Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

Az országgyűlés képviselőházának i< lyosabbá tette. Meg kell állapítanom ugyanis azt, hogy bizony a vidék mostohább sorsban van a fővárossal szemben, mert az, érdekkép­viseletek elsősorban a fővárosi lakosság bajai­val foglalkoznak és működésük inkább ebbe az irányba nyilvánul meg, míg az a vidéki la­kosság, amely a társadalombiztosítás kereteibe kapcsolódott, távol esik azoktól az érdekektől és gondolatoktól, amelyeket az érdekképvisele­tek érvényesítenek. Éppen ezért helyes volt az az intézkedés, amely a vidéki lakosságot az új területi beosztás révén szorosabb kapcsolatba hozta a társadalombiztosítás 'szervezetével. Ugyanilyen helyes intézkedés volt a szám­vevőségeknek az állami igazgatás módjára való ^rendszeresítése, amelynél a kellő szétvá­lasztás következtében a funkciók elkülönítése érvényesült. Ugyanilyen helyes intézkedés lenne a gépesítés bevezetése, amellyel már ré­gebben foglalkozott a társadalombiztosítás, mert így a nagytömegű technikai munkát megfelelőbben és rendszeresebben tudják vé­gezni, így főként a járulékszámfejtést, a fo­lyószámlanyilvántartást és a várományi mun­kák nyilvántartását. Egy másik és nagyon fontos kérdés, amely mimd^ ia napi sajtóban, mind a közvélemény­ben és főiként a biztosítottak rétegeiben na­gyon sokat szerepel, az orvoskar dés, amely ta­gadhatatlanul egyik legfontosabb kérdése a társadalombiztosításnak. Az orvoskérdést nem­csak abból a szempontból lehet felfogni, hogy a társadalombiztosítás miatt az orvosi diplo­mával rendelkező középosztálybeli egyéneknek sérelmeik vannak, vagy hogy éppen egy bi­zonyos réteg érvényesül, hanem azt sem sza­bad elfelejtenünk, hogy éppen az országos tár­sadalombiztosítás révén igen sok orvos jutott keresethez és megélhetéshez, ha nem is' olyan mértékben, hogy teljesen biztosítani tudta volna ezeknek az orvosoknak exisztenciáját, de bizonyos megélhetési alapot mégis biztosított nekik. Ennek a fejlődésnek a következménye az is, hogy a magyarországi társadalombiztosítás keretében jut a legcsekélyebb számú biztosí­tott egy-egy orvosra. Amíg más államokban 600—1200 biztosított jut egy orvosra, addig Magyarországon 300 biztosítottra esik egy orvos.. Ez természetesen következik abból az általam már előbb említett elvből is, hogy minél több orvosnak biztosíttassék az, exiszten­eiája, ha talán csekély mértékben is. ( Fontos azonban abból a szempontból is az egész társadalombiztosítás — és nem elhanya­golható szempont, ha erről a kérdésről szó esik — hogy a társadalombiztosítás bevezetése milyen hatalmas mértékben előre vitte az or­szág népegészségügyét. Az orvosi kezeléshez hozzászokott emberek tovább terjesztik a nép­egészségügy fejlesztésének gondolatát, s en­nek azután az a következménye, hogy sokkal több orvos tud megélhetéshez jutni, annak el­lenére, hogy a társadalombiztosítás gondolata szélesebb rétegekre (kiterjesztve is érvényesül. így ugyanis éppen azok a rétegek kerültek or­vosi kezelés alá, amelyek a társadalombiztosí­tás 'megszervezése híján orvosi (kezelés nélkül álltak volna; olyan emberek, akik — emlékez­zünk vissza a régi időkre — még 40—50 évvel ezelőtt sohasem gondoltak arra, hogy orvos­hoz menjenek, hanem az, egészségükkel egysze­rűen nem törődtek. A népegészségügy éppen ezért fejlődik mindig ott, ahol a társadalom­biztosítás nagyobb méreteket ölt és szélesebb rétegeikre van kiterjesztve. r. ülése 1936 május 26-án, kedden. 203 Az orvoskérdésnek természetesen egyik fon­tos momentuma az orvosok csekély ellát­mánya, amit az, orvosok általában panaszol­nak, ez az ellátmány azonban csak abban az esetben lenne emelhető, ha egy-egy orvos a biztosítottak szélesebb körének gondozását és orvosi ellátást vállalhatná, .mert enélkül ezzel az emeléssel a biztosítási intézmény anyagi helyzete szenvedne sérelmet. Igen fontos kérdés az orvosválasztás kér­dése. A közvélemény rokonszenve úgy a kül­földön, mint nálunk, a kötött orvosválasztás rendszeréről egyre inkább átterjed a szabad orvosválasztás rendszere felé. A magam ré­széről azon a véleményen vagyok, hogy a kor­látozott szabad orvosválasztás rendszere, ame­lyet Németországban is bevezettek, a leghelye­sebb rendszer etekintetben. Mindenesetre ser­kentőleg hatna az orvosokra, ha ezt bevezet­nék és a biztosítottak széles rétege is nyerne a szabad orvosválasztás ilyen korlátozott rendszeréneik érvényesülésével. Még csak arról vagyok bátor megemlékezni, hogy azok a sérelmek és panaszok, amelyeket az orvosok javadalmazása tekintetében külöldi összehasonlítások alapján felhoznak, hogy t. i amíg nálunk 12'5% az orvosi költsége a társada­lombiztosításnak, addig külföldön ez 21—22%. Ezzel szemben meg kell állapítanom, hogy ezek az adatok nem egészen helytállóak, mert olyan tételek is vannak a külföldi orvosellátási költ­ségekbe felvéve, amelyek a magyar orvosi el­látás költségeinél nem szerepelnek. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a külföldi adatok a be­folyt járulékok összegeihez vannak hasonlítva, míg nálunk éppen ellenkező a helyzet, mert a magyarországi társadalombiztosítás igen jelen­tős hátralékokat is cipel magával, ami azután a százalékos kiszámítás alapján az^ orvosig költ­ségre vonatkoztatva káros eredménnyé] jár. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnem S ' S ^KÍ« hogy a társadalombiztosítás^ gondolata eros^ dik, fejlődik és mindjobban érvényesül. Szük­séges is, hogy ez így legyen, mertamíg a tár­sadalom széles rétegei nem látják be azt a nagy szociális gondolatot, amit a társadalom­biztosítás jelent és nem tesznek eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a törvény reájuk hárít, addig nem valósulhat meg mind­az a nemes gondolat, amely a társadalombizto­sítás rendszeréhez fűződik. Sajnos, nálunk még ma is hiányzik ez bizonyos rétegekben és a társadalombiztosítási járulékok késedelmes be­fizetése s ennek folytán a nagy hátralékok ke­letkezése az egész társadalombiztosítás ered­ményességét veszélyezteti. Nagyon helyes intézkedés volt a belügyi kormányzat részéről, — és ezért köszönet illeti meg — hogy végre leszámolt ezeknek a régi hátralékoknak a kérdésével, mert tényleg ezek pénztári továbbvezetésének nem volt semmi je­lentősége, hiszen behajthatók úgy sem voltak és viszont az egész költségvetési rendszer pon­tosságát veszélyeztették. Helytelen az is, de viszont a magyar karakterrel függ össze és abból folyik, hogy az adatszolgáltatási kötele­zettségek végrehajtása késedelmesen történik, minek folytán az ügyvitel is megnehezedik. Csak röviden egy-két számot akarok ezzel kap­csolatban kiemelni, amelyekre vonatkozólag előadom, hogy örvendetesen szaporodik a szol­gáltatások értéke, ami azt mutatja, hogy^ az Oti. és általában a társadalombiztosító intéize­tek funkciójukat egyre eredményesebben foly­tatják. 27*

Next

/
Thumbnails
Contents