Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

378 Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 1936 május 29-én, pénteken. répa-kedvezményeket kapnak, ami nagyon jól be is vált. A gazdatársadalom nagyon jól tudja, hogy a cukorrépatermelés, ha beválik, igen kifizetődő, olyannyira,^ hogy 18—20 métermázsa búzával felér a termés eredménye és emellett nagy a jelentősége azért is, mert nagyon sok munkásnak adnak ezáltal munkát és ezen keresztül kenyeret, ha tehát például ezt az engedélyezett területet a kétszeresére emelnék fel, kétannyi cukorrépát termelhetne a gazdatársadalom és talán máskép is használná ki a földet. Én, mint gazdaember tudom, hogy amikor nekünk annakidején meg volt engedve a cukorrépatermelés> a jószágaink is egészen másképpen fejlődtek, mert a cukorrépa nagyon tápláló lévén, hulladékait feletettük, ellenben most a gazdatársadalom az egész Alföldön azt lehet mondani,, el van tiltva a termeléstől. A cukorrépatermelésnek volna egy másik lényegesebb oldala, ami által több lenne a cukor és ezáltal, ha a kormány, haaz állam másképpen nem találná meg a számítását, szállítaná lejebb az adót 50%-kai és akkor kétszer annyi cukor fogyna el. Mert így nagyon sokhelyütt előfordul, hogy szegény családokban egy egész esztendőben sem tudnak egy kilogramm cukrot elfogyasztani, olyan drága, hiszen kilogrammja 1.30—1.40 pengő. Ha azonban 1 pengőért vagy azon alul adnák, akkor kétannyi fogyna. Az állam js jól járna vele, a gazda is, a termelőosztály is, mert többet kellene termelnie, a fogyasztó meg a legjobban járna. Amikor én mint kisgazdaember szót emelek a földmívelésügyi tárca tárgyalásánál, elégedetlenségemet fejezem ki. Mint mezőgazdasággal foglalkozó egyén, talán annak köszönhetem, hogy a képviselőházba is bekerültem, mert általában a legutóbbi évtizedben a mezőgazdaságban igen nagy volt az elégedetlenség. (Dulin Jenő: A Közigazgatási Bíróságnak köszönheted!) Részben annak, de részben az is oka annak, hogy képviselő lehettem, hogy szükséges volt, hogy a mezőgazdaság egy bizonyos rétegének, a kisgazdatársadalomnak is képviselete legyen a képviselőházban. És amikor erről lehetszó és ha beletekintünk a világ folyásába és vizsgálat tárgyává tesszük mindazt, amit a jó Isten az emberiségnek megadott, tapasztalni fogjuk annak a megdönthetetlen mondásnak az igazságát; sőt még az embernek az ösztöne is azt diktálja, hogy: dolgozz» tanulj, légy szorgalmas, akkor megélsz. Megdönthetetlen igazság ez, ezei^ és millió tény igazolja. így is van ez rendjén, mert a Mindenható semmiben sem gátolja meg az embert, amit képességeivel elérhet, csak az emberek gátolják egymást. A rossz, terméketlen földet termővé alakították át emberi agyak és kezek. Azokon a földeken, amelyeken apáink 40—50 évvel ezelőtt alig tudtak termelni 4—5 mázsát holdanként és leginkább ugar-rendszerben használták, ma mi azokon a földeken rekordtermést produkálunk. Sőt azok a földek, amelyek ezelőtt 30—40—50 évvel csak homokbuckák voltak, ma szőlő- és gyümölcsöskertté vannak átalakítva, úgyhogy valósággal azt lehet mondani, paradicsomkertek. Még sincs úgy semmi, ahogyan lennie kellené, mert hiszen ha a földnek a terméke és annak ára azé lenne, aki azt a földet megműveli, megmunkálja és megszerzi, ez rendben volna. Ezzel szemben azonban mit látunk? Azt, hogy a nagytőke az úr, ő diktál, ő irányít mindent. A pénz az, ami által az emberek a legnagyobb erkölcstelenségbe süllyednek; a pénz az, amely miatt az l emberek életüket is nagyon sokszor elveszítik s a pénz az, amely az emberek munkájának utolsó gyümölcsét is elveszi. Mi elismerjük azt, hogy a pénz legyen értékmérő valami, de úgy gondoljuk, hogy az emberiség még sem lehet a pénznek rabszolgája. A pénzről szólya, meg kell említenem, hogy amikor ezelőtt három évvel Amerika és Anglia látta, hogy a mezőgazdasági válságot másképpen meg nem oldhatja, sem a munkanélküli válságot nem tudja másképpen levezetni, pénzét 30%-kai szaporította és ezáltal tudta (megmenteni a munkanélkülieket a munkanélküli válságtól, valamint a mezőgazdaságot is. Azt kérdem, miért ne lehetne ezt itt Magyarországon is megtenni, hogy legyen itt olyan pénzforgalom, amely legalább is az ország kiadásainak megfelel. Amikor 320 millió pengő van körülbelül forgalomban Magyarországion bankjegyekben és rézpénzekben, ezzel szemben 1100— 1210 millió az állam kiadása, akkor majdnem négyszer kell megfordulnia a pénznek a magyar állam kasszájában, hogy egy esztendőben egyszer ki legyen fizetve mindenféle kiadás. Láthatjuk és tapasztaljuk, hogy mennyire kell dolgozniuk itt az adóbeszedőknek és a végrehajtóknak, (Dulin Jenő: Dolgoznaík is!) de mennyire kell dolgozniok azoknak, akiknek ezt azt adót be kell fizetniök. (Csoór Lajos: TTgy van! Azoknak még jobban. — Dulin Jenő: Versenyeznek egymással!) Amikor a költségvetés benyújtásakor a pénzügyminiszter úr expozéját előadta, erről csak annyit mondott, hogy a pengő értékét •mindenkép fenn kell tartani. Erre mi is azt mondjuk, hogy kár volna pénzünket egy infláció posványába süllyeszteni, de .adós maradt a pénzügyminiszter úr azzal a tervvel, hogyan lehet a munkanélküliséget, valamint a gazdasági válságot levezetni abban, az esetben, ha pénzünket mégis kellően nem szaporítjuk. Amíg ezt nem lehet semmi szín alatt, hiába van itt akármilyen reformkormány, akármilyen programmal jönnek, hiába van itt akármekkora fölényben az egységes párt és a kormányzat, hiába jön, ide^ *a kisgazdapárt is esetleg, vagy a demokrata párt, addig megfelelő pénzmennyiség ebben az országban nem lesz forgalomban. Addig itt semmin sem lehet segíteni, mert hiába adunk valami kedvezményt az egyik részről, ha a másik részről pedig újabb adókat vetünk ki, ez nem jelent mást, mint cifra nyomorúságot és tovább nyomorog a :nép. Mélyen t. Ház! Kétségbeejtően nagy probléma az, hogy a föld jövedelmét és hasznát Magyarországon láthatatlan kezek, a spekuláció elviszi. Termelésének hasznát, jövedelmétmemő, a termelő, hanem arra nem illetékes, azt meg nem érdemlő egyének viszik el. Ami a nagyobb termést illeti, rá kell mutatnom arra, hogy most, amikor kedvező volt az időjárás, egy kis jó termés mutatkozik, megvan ennek az előjele, az utóbbi hónapokban is több, mint két pengővel esett lejjebb a búza ára. Ha továbbra is így inegv, ha. valamilyen rozsda, vagy kedvezőtlen időjárás nem lesz és még tovább is fog esni, akkor 10 pengőn alulra is leesik a búza ára. A kormánynak be kell avatkoznia ebben a tekintetben, hiszen bekövetkezhet az, hogy ezt nem egy esztendőre adja a Gondviselés, (vitéz br. Roszner István: Aki a minimált áron alul vásárol búzát, azt fel kell jelenteni,'ez fontos!) Hogy mennyi a minimált ár, azt nem tudja seniki. (Kállay Miklós: Minden községházán ki van