások, amelyeket időnként egy-két évre kiadnak bérbe. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy egy-két hold földért egy esztendőre 120 pengő bért fizetnek ezek az emberek a koronának egy esztendei haszonbérben. Más országrészekben egy hold föld ára 120—200 pengő a mai viszonyok között, ez tehát mutatja, hogy milyen rettenetes földéhség van ott, ahol haszonbérlet címén egy esztendőre 100—120 pengőt vállalnak azok a szerencsétlen emberek, amibe (természetesen csak (belebukni lehet. Azért mennek bele, hogy ne legyenek tétlenül és ne éhezzenek, hanem abból a kis terményből, ami megterem azon az egy hold földön, a napi ellátásukat fedezhessék. Éppen azért kérem azt is, hogy ezeknél a legelőterületeknél és egyéb vágás földeknek bérletbe való kiadásánál, amelyek az államerdészetnél kiadásra kerülnek, a mélyen t. földmivelésügyi miniszter úr odahatna, hogy ezek az uzsorabérek ne legyenek és lehetőleg ne haszonszerzés és nyerészkedés céljából működjenek az állami erdészetek, hanem szociális szempontokat is tartsanak szem

1 előtt. Ennél a, címnél nem kívánok többet előadni. Egyébként a címet nem fogadom el, miután nem viseltetem bizalommal a kormány iránt. Elnök: Kíván még valaki a 2. címhez szólni? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a második címet elfogadni? (Igen.) A Ház a második címet elfogadja. Következik a 3. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 3. címet). Elnök: Kíván valaki szólni? Veres Zoltán jegyző: Ifi, Balogh István! Ifj. Balogh István: T. Ház! Ennél a címnél, amely a gazdasági felügyelőségekről, az állattenyésztésről és a tejgazdaságokról szól, azt kívánom szóvátenni, hogy az állattenyésztés, amely a gazdasági felügyelők közvetlen hatáskörébe és felügyelete alá van helyezve, egyes helyeken olyan állapotban van, ami azt árulja el, hogy a gazdasági felügyelők bizonyos főikig túl vannak terhelve. A gazdasági felügyelők létszáma kevésnek bizonyult az egyes szezonokban, amikor időszakonként több ammikaerőre van szükség az apaállatok vizsgálatánál, a tenyészállatok bírálásánál és kijelölésénél. Ugyancsak ez a helyzet a törzskönyvezéseknél is. Az állattenyésztők ugyanis arra az álláspontra helyezkedtek, hogy törzskönyveztetik állataikat. így törzskönyveztetnek azok a tejgazdaságok is, amelyeik tehenészetre, szarvasmarhatenyésztésre, juhtenyésztésre rendezkedtek be. Ehhez a címhez, amely a nyugati szimmentáli tájfajta felhasználásával az állatállomány vérfelfrissítését is célozza, a miniszter úr elég tekintélyes összeggel járul hozzá, amellyel az észszerű és okszerű gazdálkodást s az állatok vérszilárdságát alkarja előmozdítani. Bizonyos vonatkozásban hátrányosnak mutatkozik a tenyészkörzetek megjelölése. Minden körülményeik között attól függ valamely állatfajtának egy bizonyos körzetJbien ivaló ibeleillesztése, hogy a gazda milyen odaadással kezeli azt a fajtát. Tudjuk, hogy a nyugati fajta, a szimmentáli marha sokkal belterjesebben * 56*