Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-138
354 Az országgyűlés képviselőházának 13 S„ ülése 1936 május 29-én, pénteken. tavalyi 40 téli gazdasági tanfolyammal szemben az idén 60 ilyen tanfolyamot lehet tartani. Itt azonban arra kérem a miniszter urat, Ihogy ezek&ieik^ a tanfolyamoknak tar.tájsán,áit ví«?ye tekintetbe a <már meglévő gazdasági iskoláikat, vegye tekintetbe az ottani gazdaközönség mezőgazdasági kultúrfokát és olyan helyeken tartassa egeket a tanfolyamokat, főleg az Alföldnek azon a vidékein, amelyeken a mezőgazdaság alacsonyabb fokon á)ll, mint a Dunántúlon. A tavalyi évben a 40 tanfolyam közül 13-at tartottak Dunántúl és a DunaTisza közére csak 5 esett. Arra kérném tehát a (miniszter urat, hogy az idén .a Duna-Tisza közét jobban karolja fel az ilyen tanfolyamok tartása tekintetében. Örömmel üdvözlöm, hogy a költségvetésben a gazdasági népkönyvtárakra nagyobb összeg irány oztatott. elő, mint tavaly» és új tételként szerepel az idei költségvetésben a mezőgazdasági kamarák részére népművelői előadásokra szánt Összeg. Ezt a kamarák nevében hálás köszönettel nyugtázom és annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a kamarák jó és helyes működése lehetővé fogja tenni, hogy a jövő évben az erre szánt összeg még felemeltessék. Jelenleg 13 téli gazdasági iskolánk van, amelyek a legjobban felelnek meg az alsófokú (mezőgazdasági oktatásnak, hiszen a gyermekeket az iskolákban télen Ikioktatják, nyáron pedig a tanárok a gazdaságokban tudják ellenőrizni az illető tanulók gazdasági előrehaladását. A költségvetés négy ilyen új iskola felépítését tervezi. Itt _ azzal a kéréssel állok elő, hogy az Alföldet méltóztassék jobban felkarolni, mert csodálatos dolog, hogy Baranyában pl. három ilyen téli gazdasági iskola Van és Pest »megyében, amely Ibáromszor alkkora, mint Baranya, egyetlen egy. Tisztelettel arra kérném tehát a miniszter urat, hogy lehetőleg Dél-Pestmegyében egy ilyen iskolát állítson fel, különös tekintettel a szőlő- és gyümölcstermelésre. Nem kívánom a téli gazdasági iskolákat részletesen méltatni, de meg kívánom említeni azt, hogy ezek tanárai vannak hivatva a gazdasági tanácsadást megvalósítani. Míg a mezőgazdasági tudomány napról-napra óriási lép-"* tekkel halad előre, addig a gazdaközönség munkáUkodása, a földmívelés ezzel nem tart lépést. Át kell tehát hidalni azt a különbözetet, amely a szaktudományok fejlődése és ezeknek a gyakorlati életben való megvalósítása között ma tátong. Erre alkalmas a mezőgazdasági szakoktatás, s különösen a gazdasági tanácsadás. De fontos ez azért is, mert a föld azok kezében van, .alkiik az iskola padjaiból már kinőttek. Ha tekintetbe vesszük a statisztikát, láthatjuk, ihoigy a magyar mezőgazdaság, elsősoriban a kisbirtokosok, mennyire el vannak maradva a gazdálkodásban, összehasonlításkép az 1925—1928 közötti három évet veszem tekintetbe, amely három évben sem aszálykár, sem jég, sem mási elérni csapás a magyar gazdaközönséget nem érte és ha ezeket a statisztikai adatokat nézem, látom, hogy a kisgazdák búzatermése katasztrális holdanként 187 kg-mal, vagyis 24'%rkal, rozstermése 149 kg-mal, árpatermése 214 kg-imal, zabtermése 190 kg-mal marad alatta a közép és nagybirtokok termésének. Ezt a differenciát kell nekünk áthidalnunk a szakoktatással, főleg a gazdasági tanácsadással. Ha most ezeket az értékeket átszámítom a mai árakra, akkor búzában 60 millió, rozsban 16 millió, árpában 14 millió és zabban 7 millió mínusz áll elő, tehát összesen százmillió pengői dffereneia a kisgazdák rovására. Ezt a magyar földbea levő tőkét a szaktudással ki lehet aknázni. A gazdasági tanácsadás a mezőgazdaság irányításában is megfelelő szerepet tölthet be, a gazdákat azon termények bevezetésére és- termesztésére tudja buzdítani, amelyek a helyi és a klimatikus viszonyoknak legjobban megfelelnek. A tanácsadásnak még az az előnye is meg van, hogy az iskola padjain tömegoktatás folyik, a gazdasági tanácsadással egyenként, személyenként lehet a gazdával foglalkozni és sokkal nagyobb eredményt lehet elérni. A téli gazdasági iskolák tanárai tehát nyáron kiszállva a községekbe, oktathatják az embereket. Ezt a rendszert valósították meg Németországban is és én örömmel konstatálhatom azt, hogy Magyarországon is S'zép eredményeket értünk el e tekintetben, hiszen a tíz mezőgazdasági szakiskola a amilt évben 30 tanfolyamot tartott 1750 résztvevővel, úgyhogy a községiek és járási mezőgazdasági bizottságok kérésére tartott különböző népies előadások során körülbelül 15.000 ember részesült ezeknek a szakiskoláknak előnyeiben. A szaktudás fejlesztését y an hivatva szolgálni az a két kertmunkásképző iskola, amelyet a költségvetés fel kíván építeni. Ezzel kapcsolatban meg kívánom említeni azt, hogy ez olyan iskolatípus, amely kiválóan bevált. Hivatkozhatom e tekintetben a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kamarának Kecskeméten létesített kertmunkásképző iskolájára, ahol 80 tanuló végzett nyolc- év alatt % Ez olyan iskola, amely nem állástalan diplomásokat termel, hanem igenis a diplomával kenyeret myujt a hallgatóknak. Ezt mutatj hogy a 80 tanuló közül 61 máris állásban van! 7 a saját gazdaságában dogozik, 11 pedig egyelőre katonai szolgálatot teljesít és a jövő évben végzendő tanulókra is már több, mint 30 előjegyzés tétetett. Ez az iskola tisztán a saját erejéből tartja fenn magát s csak alapításánál, részesült állami támogatásban. A múlt évben nagy kárt, nagy jégverést szenvedett, úgyhogy egyedül épülettetőkben is több, mint 6000 pengő kárt szenvedett, örömmel állapíthatom meg azt, hogy annak ellenére, hogy eddig ez az iskola talán mostohagyereke volt a földmívelésügyi tárcának, most 6000 pengő segélyt kapott a múlt évben elszenvedett jégkár miatt. Röviden rá kívánok még térni a szőlészet és borászat, a bortermelés' kérdésére. Szociális és gazdasági szempontokból kívánom ezt a kérdést fejtegetni. Nem: ,a hegyvidéki, az úgynevezett történelmi borterületekkel kívánok foglalkozni, hanem az Alföldön, a Duna-Tisza közén, a homokbuckákon levő szőlőkre. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara megállapította, hogy azokon a vidékeken, ahol szőlőkultúra van, ellenére a tavalyi fagykárnak és jégverésnek, kevesebb Ínséges volt, kevesebb rongyos ruhában járó embert látni, mint a búzatermő vidékeken, mutatván azt, hogy a szőlő minden rizikó ellenére állandó (munkaalkalmat és állandó kereseti lehetőséget biztosít. De csodálatos dolog még az is,^ bogy a szőlővel betelepített részeken a lakosság születési arányszáma nagyobb, niint másutt és arra a csodálatos dologra kívánom még a Ház figyelmét felhívni, hogy például Kecskeméten és Nagy-