Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának IS 8. akikkel beszéltem, akik örömmel várják a ta- ; nárt, várják, hogy miféle tanácsokát fog nekik adni s amikor összeszedtem három-négy faluból a gyermekeket és autón elvittem őket, akkor láttam, hogy ezek a gyerekek milyen örömmel fogadták a tanárt. Igen t. Ház! Méltóztassanak azonban megengedni, hogy néhány szóval kitérjek a gazdasági tanárképzésre is. Nekem nem az a gazdasági tanár tetszik, aki borzasztó sokat tud, nekem az a gazdasági tanár tetszik s az az igazi jó gazdasági tanár, akinek a tudása, mondjuk középszerű ugyan, de át tudja adni a tudását, (Helyeslés.) megvan a képessége ahhoz, hogy a tudását az egyszerű gyermek lelkébe át tudja ültetni. Az az igazi gazdasági tanár, aki a -régi tanítómesterek modorában igyekszik a gyermekekkel foglalkozni, és nem az, — mert volt egy ilyen — aki előttünk sárga cipőben, zöld harisnyában, khakiszínű bricsesznadrágban, félrevágott kis sapkával és lovaglópálcával jelent meg. Ez nem a magyar falu gazdasági tanára. Az ilyet, igen t. Ház és igen t. miniszter úr, ki kell irtani vagy pedig meg kell nevelni, de ilyennek nem szabad tanítani, mert a magyar nép az egyszerű emberekhez sokkal inkább ragaszkodik és azokhoz sokkal közelebb érzi magát, mint az ilyen szépen kiöltözött emberhez. Igen t. Ház! A gazdasági tanárképzéssel kapcsolatban egy pár szót akarok szólni a gazdasági szaktanítóképzésről is. A Gazdasági Szaktanítók Egyesületének magasabb törekvései vannak, amennyiben a szaktanítói képesítést egyetemi végzettséghez akarják kötni. Szerény nézetem szerint ezzel szemben minden tanítónak és tanárnak meg kell maradnia azok között a keretek között, amelyek közé őt az élet belehelyezte. Az a gazdasági szaktanító, aki egyetemet fog végezni, nem fog megelégedni kisfizetéssel, az nem fog kisfizetéssel — hiszen nagy fizetést nem lehet neki adni és nagy előmenetelre sem számíthat — 20—30 esztendeig ott maradni a falu porában és sarában, s ha magas műveltsége, vagy magas gazdasági szaktudása lesz, akkor nem lesz kedve a kis parasztgyermekhez, a földmívesemberhez leereszkedni és átadni az ő tudását. Helyeslem e tekintetben a miniszter úrnak azt az elhatározását, hogy a kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézetet megnyitja, mert ez a gazdasági szaktanítóképzésnek az a módja, amely az én nézetem szerint a magyar föld népének megfelel. A gazdasági szakiskolák közé tartozik a felső mezőgazdasági iskola és ide tartozik a felső gazdasági tanintézet is. Ez a két felső gazdasági iskolatípus két miniszter alá tartozik az orosházai, békéscsabai, gyöngyösi és budapesti a kultuszminisztérium alá, a szarvasi mezőgazdasági tanintézet a földmívelésügyi minisztérium alá. Mindkét iskolatípusra szükség van az én nézetem szerint. A szarvasi mezőgazdasági iskolára később fogok rátérni. A felső mezőgazdasági iskolákra, amelyek a kultuszminisztérium alá tartoznak, azért van szükség, hogy ezekben az iskolákban képezzék ki a néppel foglalkozó és a néphez egészen közelálló tisztviselőket, mint például a jegyzőt, az adóhivatali tisztviselőt, a vasutast, a postást, a számvevőségi _ tisztviselőt, a katonai gazdasági hivatali tisztviselőket. És megszüntetném, igen t. miniszter úr, ennek az iskolának továbbképesítő jellegét, megállítanám — ez tulajdonképpen a valiásés közoktatásügyi miniszter úrhoz tartozik — ülése 1936 május 29-én, pénteken. 341 az odajáró tanulót és nem engedném tovább, (Helyeslés a jobbközépen.) mint ahogy most továbbengedi az egyetemre a mostani képesítési rendelet ezeknek az iskoláknak gyermekeit. Maradjanak ott, végezzék el és ezekből a néppel bánni tudó, a néphez értő embereket kell nevelni és ezen iskolák érettségijének legyen előnye minden más érettségivel szemben. Hozzunk pl. törvényt arra, hogy ezeknek az iskoláknak végzett tanulói elsőbbséget élveznek a jegyzői, jegyzőírnoki vagy adóhivatali állásra való pályázatnál. Szerény véleményem szerint ha a néppel ezekből az iskolákból kikerült olyan tisztviselők fognak foglalkozni, akik az iskolában megtanulták annak a gazdálkodását, szokását és fájdalmát, akkor ezek sokkal tökéletesebb tisztviselők lesznek, mint azok, akik nem ilyen iskolába jártak. Ez okból szükségesnek tartanám, hogy a csak rendelet alapján fennálló iskolák törvényes úton rendeztessenek, pl. a kultusziskolák statuskérdését rendezni kell, mert ezeknek a tanárai most is a polgári iskolák státusába tartoznak. Érdekes pl., hogy a földmívelésügyi minisztériumhoz tartozó szakiskoláknál a kertészeti tanárok nincsenek a szakoktatási ügyosztály alatt, hanem a kertészeti ügyosztályhoz vannak beosztva, holott a háború előtt ezek a tanárok is a szakoktatási ügyosztály alá voltak beosztva. Most az az anomália, az az érdekes helyzet áll fenn, hogy egy-egy helyen a kertészeti tanárral a szakiskola igazgatója nem rendelkezik, pedig az éppolyan tanár, mint a többi, azonban külön javadalmazása van egészen más ügyosztályból és külön helyre kell neki az iskolában elért eredményekről jelentést felterjeszteni és a pénzeket is beszolgáltatni. Igen t. Ház! A felső mezőgazdasági szakiskolákat én szaporítanám is és innen hívom fel a mélyen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr figyelmét, hogy Szegeden, Kecskeméten, Miskolcon, Debrecenben, vagy más helyen, ahol több középiskola van, valamelyik középiskolát, amely talán felesleges is, alakítsa át mezőgazdasági iskolává. Áttérek a szarvasi m. kir. Tessedik Sámuel középfokú gazdasági tanintézetben tapasztaltakra. Én azt hiszem, hogy Magyarországon nincs még egy tökéletesebben szervezett, tökéletesebb eredménnyel dolgozó, szebb és modernebb iskola. A szarvasi mezőgazdasági tanintézetet mindenkinek meg kellene néznie, mert olyan gyönyörűen van megépítve, beszervezve s olyan elsőrangú munkát végeznek a szarvasi tanintézetben a tanárok, hogy ott öröm úgy a tanulók, mint a tanárok között járni. Szeretném azonban felhívni áz igen t. miniszter úr figyelmét egy hiányra, mégpedig az ottani úgynevezett 40 holdas tangazdasággal kapcsolatban, amely különálló a nagyobbik gazdaságtól. Ahogyan a. főigazgató úr mondotta, ez azért van, hogy legyen egy 40 holdas gazdaság, amelyen tanulhatnak a növendékek. Szakszerűen be is van vetve ez a 40 holdas gazdaság, azonban hiányoznak róla a gazdasági épületek és a gazdasági berendezések s amíg ez így lesz, addig nem lesz mintagazdaság. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Petro Kálmán: Rögtön befejezem. Méltóztassanak megengedni, hogy végül felhívjam a figyelmet egy kiváló úrra, aki a magyar gaz dasági szakoktatásnak lelkes híve és ez Fi-