Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

330 Az országgyűlés képviselőházának 13 lett évente 20.000 katasztrális hold beerdosítése és' 35ÛO katasztrális hold befásítása remélhető. E hitelkereten belül a múlt évi 423.000 pengővel szemben 725.000 pengő fog fordíttatni csemeték és husángok előállítási költségeire, amely összegből 80.000 csemete és 1,250.000 darab husáng nevelése, csomagolása és szállítása lesz biztosítható. T. Ház! Az idei tenyészállatvásár mutatta meg különösem, hogy a nyugati fajták tenyésztésében mily magas fokot értünk el s maga Svájc is akként tekinti már országunk nyugati szarvasmarha tenyésztését, mint a Balkán felé való terjeszkedés közbenső állomását. Tehát az állattenyésztési címnél a nyugati szarvasmarha tenyésztésének előmozdítását célzó intézkedések változatlan folytatása van biztosítva, e mellett azonban a miniszter úr a magyarfajta szarvasmarhatenyésztés felkarolására és fejlesztésére is különös gondot fog fordítani. A juhtenyésztés és ezzel kapcsolatban a gyapjúárak emelése érdekében koscsereakciót indít meg a miniszter úr abból a célból, hogy a köztenyésztésben lévő kosok meg nem felelő része állami támogatás nyújtása mellett szakszerűen kiválasztott anyaggal pótoltassák. Amit igénytelen előadásomban ezideig a kormányzati feladatok csoportosításáról előadtam, azok nagyjában fedik azt az állami feladatkört, amit az utóbbi időkben a »termelés irányítása« szokásos megjelölésével láttak el. Eszközei ennek mindazok az intézkedések, amelyek^ budgetáris hitel felhasználásával, de a hatósági kényszernek jóformán teljes kikapcsolásával hatnak közre, mint amilyenek: az államilag befolyásolható termelési kedvezések, kitermelési szerződések, szállítási kedvezmények, exportkontingensek, állami kölcsönök és jutalmak, tovább szaporítandó anyag adományozása, a tudományos intézmények, állami birtokok kísérleti és szaporító munkássága stb. Ez a »termelés irányításának« helyes értelme. A mezőgazdasági termelésben fekvő tőkék és főkép a, produktív erők védelme természetszerűen azt is megkövetelte, Ihogy korlátozó rendszabályok is életbeléptettessenek, különösen ott, ahol úgy a termelői, mint a fogyasztói áralakulást károsan befolyásoló felesleges tényezőktől kell a mezőgazdaságot megszabadítani, mint amilyen volt például a tej rendelet. A miniszter úr által szabályozott formában elértük azt, ihogy a tejnek 12 •' filléres . termelői ára megfelel az egyéb termények arányos nívójának, az úgynevezett »Spannung« 7'6 fillérre szállt alá, a fogyasztói ár pedig 28 fillérre s ugyanakkor a tehénállomány, amelynek 80%-a a kisgazdák kezén van, 10.000 darabbal szaporodott. Ugyanezek a szempontok vezettek például a cukor- és a lentermelés stb. szabályozására is. A mezőgazdasági termények márkázási rendszerében is további lépések előtt állunk, részint, mert a termelés bizonyos ágai a minőségben és típusképződésben már kellő hátteret képeznék, másrészt mert a márkázott áruk exportjánál elért eredmények nagy árelőnyöket hoztak a mezőgazdaságnak. Például a disznózsírnál a kivitel az 1928. évi 17.168 métermázsáról felemelkedett 1935-ben 193.103 mávajnál 1931 mázsáról 25.026 mázsára, a gyógynövényeknél 15.235 mázsáról 17.595 mázsara stb. Miként igénytelen referádám elején mon* S. ülése 193

S május 29-én, pénteken, dottam, kellős közepében vagyunk egy nagyarányú agrikultúrai átalakulásnak, amelyet *a miniszter úr^ mindent átfogó és szervesen öszszefüggő intézkedései és tervei képviselnek. De ez az átalakulás csak úgy vált lehetővé, hogy a miniszter úr egy kiváló és nagyszerű tisztviselői kar élén egy valóban aktív agropolitikával^ sietett a magyar mezőgazdaság rendelkezésére és a magyar gazdaközönség ebben a programmban, ebben a magasábbrendű politikában minden igyekezettel törekedett is elhelyezkedni. Jellemző például a búzatermelésben való haladás, 'amely ugrásszerűen megjavult és amellyel elfoglaltuk a legelőkelőbb helyet a nemzetközi piacon. De megható az az igyekezet is, amellyel a magyar falusi népesség a gazdaságig iskolákat zsúfolásig megtölti és tanulni vágyik. De rendkívül fontos szempont, hogy ez az új agrárpolitika hatályossá legyen és ez hatályos csak akkor lesz, ha az egész magyar gazdaközönség minél hamarabb és minél öntudatosabban ihelyezkedik el abban, ha felhagy a .még mindig mutatkozó atomizálódottságával, tisztába jön azzal, hogy egymásra tekintő összefüggésben sokkal többet ér el és kiváltkép teljesen átérti és átveszi azokat a kormányzati gazdaságpolitikai irányelveket, amelyek új agrárpolitikánkat irányítják. E szempontból különös fontosságot nyer napjainkban a mezőgazdasági szakoktatásnak az alsóbb rétegekre való kiterjesztése is. Meg kell vallanom, hogy az új költségvetés az ezirányú fejlesztésről elég bőven gondoskodik. A három gazdasági főiskola dotálásánál 7000 pengővel több vétetett fel a kutatás költségeire, kísérleti célokra. A középfokú gazdasági iskoláik kategóriájában a jelenlegi szarvasi intézeten kívül immár az újabban Székesfehérvárott létesítendő új középfokú gazdasági tanintézet költségeinek első részlete címén 40.000 pengő vétetett fel a költségvetésbe. A szakiskolák, illetve a népies gazdasági szakoktatási intézményeik kategóriájában — ha a csermajori tejipari szakiskolát és a magyaróvári felső tejgazdasági szaktanfolyamot figyelmen kívül hagyjuk — immár tíz mezőgazdasági szakiskola működik, amelyekhez 13 téli gazdasági iskola csatlakozik. Itt a költségvetés a niult évi 60.000 pengővel szemben 200.000 pengőt állít be erre a célra, amiből további négy, illetve hat ilyen új téli gazdasági iskola lesz felállítható a helyi hozzájárulások mérve szerint. A gazdasági tömegoktatásnak nagyon jelentőstényezőjévéváltak a háromhónapos rendszeres téli gazdasági tanfolyamok, amelyek száma 40-ről 60-ra fog felemeltetni és

1 e célból a múlt évi 25.000 pengőn felül további 25.000 pengő bocsáttatik rendelkezésre. A tömegoktatás jelentékeny eszköze a népkönyvtár. E célból ugyancsak további 25.000 pengő áll majd rendelkezésre. A mezőgazdasági kamarák népies ismeretterjesztő előadásainak támogatására szintén 20.000 pengő vétetett fel. Ide csatlakoznak általában a következő tanfolyamok, illetve ismeretterjesztő előadások és lakciók is, a permetezőgép-akció, a gyümölcscsomagoló tanfolyamok, valamint a gyümölcsfa ápolása és védelme érdekében a múlt évben 469 község bevonásával megrendezett azok a tanfolyamok, amelyeken immár 5432 résztvevő nyert gyakorlati kiképzést. Ide csatlakozik továbbá az e költségvetési évben felállítandó két kertmunkásképző iskola, amely iskolák főcélja a mind sűrűbben létesülő gyümölcsösöknek szakmunkásokkal való ellá-