Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-137
Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1936 május 28-án, csütörtökön. 301 ségtelenül, hanem valahogyan úgy .állapíttassák meg" az ügyvédi díjszabás, hogy az tényleg arányban álljon az ügyfél által elérhető, vaigy igényelt jogelőnnyel, haszonnal, vagy veszteséggel. Igaz, hogy most is skálásian és százalékszerűén van ez megállapítva, de éppen azért, mert az egyes ténykedések el vannak egymástól választva, ezek a százalékok igen magasra emelkednek és elviselhetetlenné válnak a falu népére nézve, de azt hiszem, nemcsak a falu népére, hanem minden egyes pereskedőre nézve is. Mélyen tisztelt képviselőtársam 1 azt mondotta, hogy akkor ne menjen a fél ügyvédhez. Ha egyik oldalról azt kívánják a mélyen tisztelt jogász urak, hogy minden^ ügyben legyen kötelezcTa képviselet és kívánják azt, hogy az ő megélhetésük ilyen jogszabályokkal (biztosítva legyen, akkor ja másik oldalon ne mondják azt, hogy ne ménjének ügyvédhez. Mi nem akarunk ügyvédhez menni és ha mégis odamentünk, végül mindig sírva jövünk el (Egy hang a balközépen: Az ügyvéd visz cfda a bíróság elé!), ímert ia legtöbb esetben akár nyerünk, akár vesztünk az^ eredmény .az ügyfélre hátrányos és végeredményben az állam keres rajta az illetékek folytán és az ügyvéd a perköltségek folytán. Méltóztatott említeni a szegényjogos, pereket és a (kirendelt védőket. Tényleg az a helyzet, hogy a szegényjogos pereik tekintetében olyan anomáliák vannak, amelyeket megtűrni nem lehet, illetőleg amelyeket rendezni kell. Az a szegény munkás ember, akinek van egy hollid^ földje, vagy egy kis viskója, nem kap szegénységi bizonyítványt szegényjogos perhez, bár jogos követelése van, esetleg a munkaadójával, vagy másvalaikivel szeimben és nem tud szegényjogon perelni; ellenben a városokban azt látjuk, hogy mindenféle csalafintasággal egyesek szegénységi bizonyítványt igényelnek és ennek alapján szegényjogos pert vihetnek. De amilyen rossz ez a szegényjogos perlés, ugyanollyan rossz a szegényjogos ügyvéd is, akit a szegényjogon perlő félhez kirendelnek. Sajnos, láttam olyan ügyeket és olyan kirendeléseket^ amelyek tíz évig húzódtak és amelyeket imégsem ^intéztek el, mert az ügyfél a kirendelt ügyvédnek nem, tudott semmit sem teljesíteni és a szegényjogon (kirendelt ügyvéd e minőségiben dolgát elvégezni nem sietett. Inkább »szüntessük meg ezeket a lehetőségeiket, amelyek visszatetszésre adnak alkalmat és ehelyett vezessük be azt, hoery a helyszínen, a községekben írásbeliség* nélkül szolgáltasson jogot az a nem ügyvéd, hanem valami ihelyi békebíró, vagy valami ilyennevű jogszolgáltató közeg. Ezt az ügyvédikérdéssel voltam bátor előadni, a költségvetésnél azonban voltaképpen egészen másról kívántam volna beszélni. Minthogy azonban időm már igen előrehaladt és nem akarom tovább elnyújtani a dolgot, azért csak egészen röviden Üeszejk bátor egyes kérdéseket előhozni. A költségvetés bemutat egy számadást az Országos Földbirtokrendezési Alapról és a Külön Eljárási Alapról. Az Országom Földbirtokrendező Alapot, nagyon jól tudjuk, hogy azok a földigénylők fizették be eljárási költségekre, akilk föildhö.z akartak jutni. Sokan azonban nem kaptak földet « a vége a dplognaik az lett, hogy befizették az eljárási költséget, ezt azonban nem kapták vissza és most sem földjük nincs, serai, pénzük nincs. (Friedrich István: Hallatlan!) Emiatt igen sok a panasz és igen sokan keresik a pénzüket. Kellemetlenségeik vannak ebből a községeknek és az egyes bíráknak, akik ezt a dolgot intézték. r Arra kérem az igen t. miniszter urat, méltóztassék talán ezt a (kérdést felülvizsgáltatni' és ahol ezeket az eljárási költségeket imég nem 'fizették vissza a földigényiőknek, ott méltóztassék intézkedni, hogy ezek megkaphassák pénzűiket, ha már földet nem kaptáik. A másik alap, amelyről szólni akarok, a Külön Eljárási Alap. Erről as indokolás azt mondja, bogy ez az egyes munkadíjaknál, például a 'haszonbérleti ügyek tárgyalásánál és egyebeknél fizetendő külön eljárási díjakból kerül ki. En azt 'hiszem, mélyen t. Képviselőiház, «hogy a jogászoknak is, de különösen; a közönségnek érdekében mondom ' azt, hogy a külön elj díjakat a jogszolgáltatás terén aneg kellene szüntetni. Hiszen vannak eljárási illetékek, ivannak ítéleti illetékek; ezekben már meg van fizetve az a peres eljárás; hogy ezenkívül még 5—10% külön eljárási költséget fizessünk, mint például a (bányapereknél, vagy pedig a haszonbérleti pereknél, ennek semmi rációját nem látom és ez szerintem ,a közönségnek olyan megterhelését jelenti, melyet az nem tud elviselni. Nagyon kérném, hogy az igazságügyminiszter úr az egész külön eljárási költséget szüntesse meg. Igaz, hogy ez különmunka díjazására fordíttatik, azt hiszem azonban, hogy ez, nem lehet indok arra, hogy ezt a külön eljárási alapot továbbra is fenntartsuk. Mivel ígéretet tettem' arra, hogy csak tíz percig leszek bátor a t. Ház türelmét igénybevenni . (Fábián Béla: Már regen túlhaladtad!) és már ez az idő is eltelt, röviden megindokolom, hogy inüért nem fogadhatom el a költségvetést. Elővettem az igazságüyminiszberiuim múlt évi költségvetését s annak indo'kolásában, azt láttam, hogy egy egész csomó kérdésnek a szabályozása be van ígérve, mint például a családvédelem, a gyermekvédelem, az ingatlan eldarabolással kapcsolatos közreműködés szabályozása, az új sajtóreform és egyéb a társadalmi és gazdasági életet szabályozó rendelkezések előkészítése. Mindezekről az elmúlt év folyamán nem^ kaptunk semmit. Sőt, ha az ember egymásután elolvassa a mostani és a múlt évi költségvetés indokolását, a mostaniban 1 ugyanazt találja benne s látja, hogy ugyanaz van megígérve, hogy ezt meg azt a jövő esztendőben megcsinálják, mint amit megígértek a tavalyi költségvetés indokolásában is, hogy az idén fogják megcsinálni. Azt hiszem azonban, hogy az t idei Ígéretekből is éppoly kevés fog megvalósulni, mint a muli éviekből, éppen ezért nem vagyok bizalommal az igazságügyi kormányzattal szemben s így nem ífogadhatom el a költségvetést. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Erődi-Hairrach Tihamér képviselő úr! Erődi-Harrach Tihamér: T. Ház! Legelsősorban előttem szólott t. képviselőtársam legutolsó témájához kell kapcsolódnom. Azt mondotta ugyanis, hogy azért bizalmatlan az igazságügyi kormányzattal szemben, mert nem hajtotta végre a multévi programmját a törvényelőkészítés tekintetében. Kötelességszerűen kell, hogy rektifikációval éljek, nevezetesen a törvényelőkészítő munka nem rövid időre r stabilizált funkció, banem hosszú, esetleg évtizedekre szóló munkálat. Az, hogy éppen az elmúlt törvényhozási kampányban, szezonban nem 41*