Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-135
Az országgyűlés képviselőházának i< lyosabbá tette. Meg kell állapítanom ugyanis azt, hogy bizony a vidék mostohább sorsban van a fővárossal szemben, mert az, érdekképviseletek elsősorban a fővárosi lakosság bajaival foglalkoznak és működésük inkább ebbe az irányba nyilvánul meg, míg az a vidéki lakosság, amely a társadalombiztosítás kereteibe kapcsolódott, távol esik azoktól az érdekektől és gondolatoktól, amelyeket az érdekképviseletek érvényesítenek. Éppen ezért helyes volt az az intézkedés, amely a vidéki lakosságot az új területi beosztás révén szorosabb kapcsolatba hozta a társadalombiztosítás 'szervezetével. Ugyanilyen helyes intézkedés volt a számvevőségeknek az állami igazgatás módjára való ^rendszeresítése, amelynél a kellő szétválasztás következtében a funkciók elkülönítése érvényesült. Ugyanilyen helyes intézkedés lenne a gépesítés bevezetése, amellyel már régebben foglalkozott a társadalombiztosítás, mert így a nagytömegű technikai munkát megfelelőbben és rendszeresebben tudják végezni, így főként a járulékszámfejtést, a folyószámlanyilvántartást és a várományi munkák nyilvántartását. Egy másik és nagyon fontos kérdés, amely mimd^ ia napi sajtóban, mind a közvéleményben és főiként a biztosítottak rétegeiben nagyon sokat szerepel, az orvoskar dés, amely tagadhatatlanul egyik legfontosabb kérdése a társadalombiztosításnak. Az orvoskérdést nemcsak abból a szempontból lehet felfogni, hogy a társadalombiztosítás miatt az orvosi diplomával rendelkező középosztálybeli egyéneknek sérelmeik vannak, vagy hogy éppen egy bizonyos réteg érvényesül, hanem azt sem szabad elfelejtenünk, hogy éppen az országos társadalombiztosítás révén igen sok orvos jutott keresethez és megélhetéshez, ha nem is' olyan mértékben, hogy teljesen biztosítani tudta volna ezeknek az orvosoknak exisztenciáját, de bizonyos megélhetési alapot mégis biztosított nekik. Ennek a fejlődésnek a következménye az is, hogy a magyarországi társadalombiztosítás keretében jut a legcsekélyebb számú biztosított egy-egy orvosra. Amíg más államokban 600—1200 biztosított jut egy orvosra, addig Magyarországon 300 biztosítottra esik egy orvos.. Ez természetesen következik abból az általam már előbb említett elvből is, hogy minél több orvosnak biztosíttassék az, exiszteneiája, ha talán csekély mértékben is. ( Fontos azonban abból a szempontból is az egész társadalombiztosítás — és nem elhanyagolható szempont, ha erről a kérdésről szó esik — hogy a társadalombiztosítás bevezetése milyen hatalmas mértékben előre vitte az ország népegészségügyét. Az orvosi kezeléshez hozzászokott emberek tovább terjesztik a népegészségügy fejlesztésének gondolatát, s ennek azután az a következménye, hogy sokkal több orvos tud megélhetéshez jutni, annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás gondolata szélesebb rétegekre (kiterjesztve is érvényesül. így ugyanis éppen azok a rétegek kerültek orvosi kezelés alá, amelyek a társadalombiztosítás 'megszervezése híján orvosi (kezelés nélkül álltak volna; olyan emberek, akik — emlékezzünk vissza a régi időkre — még 40—50 évvel ezelőtt sohasem gondoltak arra, hogy orvoshoz menjenek, hanem az, egészségükkel egyszerűen nem törődtek. A népegészségügy éppen ezért fejlődik mindig ott, ahol a társadalombiztosítás nagyobb méreteket ölt és szélesebb rétegeikre van kiterjesztve. r. ülése 1936 május 26-án, kedden. 203 Az orvoskérdésnek természetesen egyik fontos momentuma az orvosok csekély ellátmánya, amit az, orvosok általában panaszolnak, ez az ellátmány azonban csak abban az esetben lenne emelhető, ha egy-egy orvos a biztosítottak szélesebb körének gondozását és orvosi ellátást vállalhatná, .mert enélkül ezzel az emeléssel a biztosítási intézmény anyagi helyzete szenvedne sérelmet. Igen fontos kérdés az orvosválasztás kérdése. A közvélemény rokonszenve úgy a külföldön, mint nálunk, a kötött orvosválasztás rendszeréről egyre inkább átterjed a szabad orvosválasztás rendszere felé. A magam részéről azon a véleményen vagyok, hogy a korlátozott szabad orvosválasztás rendszere, amelyet Németországban is bevezettek, a leghelyesebb rendszer etekintetben. Mindenesetre serkentőleg hatna az orvosokra, ha ezt bevezetnék és a biztosítottak széles rétege is nyerne a szabad orvosválasztás ilyen korlátozott rendszeréneik érvényesülésével. Még csak arról vagyok bátor megemlékezni, hogy azok a sérelmek és panaszok, amelyeket az orvosok javadalmazása tekintetében külöldi összehasonlítások alapján felhoznak, hogy t. i amíg nálunk 12'5% az orvosi költsége a társadalombiztosításnak, addig külföldön ez 21—22%. Ezzel szemben meg kell állapítanom, hogy ezek az adatok nem egészen helytállóak, mert olyan tételek is vannak a külföldi orvosellátási költségekbe felvéve, amelyek a magyar orvosi ellátás költségeinél nem szerepelnek. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a külföldi adatok a befolyt járulékok összegeihez vannak hasonlítva, míg nálunk éppen ellenkező a helyzet, mert a magyarországi társadalombiztosítás igen jelentős hátralékokat is cipel magával, ami azután a százalékos kiszámítás alapján az^ orvosig költségre vonatkoztatva káros eredménnyé] jár. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnem S ' S ^KÍ« hogy a társadalombiztosítás^ gondolata eros^ dik, fejlődik és mindjobban érvényesül. Szükséges is, hogy ez így legyen, mertamíg a társadalom széles rétegei nem látják be azt a nagy szociális gondolatot, amit a társadalombiztosítás jelent és nem tesznek eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a törvény reájuk hárít, addig nem valósulhat meg mindaz a nemes gondolat, amely a társadalombiztosítás rendszeréhez fűződik. Sajnos, nálunk még ma is hiányzik ez bizonyos rétegekben és a társadalombiztosítási járulékok késedelmes befizetése s ennek folytán a nagy hátralékok keletkezése az egész társadalombiztosítás eredményességét veszélyezteti. Nagyon helyes intézkedés volt a belügyi kormányzat részéről, — és ezért köszönet illeti meg — hogy végre leszámolt ezeknek a régi hátralékoknak a kérdésével, mert tényleg ezek pénztári továbbvezetésének nem volt semmi jelentősége, hiszen behajthatók úgy sem voltak és viszont az egész költségvetési rendszer pontosságát veszélyeztették. Helytelen az is, de viszont a magyar karakterrel függ össze és abból folyik, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása késedelmesen történik, minek folytán az ügyvitel is megnehezedik. Csak röviden egy-két számot akarok ezzel kapcsolatban kiemelni, amelyekre vonatkozólag előadom, hogy örvendetesen szaporodik a szolgáltatások értéke, ami azt mutatja, hogy^ az Oti. és általában a társadalombiztosító intéizetek funkciójukat egyre eredményesebben folytatják. 27*
