Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-136
228 Az országgyűlés képviselőházának túltermelést megakadályozzam, de módomban van ezen új törvény által az orvosi elhelyezkedés f legnagyobb részére befolyást gyakorolni és én karitativ diploma alapján — aki esetleg 18-szori 'bukás után kegyelemből 19-edszer megkapta az orvosi minősítést és a diplomát — nem vagyok hajlandó senkit a világon elhelyezni, (Elénk helyeslés és taps.) és máris kiiadtam azt a rendeletet, hogy az orvosi diploma mellé minden állásra való pályázás esetén mellékelni kell a kórházi könyvecskét és a leckekönyvet. (Helyeslés.) Az orvosi kar kérdésénél említtetett meg a protekció kérdése. Nyugodtan tudtam rá válaszolni, amikor egyik igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy: most jönnek majd a kinevezések, micsoda protekció lesz! (Éakovszky Tibor: Meg is történt!) Már nem lehet protekció, mert én a listát összeállítottam és azon én változtatni nem fogok. En az orvosi kérdésekre vonatkozólag megmondottam, t. Ház: az ajánlóleveleket félreteszem és amikor döntöttem, akkor megnézem őket. (Derültség. — Bródy Ernő: Lemaradtak!) A törvényhatósági orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslatot, illetőleg törvényt — mert rövidesen törvénnyé válik — a legjelentősebb lépések egyikének tartom a közegészségügy terén azért, mert egységes vezetést tesz lehetővé. Erre az egységes vezetésre pedig szükség van. Ahogy a légibomba nem respektálja az autonómiák határait, ugyanúgy nem respektálják a bacillusok és a járványok sem. Itt tehát egységes irányításra szükség van. Amellett az orvosi karok ilyen módon történt államosítása azt jelenti, hogy annak az irányító fejnek, amely idáig felhasználható csapatok nélkül állt, most egy egységesen felhasználható perifériális szervezet áll rendelkezésére, amitől igen nagy eredményt és hasznot várok a magyar egészségügy terén. A közegészségügyi felügyelők kérdéséről rövidesen csak azt említem meg, hogy ezek most átalakulnak szakfelügyelőkké, minthogy ezen új rendezés folytán az ő eddigi munkakörük átment másokra és így ők feleslegesekké váltak % A Közegészségügyi Orvosi Tanács kérdésére nem kívánok kitérni, mert erről már többször beszéltünk. Számszaporítás és szaktanácsokban való tárgyalás a laikus elemek orvosi kérdésekből való kikapcsolásával: ez az elv. (Helyeslés.) Rátérek most a kórházügyékre. Én a prevenciót ma, mint igen elhanyagolt területet végtelenül fontosnak tartom, de természete®, hogy a kórházügyről sem szabad megfeledkezni. Magyarországon jelenleg 40.000-es kórházi ágylétszámmal kell számolni, a közkórházi ágyak száma pedig 21.000; a kihasználatlan ágy vidéken 15—16%, Budapesten tulajdonképpen nincs, mert az a szám, amely Budapesten mint kihasználatlan ágyszám jelentkezik, az a normális szükséglet, amelyre mindig szükség van. Vezető irányelvem a következő: nem építünk új kórházakat, mert drágák, mert a közlekedési viszonyok mellett ezekre szükség nincs, ellenben a meglévő kórházakat kell teljesekké tenni és modernizálni, (Élénk helyeslés és taps.) mert egy kórház adminisztratív költségei három osztállyal körülbelül ugyanannyit tesznek ki, mint hattal, azonkívül szakszerűség és orvosi kezelés szempontjából egészen más jellege van egy teljes mértékben kifejlesztett kórháznak. 136. ülése 1936 május 27-én, szerdán. A kórházfejlesztés terén egyébként annak ellenére, hogy a multévi budget ebben a tekintetben nem volt valami nagyon gazdag, mégis történtek olyan változások, amelyeket érdemes megemlíteni. Balassagyarmaton kibővült a sebészeti osztály; Békéscsabán új sebészeti osztály létesült 117 ággyal, azonkívül 63 ággyal szülészeti osztály nyílt meg; Jászberényben új szülészeti és belgyógyászati osztály; Kiskunhalason új fertőző osztály; Székesfehérváron új torok- és gégeosztály; Újpesten a gróf Károlyi-kórházban bővült a sebészeti pavillon; Magyaróvárott tbc.-osztaly újból megnyílt; Esztergomban új fertőző osztály van tervben és bővülni fog a sebészeti és szülészeti osztály; Gyöngyösön a belgyógyászati és szülészeti osztálynak bővítése; Mohácson új fertőző és tbc.-osztálynak építése; Zircen kórházbővítés van folyamatban; a debreceni és gyulai tbc. szanatóriumban 40 új ágygyal szaporítottuk a szegény betegápolás szerződéses férőhelyeit. Mindezek mellett még hat új magángyógyintézet felállítására is adtam engedélyt. Ezenkívül nem beszélek azokról a modernizálásokról, mint például főző- és mosókonyhákról, amelyeket a különféle kórházak meglehetős nagy költséggel berendeztek. Űj szülőotthonok létesültek Törökszentmiklóson, Kishunhalason, Mezőtúron és Jászárokszálláson. Ezek a nevek is mutatják, hogy az a tendencia, hogy az Alföldnek és a Tiszántúlnak elhányagoltabb területei karoltassanak fel, (Helyeslés.) mert éppúgy, mint az ínségsegélyeknél, ezen a, téren is, egészségügyi vonatkozásban, minden lehetőt oda koncentrálunk. (Élénk helyeslés. — Vázsonyi János: Azért a fővárost se tessék elhanyagolni !) A kórházi ágyak és a kórházi elhelyezés tekintetében igen sok képviselőtársam említette meg az átalány kérdését és azt, hogy nem áll elég pénz rendelkezésre a betegek elhelyezésére. J£z kétségtelenül igaz. Generálisan ,a költségvetés emelésével ebbe a kérdésbe belenyúlni most nem tudok, de méltóztassanak elhinni, hogy a jövő esztendőben ezen a téren kell valamit kitalálni és itt lényeges változtatásra van szükség. Addig pedig megemlítem a következőt. A kórházi elhelyezés terén bizonyos rendszert kell behozni a népbetegségek szempontjából is. Természetesen elsősorban jönnek az életveszélyes betegek. Vannak azonban időpontok, amikor például tífusz uralkodik a vidéken, az ország egyes területein, amikor is azok a betegek, akiknek gyógyítása későbbre halasztható, nem veendők fel, hanem elsősorban ezeket a fertőző betegeket kell felvenni, nehogy tovább fertőzzenek. A kórházakban továbbá elfoglalják az ágyakat olyanok is, akiknek nem orvosi kezelésre, hanem ápolásra van szükségük. Ha tehát az ápolás kérdését otthon meg tudjuk oldani, ezzel tehermentesítjük a kórházat. Az úgynevezett zöldkeresztes egészségügyi raktárak felállításával olyan községekben, illetőleg körletekben, ahol ápolásra kiképzett védőnő van, ilyen raktárakat fogunk berendezni. Ott annak a betegnek, miután a védőnő megtanítja a hozzátartozóit az ápolásra, nem kell kórházba mennie, a raktár kölcsönadja neki az ápoláshoz szükséges anyagot. (Élénk helyeslés.) Itt van a fertőző betegségek kérdése. A r haladás e téren igen-igen nagy. A következő évre 209.000 pengőt vettünk fel a költségvetésbe, amely összeg ugyan nem túlságosan nagy, ha azonban egyenként nézzük a betegségeket, szem-