Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

Az országgyűlés képviselőházának 135, ülése 1936 május 26-án, kedden. 169 kát, amelyet az a szegénygondozónővér végez. azt á piszkos munkát, amikor kimegy a szegény gondozónővér, a katolikus úgy, mint a református s a magával teljesen tehetetlen és ágyában megmozdulni sem tudó embert tisztítja ki legpiszkosabb dolgaiból. Ha önt is ott fogom látni ezeknek a megsegítésénél, akkor el fogom fogadni a kritikáját. (Kéthly Anna: Az a baj. hogy csak az okozatok ellen harcolnak éts nem az okok ellen! Az okok ellen kell harcolni, nem az okozatok ellen!) Nekem nem volt szándékom vitába bocsátkozni, mert én a szegénygondozásnál csak a szeretet fokozására helyezem a súlyt. A szegénygondozásnak ezt az elgondolását a szélsőbaloldal olyan szavakkal kritizálja, amelyek nem méltók ehhez az ügyhöz. (Br. Vay Miklós: Botrányt keresnek! — Farkas István: Csak az igazságot keressük! —: Kéthly Anna: Moslékot és morzsákat adnak!) Legyen szabad válaszolnom képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, hogy csak morzsákról van szó. (Farkas István: Alamizsnáról van szó!) Itt van a statisztika! 1935 január 1-től 1935 december 31-ig a következő összegek folytak be. (Kéthly Anna: Munkát adjon nekik a társadalom!) Egy év alatt befolyt 308.245 pengő 05 fillér. Természetbeni adakozásból befolyt 35.870 pengő 32 fillér érték; a városok természetesen hozzájárultak ehhez 140.479 pengő 95 fillérrel, az egri norma szerint teljesen ellátottak és gondozottak száma 2170, a részben ellátottak száma 1973, a szeretetházi gondozottak száma 551, az adakozó családok száma 48.930 és a gyűjtő hölgyek száma 1472. (Kéthly Anna: Hárommillió ^koldus!) Hárommillió koldusról nincs statisztika. Én a szegénygondozással foglalkozom és nem tudtam megállapítani, de azt hiszem, a belügyminiszter úr sem tudta eddig megállapítani, hogy mennyi a koldusok száma. Ki a koldus? (Farkas István: Aki nem tud rendesen élni!) Azt kell megállapítani, hogy ki a koldus. Nem az a koldus, akinek nincs semmije, hanem az, aki nem képes dolgozni. (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Ügy van!) Az a koldus, aki megrokkanva nem tudja napi kenyerét megszerezni. Mert az nem koldus, aki munkanélküli, aki nem keres. (Farkas István: Akkor miből él?) Az a koldus, aki meg van rokkanva, nem bír magával és nemcsak, hogy lehetősége nincs rá, de testi betegsége folytán sem tudja kenyerét megkeresni. Ez a koldus és ilyen van minden városban. Szeretném tudni, hogy a koldus az önök felfogása szerint hogyan tűnt volna el abból a 20 városból, ahonnan eltűnt. Méltóztassanak megengedni, hogy amikor leghálásabb köszönetemet fejezem ki a belügyminiszter úr áldásos tevékenysége iránt, megköszönjem innen a Házból annak az 1472 gyűjtő hölgynek a munkáját, azt a munkát, amelyért nem fizetnek, amelyben csak áldozatokat lehet hozni, amelyet szeretetből és megértésből, a szegények iránti rajongásból végeznek, a nélkül, hogy egy elnöknő volna köztük, vagy egy alelnöknő, vagy valaki, akit előre lehetne tolni, aki élvezhetné ennek a nagy munkának a dicsőségét. (Éljenzés.) Innen akarom megköszönni a 48.930 adakozó családnak azt az áldozatot, hogy minden hónapban 10 fillérenkint, 50 fillérenkint, 1 pengőnkint, vagy 10 pengőnkint, de rendszeresen adakoznak. Éppen ez az értéke ennek a normának, hogy, amint Egerben megindult az első havi gyűjtés 3400 pengővel, a következő hónapi gyűjtés KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. és az azutáni is ugyanannyi volt. Nem esnek az emberek kétségbe, nem vonják vissza adakozásukat, vagy ha visszavonják, jön másik. Ügy működik ez a norma, mint az óra és ez az óraszerkezet pontosan beállítva áldást hoz erre az országra. Méltóztassanak megengedni, hogy azoknak a városoknak és vezetőinek is köszönetet mondjak a lelkes munkásságért, amellyel nemcsak bevezették az egri norma szerinti szegénygondozást, hanem azt állandóan fenn^ is tartják. Az igen t. miniszter úr minisztersége alatt Rákospalota, Budafok, Gyula, Pestszentlőrinc, Kispest, Pestszenterzsébet, Mohács és Veszprém szervezték meg ezt a szegénygondozást. A szegények, az adakozók, a gyűjtők és a gondozottak bizalommal néznek a miniszter úrra, mert látják, hogy az a hatalmas munkia,^ amelyet végeznek, eredményekben is gazdag és a miniszter úr elismerésében is részesül. Én azt hiszem, ha ebben az országban ilyen nemes munka fog folyni a jövőben és így egymásra fog találni az ország népe, mint ahogy egymásra talált 20, illetve 22 városban az egri normás szegénygondozás révén, akkor ez az ország a jövőben boldogulni fog. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Tóth Pál! Tóth Pál: T. Ház! Petro Kálmán előttem szólott t. képviselőtársam beszéde úgy hatott reám, mint apotheozis a mai idők egri nőjéről. A magyar történelemben már példát adtak az egri nők a hazaszeretetről és arról, hogyan kell viselkedni vészterhes időkben. És ha azok az idők, amikor a török hatalom Eger falait ostromolta, vészesek voltak a magyarság számára, akkor hasonlatosképpen mondhatom,hogy ma, amikor a szegénység ostromolja az egész megmaradt trianoni országot, éppen olyan súlyos időket élünk és a kolduskérdésnek az egri normáról elnevezett társadalmi megoldása csak elismerésre és követésre méltó. (Reibel Mihály: Mindenütt meg kellene csinálni!) Nem lehet azzal elütni a dolgot, hogy az ok ellen kell harcolni és nem az okozat ellen, mert, sajnos, nem tudunk elképzelni olyan társadalmi berendezkedést, legyen az bármilyen utópisztikus felfogáson alapuló, hogy szegények ne lennének. (Malasits Géza: Én el tudok képzelni, nem is nagy fantáziával!) Megvan írva a Bibliában, hogy szegények mindig lesznek köztünk, legyen akármilyen a társadalmi berendezkedés. Példákat látunk erre a történelemben, ezt kiküszöbölni nem tudjuk, de irgalmas szamaritánus tevékenységet tudunk gyakorolni és ezáltal elviselhetővé tesszük azoknak az életét is, akik testileg és szellemileg rokkantak. (Gr. Festetics Domonkos: Ezt nem szeretik, mert ez nem szakszervezet! — Farkas István: A közvetett adó, a villamostarifa felemelése szamaritánus cselekedet? Az ötven filléres napszám szamaritánus? — Zaj. — Elnök cicnnr.t.) Az előadó úr tegnapi beszédéből kicsendült, sőt egész előadásán végigvonult az elismerés a magyar közigazgatás iránt; az iránt a közigazgatás iránt, amelynek vállaira nemçaaik a rendészet és a végrehajtóhatalom gyakorlása nehezedik, hanem amelynek teendői az idők foiyaimán hatalmasan kibővültek; kibővültek gazdasági és szociális vonatkozásban. A magyar közigazgatás vállaira — az elmúlt tél a tanúsága ennek — olya;n feladatok nehezedtek, amelyeknek iparkodott megfelelni 23