Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

392 Az országgyűlés képviselőházának kultuszminiszter úr hozzájárulásával, a Berlinben Németországgal kötőt kulturális egyezményünknek, egy, a magyar mezőgazdaságot is érdeklő részét itt a t. Háznak tudomására hozzam, (Halljuk! Halljuk! jobbfelőt.) .Ez pedig az, hogy a tudományos kutatómunka támogatására a két állam kormányai egyetemi és kutatóintézeteikben, — mint például! a tihanyi. bio

: lógiai kutatóintézetben, vagy a mezőgazdasági kísérleti intezetekben, illetőleg a helgolandi biológiai intézetben, vagy a Kaiser Wilhelm Institut-ban — munkahelyeket bocsátanak időközönként a másik állam tudósainak rendelkezésére. Mind a két állam rövidesen megiontolás tárgyáva teszi, vájjon célszerű-e, a másik állam kutatóintézeteiben állandó munkahelyeket létesíteni és fenntartani, a maga országának tudósai részére. Ennek azért van nagy ;jehsntosegß, mert tudvalevő dolog, hogy a dahlemi Kaiser Wilhelm Institut igen nagy mertékben előljár egész Európában, sőt az eg-esz világon is, éppen a mezőgazdasági kutatási problémák megoldásában. A költségvetés általános tárgyalása során is többen szólottak a mezőgazdasági szakoktatás kérdéseiről, még pedig Liechtenstein László, Dinnyés Lajos, Matolesy Mátyás, Balogh István ós Láng Lénárd képviselőtársaim, •a tárea költségvetésének tárgyalása során pedig Sehandl Károly, Petro Kálmán, Czermann Antal, Kun Béla, Teleki Mihály gróf és Flandorffer Ignác képviselőtársaim. Matolesy Mátyás képviselőtársam keveselte — mint mondotta — a mezőgazdasági alsófokú szakoktatásra előirányzott 200.000 pengő hitelt. Legyen •szabad ezzel kapcsolatban csak egészen röviden megemlítenem, taogy 1934/1935-ben erre a célra 1,718.300 pengőt, tehát 25.000 pengővel kevesebbet fordítottunk, mint -az előző évben; 1935— 1936-ban ezen a címen 1,830.000 pengő, tehát 112.200 pengővel többi volt a kiadás, mint az előző évben; az 1936/1937. évi költségvetési előirányzatban pedig 2,429.100 pengő szerepel, ivagyis 598.600 pengővel több, mint az előző évben. A téli gazdasági tanfolyamokra volt 1934/35-ben 25.000 pengő, 1935/36-ban 50.000 pengő, a jelen költségvetésben 75.000 pengő van. Téli gazdasági iskolák létesítésére volt 1935/36-ban 60.000 pengő, 1936/37-re 200.000 pengő, van felvéve, középfokú gazdasági tanintézet létesítésére pedig 40;000 pengő. .. Lichtenstein László ' igen t. képviselőtársam méltóztatott felemlíteni igen helyesen, hogy a putnoki gazdasági felső leánynevelő intézettől eltekintve, azon a környéken más gazdasági iskola nincs. Arra^ fogok törekedni, hogy a miskolci mezőgazdasági kamara területén új téli gazdasági iskolákat állítsak fel, (Élénk helyeslés a jobboldalom.) Balogh István t. képviselőtársam keiveselte a mezőgazdasági tanfolyamok tartására előirányzott összeget. Amint voltam bátor kimutatni, itt az eddigi tételt 50%-al emeljük fel. Ami a debreceni középfokú mezőgazdasági iskola kérdését illeti, amelyre t. képviselőtársam rámutatott, erre nézve Debrecen városával tárgyalások vannak folyamatban. Mindenesetre. a városnak áldozatkészsége sokat lendíthet ebben az ügyben. Petro Kálmán t. képviselőtársam felszólalására már részben válaszoltam is. Különösen nagy súlyt helyezek arra, hogy a tíz mezőgazdasági szakiskolát sokallja és inkább a téli iskolák számát szeretné szaporítani, tehát — mint voltam bátor az előbb is jelezni, — Ötöt 139. ülése 1936-június 3-án, szerdán. át kívánok alakítani. Kifogásolta azt, hogy az iskolák nem annyira kisgazdákat, mint inkább ispánokat képeznek. Hát t. Ház, ispánok képzésére is szükség ivan az országban és ezért hagyok meg öt ilyen iskolát, Fel kell hívnom a t. Ház nagybecsű figyelmét arra, hogy gyakran fordul elő az, hogy a második vagy a harmadik kisgazdagyerek ispánnak megy. Nagyon helyes, lia olyanok mennek ispánnak, akik odahaza is már a gazdasággal foglalkoztak. ( Ami az iskolák számadásvezetésének kérdését illeti, hogy az túlteng, ebben a tekintetben osztozom t. képviselőtársam felfogásában es — mint voltam bátor jelezni, — itt az adminisztráció nagyobb fokú egyszerűsítését kívánom keresztülvinni, , Méltóztattak több oldalról szóvátenni, így Fricke Valér, Eckhardt Tibor, Várady László* Sehandl Károly és Kun Béla t. [képviselőtársaim, a búzakérdést. Fricke képviselő úr a búzakérdést általánosságban érintette. Ezzel kapcsolatban legyen szabad nekem a következőkét mondanom — ez egyúttal válasz ereszben a többi t. képviselőtársaim felszólalására is —: A búzaértékesítésnek a mai szisztémája mellett a búza belső áralakulására három tényező bir ibefolyássál. Ezek a tényezők: a világpiaci árak, a termés mennyisége és a, belső ár alátámasztására felhasználható összegek mennyisége. Mindaddig, amíg ezek közül a komponensek közül a külföldi értékesítési árakat és a belföldi terméseredményt nem ismerjük, nem lehet a belföldi búzaár jövő alakulásáról biztos képet nyújtani. {Ügy van! a balközéven.) A kormány a római egyezményt aláíró külföldi államokkal, — Olaszországgal és Ausztriával — folyamatba teendő külkereskedelmi tárgyalások során természetesen igyekezni fog minél jobb árakat elérni, Ugyanez, áll a svájci piacra nézve is. Svájccal való megállapodásunk szerint 1,500.000 métermázsát fognak tőlünk a jövő évben átvenni. Eckhardt, Tibor képviselő . úrnak mai felszólalásával kapcsolatban azt a választ adhatom, hogy a kormány jelenleg is azon az állásponton van, a jövő évi termés értékesítése szempontjából, hogy az úgynevezett minimális árakat, amelyeket t. képviselőtársam elvileg helyeselt, fenntartsuk. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Az általános vita során szóvátétetett az # körülmény is, hogy miért volt szükséges exportfeleslegünket a gazdasági év elején • fix áron lekötni és ezáltal a világpiaci ár esetleg előnyös változásainak -hasznából kiesni, kimaradni? T. Ház! amennyiben a világpiaci árakkal akarjuk teljes mértékben és Jdzárólag öszszekötni gabonánk értékesítését, akkor a rizikó és veszély is fenyeget, hogyha a , világpiaci árak leszállanak, leszáll a mi gabonánk ára is és ezt a rizikót a kormány nem vállalhatja,. A legutóbb létrejött svájci megállapodásnak éppen.'az a célja, amire Eckhardt Tibor t. képviselőtársain is rámutatott, hogy közvetlenül a cséplés után eladásra kerülő búzaexport feleslegünket át tudjuk vinni és le tudjuk szállítani. Ugyanezt érjük el a,z olasz megállapodással is. Ami Eckhardt Tibor képviselőtársamnak a Nemzeti Bankkal kapcsolatos megjegyzését illeti, erre nézve csak annyit legyen szabad mondanom, hogy az ő általa érintett esetben egy speciális lisztexportról volt szó, ahol a felártámogatás nagysága egy bizonyos búzaárral volt kalkulálva. -A magam részéről azon-